ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Krízis a krízisben – Így segíthetünk a bezártságra kényszerült kamaszoknak túlélni ezt az időszakot

Szakember segítségével járjuk körbe, mit tehetnek a szülők, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat ebben a nehéz helyzetben.


Aligha akad olyan ember a világon, akinek az életére így vagy úgy, ne lett volna hatással a COVID-19 megjelenése. Lassan egy éve határozza meg a mindennapokat a járványhelyzet, és nem tudni még, mikor lélegezhetünk fel, ahogy azt sem, lesz-e még olyan az élet, mint a pandémia előtt. Nem meglepő, hogy egyre több kutatás igazolja, hogy a most már lassan egy éve fennálló helyzet komoly kihívást jelent a mentális egészségünk szempontjából.

Különösen nehéz helyzetben vannak a középiskolások, akik tavaly március közepétől a tavaszi félév végéig otthonról tanultak, majd jött a nyári szünet, és szeptemberben újra minden a régi kerékvágás szerint haladt, de november közepe óta megint online folyik az oktatás, egyelőre úgy tűnik, jó darabig ez így is marad. Az elszigeteltség, a magány, a bizonytalanság, a közösségi élmények hiánya pedig nagyon megviseli a fiatalokat, ugyanakkor a szülők, a családok sokat tehetnek azért, hogy javítsanak a helyzeten. Trencsánszky Magdolna tanácsadó szakpszichológus úgy fogalmaz, ez most krízis a krízisben.

„A korlátozások megakasztják az élet szokásos menetét: maradj a családoddal, ne találkozz a barátaiddal, ez mind szembemegy azzal, ami most természetes lenne, hiszen éppen azokkal az emberekkel van összezárva, akiktől egy egészségesen fejlődő kamasz éppen eltávolodni igyekszik”

– mondta a szakember. Alapesetben ez az időszak arról szól, hogy a tizenévesek keresik magukat, a saját magukról kialakított képet pedig nagyban meghatározzák az interakciók a kortársakkal, a visszacsatolások, ez pedig most mind leszűkült.

„A social media hamis tükrével ellentétben, normál esetben, a hétköznapokban valódi, élő reakciókat kaphatnak: egy kacsintás, egy spontán megjegyzés, hogy milyen jól néz ki a szerelése vagy a haja, a tanár gesztusai, megjegyzései, a szünetekben a beszélgetések, órákon a beszólások, ezek online nem igazán működnek, hiányzik a metakommunikáció” – sorolja Trencsánszky Magdolna. A szakember kitér arra is, hogy nagyban megnehezíti a kamaszok életét az, hogy minden hiányzik most az iskolából, ami valamiféle pluszt nyújt a tanulás mellett, ami színesebbé teszi az iskolai napokat.

A barátok, osztálytársak fizikai közelsége, a közös élmények segíthetnek enyhíteni a nyomást és stresszt is, de most nincs más, csak a tanulás, a követelmények. A serdülők pedig erre így, megfosztva az iskolai élet járulékos dolgaitól egyre kevésbé motiváltak, és egyre fáradtabbak.

„Az iskolába járás nyújt egyfajta keretet, van egy napirend, vannak az órák között szünetek, vannak délutáni programok, edzés, magánórák, zeneiskola, együtt eltöltött szabadidő, társas összeverődés, közös pizzázás, stb. Most ez borult fel teljesen, és ez minden kamaszt – akár introvertált, akár extrovertált – negatívan érint”.

Így segíthet a család, hogy jobban érezze magát a gyerek

Szülőként sem könnyű ez a mostani helyzet, akár home office-ban dolgozik valaki, akár be kell járnia a munkahelyére, a stressz, a bizonytalanság a felnőtteket sem kíméli. Ugyanakkor ők azok, akik a gyerekeknek a legtöbbet segíthetnek az adott helyzetben. A szakember a következőket javasolja:

- „Szülőként a háttérből támogathatjuk a kamasz gyereket. Kérdezzük meg, hogyan, mivel tudunk neki segíteni, mitől érezné jobban magát, próbáljunk beszélgetni vele, legyünk empatikusak, támogatók, ne akarjuk megmondani a tutit, hanem abban segítsük, hogy a serdülő meg tudja fogalmazni, mi az, ami neki az adott szituációban segítene”.

- Ne várjuk el ugyanazt az iskolai teljesítményt, mint a vírus előtt, és ennek adjunk is hangot. Biztosítani kell őt, hogy nem a jegyek a legfontosabbak, hanem az, hogy ő a körülményekhez képest jól érezze magát.

- Próbáljunk felvillantani lehetőségeket, amikkel élhet. A különböző családok különbözőképpen reagálnak a pandémiára. Néhányan nyitottabbak, mások nagyon óvatosak, ugyanakkor biztosítani kell a kamaszainknak, hogy találkozzanak a kortársakkal, az előírt szabályok betartása mellett, biztonságos keretek között. Ezért kérdezzük meg, iskola után/hétvégén nem szeretne-e a szabadban találkozni a barátaival, biztosítsuk, ha úgy alakul, szívesen elvisszük kocsival, és amikor szól, érte is megyünk. Az online kapcsolattartás jó alternatíva a mostani helyzetben, de a személyes együttlétet nem tudja pótolni.

- Biztassuk őket egy általuk felállított keret, napirend követésére, és arra, hogy a tanulás mellett legyenek más tevékenységek is. Jó, ha biztosítani tudjuk a napi 1 óra mozgást, akár séta, biciklizés, hétvégi családi kirándulás formájában, próbáljuk minél többször kimozdítani otthonról a gyerekünket.

- Az online oktatás sok helyen még mindig nem megy tökéletesen, olykor akár kifutnak a pedagógusok az időből, ez pedig a szünet rovására megy. Sokat segíthetünk a kamaszoknak, ha reggel készítünk számukra némi energiaforrást a napra. Néhány szendvics, egy-egy müzli-szelet, olyasmi, amit gyorsan, néhány perc alatt meg tudnak enni, egy literes- fél literes kulacsban víz/tea/szörp sokat segíthet a gyerekeknek túlélni a megterhelő napot.

„A szülők sokat segíthetnek a gyereküknek, ha türelmesek, megértők velük, és észben tartják, hogy a kamaszok egy olyan, sok szempontból érzékeny életkorban kényszerülnek tartósan otthon maradni, amikor az életkorból fakadó identitáskeresés, a kamaszkori krízis és az ebből fakadó bizonytalanság egyébként is megviseli őket”

– hangsúlyozta Trencsánszky Magdolna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: