Krízis a krízisben – Így segíthetünk a bezártságra kényszerült kamaszoknak túlélni ezt az időszakot
Aligha akad olyan ember a világon, akinek az életére így vagy úgy, ne lett volna hatással a COVID-19 megjelenése. Lassan egy éve határozza meg a mindennapokat a járványhelyzet, és nem tudni még, mikor lélegezhetünk fel, ahogy azt sem, lesz-e még olyan az élet, mint a pandémia előtt. Nem meglepő, hogy egyre több kutatás igazolja, hogy a most már lassan egy éve fennálló helyzet komoly kihívást jelent a mentális egészségünk szempontjából.
Különösen nehéz helyzetben vannak a középiskolások, akik tavaly március közepétől a tavaszi félév végéig otthonról tanultak, majd jött a nyári szünet, és szeptemberben újra minden a régi kerékvágás szerint haladt, de november közepe óta megint online folyik az oktatás, egyelőre úgy tűnik, jó darabig ez így is marad. Az elszigeteltség, a magány, a bizonytalanság, a közösségi élmények hiánya pedig nagyon megviseli a fiatalokat, ugyanakkor a szülők, a családok sokat tehetnek azért, hogy javítsanak a helyzeten. Trencsánszky Magdolna tanácsadó szakpszichológus úgy fogalmaz, ez most krízis a krízisben.
– mondta a szakember. Alapesetben ez az időszak arról szól, hogy a tizenévesek keresik magukat, a saját magukról kialakított képet pedig nagyban meghatározzák az interakciók a kortársakkal, a visszacsatolások, ez pedig most mind leszűkült.
„A social media hamis tükrével ellentétben, normál esetben, a hétköznapokban valódi, élő reakciókat kaphatnak: egy kacsintás, egy spontán megjegyzés, hogy milyen jól néz ki a szerelése vagy a haja, a tanár gesztusai, megjegyzései, a szünetekben a beszélgetések, órákon a beszólások, ezek online nem igazán működnek, hiányzik a metakommunikáció” – sorolja Trencsánszky Magdolna. A szakember kitér arra is, hogy nagyban megnehezíti a kamaszok életét az, hogy minden hiányzik most az iskolából, ami valamiféle pluszt nyújt a tanulás mellett, ami színesebbé teszi az iskolai napokat.
„Az iskolába járás nyújt egyfajta keretet, van egy napirend, vannak az órák között szünetek, vannak délutáni programok, edzés, magánórák, zeneiskola, együtt eltöltött szabadidő, társas összeverődés, közös pizzázás, stb. Most ez borult fel teljesen, és ez minden kamaszt – akár introvertált, akár extrovertált – negatívan érint”.
Szülőként sem könnyű ez a mostani helyzet, akár home office-ban dolgozik valaki, akár be kell járnia a munkahelyére, a stressz, a bizonytalanság a felnőtteket sem kíméli. Ugyanakkor ők azok, akik a gyerekeknek a legtöbbet segíthetnek az adott helyzetben. A szakember a következőket javasolja:
- „Szülőként a háttérből támogathatjuk a kamasz gyereket. Kérdezzük meg, hogyan, mivel tudunk neki segíteni, mitől érezné jobban magát, próbáljunk beszélgetni vele, legyünk empatikusak, támogatók, ne akarjuk megmondani a tutit, hanem abban segítsük, hogy a serdülő meg tudja fogalmazni, mi az, ami neki az adott szituációban segítene”.
- Ne várjuk el ugyanazt az iskolai teljesítményt, mint a vírus előtt, és ennek adjunk is hangot. Biztosítani kell őt, hogy nem a jegyek a legfontosabbak, hanem az, hogy ő a körülményekhez képest jól érezze magát.
- Próbáljunk felvillantani lehetőségeket, amikkel élhet. A különböző családok különbözőképpen reagálnak a pandémiára. Néhányan nyitottabbak, mások nagyon óvatosak, ugyanakkor biztosítani kell a kamaszainknak, hogy találkozzanak a kortársakkal, az előírt szabályok betartása mellett, biztonságos keretek között. Ezért kérdezzük meg, iskola után/hétvégén nem szeretne-e a szabadban találkozni a barátaival, biztosítsuk, ha úgy alakul, szívesen elvisszük kocsival, és amikor szól, érte is megyünk. Az online kapcsolattartás jó alternatíva a mostani helyzetben, de a személyes együttlétet nem tudja pótolni.
- Biztassuk őket egy általuk felállított keret, napirend követésére, és arra, hogy a tanulás mellett legyenek más tevékenységek is. Jó, ha biztosítani tudjuk a napi 1 óra mozgást, akár séta, biciklizés, hétvégi családi kirándulás formájában, próbáljuk minél többször kimozdítani otthonról a gyerekünket.
- Az online oktatás sok helyen még mindig nem megy tökéletesen, olykor akár kifutnak a pedagógusok az időből, ez pedig a szünet rovására megy. Sokat segíthetünk a kamaszoknak, ha reggel készítünk számukra némi energiaforrást a napra. Néhány szendvics, egy-egy müzli-szelet, olyasmi, amit gyorsan, néhány perc alatt meg tudnak enni, egy literes- fél literes kulacsban víz/tea/szörp sokat segíthet a gyerekeknek túlélni a megterhelő napot.
– hangsúlyozta Trencsánszky Magdolna.
