SZEMPONT
A Rovatból

Kim Dzsongun távmunkásoknak álcázott kémek ezreit vetette be világszerte, Észak-Korea így pénzhez és titkos információkhoz is jutott

Szövevényes megoldásokkal – és a szankciók megkerülésével – észak-koreaiak ezrei dolgozhatnak távmunkában nyugati vállalatoknak. A hamis személyazonosságú szakemberek fizetése és az ellopott ipari titkok is a phenjani rezsim fegyverprogramját erősítik.


Az Egyesült Államok hatóságai nemrég kiterjedt észak-koreai csalóhálózatot lepleztek le. Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint csak 2025 júniusában 16 szövetségi államban, összesen 29 helyszínen tartottak razziát, amelynek során lefoglaltak több mint 200 laptopot, zároltak 29 pénzmosásra használt bankszámlát, és lekapcsoltak 21 honlapot. Mint kiderült, a kommunista diktatúrát szolgáló informatikusok ezeknek az eszközöknek a segítségével épültek be amerikai nagyvállalatokhoz, akiknél távmunkában dolgoztak.

A Politico úgy tudja, a hamis személyazonosságot használó ipari kémek száznál több, gyakran Fortune 500-as amerikai céghez jutottak be, köztük vezető technológiai vállalatokhoz is. A csalás célja az volt, hogy a fizetéseket, egyéb juttatásokat és vállalati titkokat Phenjanba irányítsák át, ezzel is támogatva Kim Dzsongun fegyverprogramjait.

Észak-Korea a COVID-19 világjárvány alatt felívelő távmunkatrendeket lovagolta meg, amikor is megnőtt az igény a távolról dolgozó szakemberekre.

Ez a rejtett ügynökhálózat világszerte beszivárgott az IT-szektorba, és évi több százmillió dolláros nagyságrendben termelhet bevételt Phenjannak. Az észak-koreai rezsim sokféleképpen tudja hasznosítani az IT-s kakukktojások által lopott bizalmas vállalati adatokat is: saját fejlesztésekbe integrálja vagy a feketepiacon értékesíti őket, esetleg váltságdíjat követel értük az eredeti tulajdonosoktól.

Messze nem az első, csak az eddigi legnagyobb lebukásról van szó

Kim Dzsongun diktatúrája nem először bukott le azzal, hogy hamis személyazonosságú személyeket juttat be nyugati vállalatok kollektívájába. A független forrásból származó észak-koreai hírekre specializálódott NK News szerint évek óta ismertek olyan jelentések, amelyek szerint a diktatúra képzett IT-szakembereket alkalmaz külföldi devizabevétel szerzésére. Egy ENSZ-szakértői jelentés már 2018-ban figyelmeztetett rá, hogy észak-koreai programozók külföldi projekteken dolgozva igyekeznek kijátszani a szankciókat. Nem sokkal később, 2019-ben felröppentek az első hírek arról is, hogy észak-koreaiak online szabadúszó platformokon vállalnak távmunkát, persze hamis profilokkal.

A gyanússá vált személyek minden esetben más nemzetiségűként tüntették fel magukat, és közben gyakran Oroszországból vagy Kínából dolgoztak.

A jelenség 2020-tól szabadult el igazán: a Microsoft friss riportja szerint attól az évtől kezdve az egész nemzetközi kiberbiztonsági közösség érzékeli, hogy az észak-koreai IT-munkavállalók ezrével jelentkeznek távoli állásokra, szerte a világon. Az USA kormánya 2020 és 2022 között már 300 olyan, különböző iparágakban érdekelt amerikai vállalatról (köztük számos Fortune 500-asról) tudott, akik tudtukon és akaratukon kívül foglalkoztattak észak-koreai szakembereket. Ezek a kémek nem mellesleg két kormányügynökséghez is megkíséreltek bejutni.

Hogyan férkőznek be az észak-koreaiak az amerikai cégekhez?

A csalárd jelentkezések közvetítő hálózatokon keresztül jutottak el a kiszemelt vállalatokhoz. Az észak-koreai informatikusok hamis önéletrajzokkal és lopott személyazonosságokkal pályáztak home office állásokra az Egyesült Államokban. Gyakran úgy tüntették fel magukat, mintha az USA-ban vagy más országban – de nem Észak-Koreában – élő szakemberek lennének, és a nagyobb hitelesség kedvéért fedőcégeket is létrehoztak.

A Fox News riportja hangsúlyozza: ehhez amerikai közreműködőket toboroztak, akik segítették őket az álláskeresésben és a lebonyolításban. A bűntársak fiktív vállalati weboldalakat készítettek, bank- és fizetési fiókokat nyitottak, illetve „laptop farmokat”, vagyis olyan telephelyeket üzemeltettek, ahol az amerikai cégektől kapott munkaeszközök (céges laptopok) helyben, az USA területén működhetnek – pedig közben távolról csatlakoznak rájuk észak-koreai ipari kémek. A lebukás elkerülésére a csalók speciális hardvereket is alkalmaztak: a laptopokat olyan KVM (keyboard-video-mouse) kapcsolókkal látták el, amelyek lehetővé tették a távoli vezérlést. Íme egy példa, hogy hogyan is néz ki ez a megoldás a gyakorlatban:

Ezekkel a módszerekkel elérték, hogy a távmunkára felvett kollégáról az összes cég rendszere elhitte: az illető fizikai valójában az Egyesült Államokból dolgozik, pedig Phenjanból vagy más külföldi helyszínről jelentkezett be.

De mégis, hogyan mentek át az állásinterjún és tartottak meg bizalmas pozíciókat?

A Tom’s Hardver elemzése rámutat: a phenjani kémek gondosan felépített hamis személyazonossággal és történettel jutottak át a felvételi interjúkon és próbafeladatokon. Külsőre semmi sem árulkodott a valódi származásukról: gyakran angolul folyékonyan beszélő, amerikai névvel bemutatkozó szakembereknek adták ki magukat. Volt példa arra is, hogy egy HR-es furcsának találta a jelölt akcentusát, de csak utólag jött rá, hogy észak-koreai lehetett, és addigra már felvették a csapatba. Még az olyan nagyvállalatok is jelezték, hogy találkoztak észak-koreai pályázókkal a jelentkezők között, mint a Google, bár ők végül nem alkalmazták ezeket a személyeket.

A Cyberscoop által idézett szakértők szerint gyakorlatilag az összes nagyobb amerikai vállalat szembesült már ezzel a problémával. A Fortune 500 cégek közül szinte mindegyikhez jelentkezett észak-koreai IT-munkás, és sok esetben fel is vették őket. A Mandiant és a Google kiberbiztonsági szakemberei közben arról számoltak be, hogy ezek az emberek számos vállalatnál akár hónapokig dolgoztak, sőt volt, ahol „a csapat legerősebb tagjaként” tartották számon őket.

Az észak-koreai ügynökök meglepően sokáig képesek eltitkolni az igazi kilétüket. Ehhez kifinomult technológiai eszközöket alkalmaznak: a toborzás során mesterséges intelligenciát vetnek be, illetve módosítják a hamis személyazonosító okmányokon lévő fotókat, úgy, hogy azok véletlenül se egyezzenek meg valós személy arcával. A Microsoft kiberbiztonsági részlege beszámolt olyan esetről is, hogy az észak-koreai távmunkások AI-alapú képszerkesztő megoldásokkal cserélték le az ellopott személyazonosító dokumentumokon szereplő arcképeket, illetve generált profilképeket használtak a közösségi oldalaikon.

Mindemellett hangelváltoztató szoftvereket is alkalmaztak az online állásinterjúkon, hogy a beszédhangjuk és akcentusuk kevésbé legyen gyanús.

És ezzel még nincs vége: a geolokációs ellenőrzések kijátszására virtuális magánhálózatokat (VPN) és távoli elérésű adminisztrációs eszközöket (RMM) használtak. A VPN-ekkel azt a látszatot keltették az internetes forgalmukról, mintha az USA-ból vagy más, munkavállalás szempontjából elfogadható országból jelentkeznének be, míg az RMM eszközök segítségével távolról is teljes értékűen tudták vezérelni a céges gépeiket. Mivel a laptop farmokat amerikai területen hozták létre, a rendszer naplózása számára a bejelentkezések és a munkavégzés helye amerikai IP-címekről történt.

Az észak-koreai ügynökök alapos munkát végeztek a közösségi médiában is, hogy a HR-osztályok előtt fenntartsák a hitelesség látszatát. Gondoskodtak az online jelenlétük következetességéről, például meggyőző, rendszeresen frissülő LinkedIn-profilokkal vagy komplett szakmai előélettel és ajánlásokkal. A Fortune kiemeli: némelyik kém még kisebb munkákat is elvállalt szabadúszó platformokon (pl. Fiverr, Upwork), hogy referenciákat és értékeléseket gyűjtsön, mielőtt nagyobb céghez jelentkezett. Az állásinterjúkon aztán – amelyeket a legtöbb esetben videókonferencia alkalmazásokon (Zoom, Webex) keresztül bonyolítanak – igyekeztek kerülni minden gyanús jelet, például technikai hibát vagy időeltolódás miatti anomáliát. Mindezekkel a módszerekkel az észak-koreaiak ügyesen beolvadtak a globális digitális munkaerőpiacba, és sokáig észrevétlenek tudtak maradni.

Phenjan célja már nem csak a pénzszerzés, hanem az adatlopás

A rejtve dolgozó észak-koreai IT-szakemberek elsődleges küldetése az volt, hogy kemény valutát (pl. dollárt, eurót) szerezzenek az országnak. A program mögött nyilvánvalóan Kim Dzsongun rezsimje áll, amely arra utasította ezeket a munkásokat, hogy a külföldön megkeresett fizetésük túlnyomó részét juttassák vissza Észak-Koreába. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma szerint ezt a csalási sémát kifejezetten úgy alakították ki, hogy a nemzetközi szankciókat kijátszva finanszírozza a phenjani vezetés tiltott programjait, beleértve a nukleáris fegyver- és rakétafejlesztéseket.

Az Axios közben egy friss jelentésre alapozva arra is felhívja a figyelmet, hogy bár eleinte csak a pénzszerzésen volt a hangsúly, időközben kibővült a küldetés: az észak-koreai operátoroknak már az is feladatuk, hogy a célba vett cégekről érzékeny információkat és szellemi tulajdont gyűjtsenek. Greg Levesque, a Strider kiberbiztonsági cég vezetője kifejtette, hogy az utóbbi időben a rezsim felismerte a lehetőséget az ipari kémkedésre, így az ügynököknek jelenteniük kell minden értékes adatot, amihez hozzáférnek a munkahelyükön.

Ezzel a „távmunka-hadosztály” kettős célt szolgált: bevétel- és hírszerzést egyben.

Az észak-koreai állam jelentős bevételhez jutott a távmunka-programokból – írja a Yahoo az ENSZ egyik szakértői csoportjára hivatkozva, akik szerint a távoli IT-munkások révén a rezsim évi 250–600 millió dollár (85-205 milliárd forint) bevételre tehet szert. Ez egyáltalán nem utópisztikus összeg, hiszen, ha belegondolunk: ezer jól képzett észak-koreai informatikus évi százezer dollárért dolgozva akár 100 millió dollár tiszta bevételt jelenthet Phenjannak, ráadásul a mérnökök java egyszerre több állást is betölthet, így valószínűleg még magasabb összeget utal haza.

A lebukott kémek utáni nyomozások alapján elképesztő összegekről lehet szó. Egy nemrég született vádirat szerint csupán két New Jerseyben élő bűnsegéd hálózatán keresztül néhány év alatt legalább ötmillió dollárnyi bért csatornáztak ki Phenjanba. Volt továbbá egy olyan amerikai magánszemély is, akinek az otthoni „laptop farmján” keresztül 17,1 millió dollárnyi bért utaltak ki észak-koreai dolgozóknak. Ha mindez nem lenne elég, az ügynökök lopni sem félnek: egy atlantai cég alkalmazottjaiként közel 900 ezer dollár értékű kriptovalutát tulajdonítottak el, majd mostak tisztára.

Mindezek a bevételek döntő részben Észak-Korea fegyverkezési programjának finanszírozását szolgálják.

A rezsim a nemzetközi szankciók miatt csak komoly nehézségek árán tud devizához jutni, ezért az ehhez hasonló titkos műveletek kritikus pénzügyi forrást jelenthetnek Kim Dzsongun rendszere számára. A befolyt dollármilliók egy részét valószínűleg feketepiaci importcikkek, alkatrészek és alapanyagok beszerzésére költik (amelyeket aztán nukleáris és rakétafejlesztésekhez használnak fel), míg egy másik része nyilván a rezsim elitjét gazdagítja.

De nem csak a kizsákmányolt ügynökök fizetései hoznak bevételt, hanem az eltulajdonított vállalati adatok is. Számos esetben derült fény ipari kémkedésre és adatlopásra, lévén a beépült észak-koreai IT-munkások érzékeny adatokhoz és forráskódokhoz is hozzáfértek. Egy esetben például az operátor egy kaliforniai védelmi beszállító cég hálózatából töltött le szigorúan titkos fejlesztési dokumentumokat, amelyek nemzetbiztonsági szempontból jelentős, fegyverrendszerekkel kapcsolatos műszaki adatokat tartalmaztak.

Máskor üzleti adatokat szereztek meg: a munkahelyükön hozzáférhető szellemi tulajdont (pl. szoftverkódot, termékterveket) módszeresen összegyűjtötték és hazaküldték.

Összességében tehát elmondható, hogy az észak-koreai ügynökök nem pusztán anyagi haszonért dolgoztak az amerikai cégeknél, hanem hozzáfértek értékes belső információkhoz: technológiai eredményekhez, kutatás-fejlesztési anyagokhoz vagy pénzügyi adatokkal kapcsolatos titkokhoz. Ezek birtokában komoly károkat okozhattak a vállalatoknak és nemzetbiztonsági kockázatot is jelentettek.

Mire használhatják az ipari kémkedéssel szerzett adatokat?

A bizalmas információk többféle módon is Észak-Korea javára válhatnak. Először is, a katonai és technológiai titkok felhasználhatók a hazai fegyverprogramok fejlesztésében. Ha egy észak-koreai mérnök például egy amerikai AI-fejlesztéssel foglalkozó cégnél jut hozzá új algoritmusokhoz vagy szoftverkódokhoz, azt Phenjanban beépíthetik a saját katonai projektjeikbe – ezzel éveket és jelentős erőforrásokat spórolhatnak meg a kutatás-fejlesztésben.

Ilyen módon a nemzetközi fegyverembargó ellenére szerezhetnek meg olyan technológiákat, amelyekhez legálisan nem férnének hozzá.

Másodszor, az üzleti szférából ellopott adatok révén Észak-Korea gazdasági előnyre tehet szert. A céges titkok – legyenek azok gyártási folyamatok, képletek vagy stratégiai tervek – feketepiaci értékkel is bírhatnak. A rezsim eladhatja ezeket az információkat más, szankciókkal sújtott országoknak vagy olyan szereplőknek, akiket érdekel a nyugati know-how. Így az ipari kémkedés közvetetten is pénzre váltható.

Továbbá, ahogy a fentebb írt esetek mutatják, a megszerzett adatok alkalmasak zsarolásra is. Ha egy észak-koreai ügynök a lebukás előtt lemásolta egy vállalat ügyféladatbázisát vagy pénzügyi kimutatásait, akkor ezeket felhasználva megpróbálhat váltságdíjat követelni a cég vezetésétől – mondván, ha nem fizetnek, kiszivárogtatja az érzékeny információkat. Ilyen fenyegetésekre a Cyberloop szerint több példa is akadt: az elbocsátott észak-koreai alkalmazottak új személyazonosság mögé bújva hackernek adták ki magukat, és azzal hitegették a céget, hogy kívülről törtek be a rendszerbe, miközben valójában belső munkatársként lopták el az adatokat.

Végül, az ipari kémkedés hozadékát propagandacélokra is felhasználhatja a rezsim. Egy-egy nyugati technológiai áttörés lemásolásával demonstrálhatják a népüknek és a világnak, hogy Észak-Korea „lépést tart” a fejlett országokkal.

Kifinomult kémkedéssel fosztogatják a nyugati cégeket, de időben lebuktathatók

A szakértők és a hatóságok egyaránt hangsúlyozzák, hogy fokozott éberségre és új módszerekre van szükség a hasonló beszivárgások megelőzéséhez. A vállalatoknak szigorúbb előzetes ellenőrzést kell bevezetniük az állásra jelentkezők körében. A Microsoft biztonsági kutatói szerint érdemes alaposan ellenőrizni a jelöltek digitális előéletét, például azt, hogy valódiak-e a közösségi profiljaik, következetes-e a jelenlétük a platformokon, és stimmelnek-e az elérhetőségeik.

Gyanúra adhat okot mondjuk az, ha valakinek az online múltja hézagos, esetleg túlságosan friss.

Fontos továbbá a személyazonosság hitelesítése. A toborzók javasolják, hogy legalább egy alkalommal élő videohívás keretében is igazoltassák a jelöltet, kérve, hogy mutasson be azonosító okmányt. Bár ez sem nyújt százszázalékos védelmet (hiszen a dokumentumok lehetnek hamisak), azért megnehezíti a csalók dolgát. Emellett érdemes feltenni olyan keresztkérdéseket az interjún, amelyekkel kiszűrhető, ha a pályázó nem ismeri a helyi viszonyokat – például rákérdezni egy városra vagy egy kulturális sajátosságra, amit az adott nemzet állampolgára biztosan tud, de egy potenciális észak-koreai ügynök valószínűleg nem.

Technikai oldalon is vannak megoldások. Több kiberbiztonsági cég fejleszt olyan automatizált ellenőrző eszközöket, amelyek a beadott önéletrajzokat és jelentkezéseket elemzik, és jelzik, ha hamis vagy megtévesztő információk szerepelnek bennük. Ilyen lehet például a képesítések és munkatapasztalatok kereszthivatkozása nyilvános adatbázisokkal vagy a túlzottan általános, sablonos nyelvezet felismerése.

Az Axios értesülései szerint van olyan vállalat, amely egyenesen egy új szoftvert készül piacra dobni arra a célra, hogy valós időben szűrje ki a gyanús önéletrajzokat.

A már felvett távmunkások esetében pedig a rendszerfelügyelet szigorítása lehet a kulcs. A cégeknek érdemes figyelniük az alkalmazottaik bejelentkezési mintáit és hálózati aktivitásait. Ha például valaki következetesen VPN-ről csatlakozik be, vagy rendszeresen szokatlan időpontokban (helyi idő szerint hajnalban) aktív, az intő jel lehet. Ugyancsak feltűnő, ha egy munkavállaló indokolatlanul nagy mennyiségű adatot tölt le a belső hálózatról. Az ilyen anomáliákra célszerű riasztórendszereket beállítani.

Az FBI mindezek mellett javasolja például, hogy a cégek utasítsák el, ha egy munkavállaló kriptovalutában kér fizetést és mindenképpen gyanakodjanak, ha az illető nem tud fizikai küldeményt fogadni a dokumentumaiban szereplő postacímen. A hatóság szerint ugyancsak érdemes lehet bevezetni a biometrikus azonosítást a céges hálózatokon, valamint tüzetesen ellenőrizni a jelentkezők előéletét, nem csak a szakmai múlt, hanem a tanulmányok alapján is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„A szüleim úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne, a TISZA fog győzni" - videó a tiszás kampánynyitóról
A kampánynyitó résztvevői szerint sokakat meggyőzhetett az alárásgyűjtés első napja, ahol sok helyen kígyózó sorok álltak a TISZA pultjai előtt. Ugyanakkor az eddigieknél is durvább kampányra számítanak a választásokig hátralévő 49 napban. Videós riportunk.


Hivatalosan is elindult az országgyűlési kampány, a TISZA kampánynyitóján mi is ott voltunk.

„Csak ma délután három óráig több mint 300 ezer magyar ember támogatta aláírásával a politikai közösségünket, a Tiszát és a rendszerváltást. Köszönjük nekik!” – mondta Magyar Péter.

Egy résztvevő a Szeretlek Magyarországnak arról beszélt, az első nap sokakat meggyőzhetett.

„Eddig az idős szüleim sem hittek abban, hogy lehet változás, és ma úgy hívtak fel, hogy mostmár biztosak benne: a Tisza fog győzni” – mesélte.

Édesanyja Balatonfüredről, egy hagyományosan fideszes városból telefonált neki. „Azt mondta, hihetetlen: négy évvel ezelőtti aláírásgyűjtésekhez tudja hasonlítani; akkor alig tébláboltak emberek az ellenzéki pultnál, most pedig ugyanez volt a helyzet a Fidesznél. Hihetetlen változás.”

Ugyanakkor volt, akik szerint ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. „A Fidesznek kiépített hálózata van. Szerintem ők nemcsak a standoknál gyűjtenek aláírásokat, hanem megvannak azok a címek, emberek, akiknek odaadnak ilyen aláírásgyűjtő lapokat, és ők a környezetükből begyűjtenek pár aláírást.”

Más szerint „már egy kicsit kínos fideszesnek lenni, és talán a fideszesek máshogy próbálják megoldani az aláírásgyűjtést. Nekik is megvannak az adatbázisaik, tehát gond nélkül össze tudják szedni az aláírásokat anélkül, hogy utcai pultoznának”.

A megkérdezettek arra számítanak, hogy a kampány minden eddiginél durvább lesz.

„A rendszerváltás óta a legdurvább kampányra” kell felkészülni – mondták többen is.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Putyin Trianonja: Rácz András szerint az orosz elnök ugyanabba a csapdába sétált bele, mint akkoriban a magyar vezetés
Rácz András Oroszország-szakértő elemezte a Kreml pszichológiáját a sikertelen genfi tárgyalások után. A birodalmi nosztalgia miatt Moszkva kompromisszumképtelen, ami a háború folytatását garantálja.


„Előre lehetett tudni, hogy az égvilágon semmi értelme nem lesz” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a 24.hu-nak az amerikai közvetítéssel zajlott genfi orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokról, amelyek két nap után kézzelfogható eredmény nélkül értek véget. Mind az orosz, mind az ukrán fél nehéznek minősítette utólag az egyeztetést, egyedül a Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner vezette amerikai tárgyalócsapat beszélt „jelentős előrelépésről.”

A felek elsősorban a kelet-ukrajnai Donbász régió és a zaporizzsjai atomerőmű sorsáról egyeztettek. Moszkva azt követelte, hogy Ukrajna adja fel a keleti régiónak azt a fennmaradó egyötödét, amelyet az agresszor hadserege a már négy éve tartó háború alatt sem tudott elfoglalni. Kijev pedig azt akarta, hogy az oroszok adják vissza az ellenőrzést Európa legnagyobb atomerőműve felett, hogy az USA és Ukrajna közösen üzemeltethesse azt.

Az álláspontok a beszámolók alapján Genfben sem közeledtek.

Rácz András szerint a tárgyalások kilátástalanságát előre jelezte, hogy az orosz delegációt ismét a külpolitikailag teljesen súlytalan Vlagyimir Mengyinszkij volt kulturális miniszter vezette, aki nem a tűzszünethez szükséges kérdésekről tárgyal, hanem hosszú előadásokat tart Oroszország birodalmi szerepéről. A szakértő elmondta: Moszkva számára a tárgyalás nem a háború alternatívája, hanem az eszköze, amivel időt nyer a folytatáshoz, miközben azt a benyomást kelti, hogy ez a konfliktus megoldhatatlan, és ezzel igyekszik kifárasztani a Nyugatot.

Az oroszok számára a háború megnyerése nem Ukrajna megszállását jelenti, hanem az ország alávetését a Kreml akaratának: egy engedelmes kormány hatalomba juttatását és a teljes Donbász elfoglalását. Rácz szerint a putyini elit ugyanabban a pszichológiai helyzetben van, mint a Trianon utáni magyar vezetés: vissza akarják szerezni az elveszett birodalmiságot, és ezért készek komoly áldozatokat is hozni.

A Krím-félsziget 2014-es elfoglalását a Felvidék 1938-as visszaszerzéséhez, a Donbász megszállását Kárpátalja 1939-es megszállásához hasonlította.

„Az idő előrehaladtával egyre drágábbak voltak ezek a kisebb sikerek, de alapvetően sikerek voltak. És akkor ezután jött úgymond a nagy kaland, ami nekünk a Szovjetunió elleni háborúhoz való csatlakozás volt 1941-ben, az oroszoknak pedig Ukrajna teljes körű megtámadása 2022-ben” – magyarázta.

A Kremlhez több szálon kötődő Valdai Vitaklub orosz külpolitikai agytröszt februárban publikált egy jelentést arról, hogy az ukrajnai háború miatt megcsappantak az ország erőforrásai, miközben a szomszédos posztszovjet államok függetlenségi törekvései megerősödtek. Oroszország a technológia és az energiahordozók felvásárlása terén erősen kiszolgáltatottá vált Kínával szemben. Putyinnak és környezetének azonban az ukrajnai háború megnyerése abszolút prioritás, a többi területen elszenvedett befolyásvesztést pedig járulékos veszteségként kezelik.

A harctéri dinamika a patthelyzetet tükrözi. Míg Ukrajna februárban néhány nap alatt 201 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, Oroszországnak a teljes 2025-ös év alatt nagyságrendileg 4600 négyzetkilométert sikerült elfoglalnia, ahol nem volt egyetlen jelentős város sem. Ez olyan, mintha egy támadó fél egy év alatt például a berettyóújfalui járást foglalta volna el Magyarország területéből.

Ukrajna addig tudja folytatni ezt a harcot, amíg a nyugati támogatás kitart mögötte. Jelenleg törés nem látható ezen a téren, csak átrendeződés: tavaly augusztus óta már nem az amerikaiak szállítják a fegyvereket, hanem az európaiak vásárolják meg az amerikai fegyvereket Ukrajna számára. Az USA továbbra is nyújtja a kulcsfontosságú hírszerzési támogatást, Ukrajna pedig a költségvetése 52 százalékát külső pénzügyi támogatásból fedezi.

Az Oroszország-szakértő szerint amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van, addig folytatódni fog a háború. A helyzeten az változtathatna, ha Putyin megbetegedne és lemondana, vagy meghalna, ugyanis onnantól lesz mozgástere az új orosz vezetésnek. „Nem biztos, hogy Putyin utódja abbahagyja a háborút, de neki legalább lenne választása – Putyinnak nincs. Minden hozzá közeli forrás arról számol be, hogy az elnök szent meggyőződése: az ő történelmi küldetése megnyerni ezt a háborút.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Reméljük, jobb lesz az idő, és akkor szívesebben megállnak” - a TISZA és a Fidesz órák alatt végzett, a kispártoknak minden aláírásért keményen meg kell dolgozniuk
Talán soha nem volt még ennyire nehéz dolga a parlamenti helyekre pályázó kisebb pártoknak. Sokan úgy döntöttek, el sem indulnak. Mi a Széll Kálmán téren arra kerestük a választ, az aláírásgyűjtés első napján mit tapasztalnak a kisebbeknek gyűjtő aktivisták.


Délelőtt még a TISZA és a Fidesz is gőzerővel gyűjtötte az aláírásokat Budapesten, a Széll Kálmán téren, délutánra azonban csak a kisebb pártok maradtak. A két nagynak ugyanis órák alatt összegyűlt mindenhol a szükséges 500 aláírás, és bár sok helyen ezután is folytatták a gyűjtést, a Széll Kálmán téren délután már csak a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt aktivistái dolgoztak. A kisebb pártoknak nincs könnyű dolguk, ez hamar kiderült. Bár az aktivisták optimistán nyilatkoztak,

ottlétünk idején mindössze egy-két érdeklődő akart aláírni, megszólalni pedig egyikük sem szeretett volna, még név nélkül sem vállalták az interjút.

A Mi Hazánk Mozgalom részéről a párt korábbi főpolgármester-jelöltje, dr. Gruntner András állt a pult mögött, két aktivistával, Egyszerre három kerület, az I., a II. és a XII. jelöltjeinek is dolgoztak. A politikus elmondta, hogy ők délelőtt a Fény utcai piacnál pultoztak, és nem csak egy helyen, hanem mindhárom kerületben több ponton is gyűjtenek.

Gruntner szerint sokkal jobban állnak az aláírásokkal, mint négy évvel ezelőtt. „Szerintem erősödünk. Láthatólag sokkal többen jönnek aláírni, és bizalommal fordulnak hozzánk, mint négy évvel ezelőtt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő akkor is részt vett az ajánlásgyűjtésben, így van összehasonlítási alapja. Emiatt, mint mondta, „bizakodóak vagyunk”.

A politikus-aktivista arról is beszélt, hogy az aláírók részéről két visszatérő kérdés szokott elhangzani. „Visszatérő kérdés, hogy kivel fog összefogni a Mi Hazánk, kit támogatna a két nagy, esélyes párt közül” – mondta.

Emellett szerinte azt is gyakran megkérdezik tőlük, hogy hány százalékot fognak elérni a választásokon.

Arra a felvetésre, hogy sok neten keringő képen a TISZA Párt pultjainál nagy tömegek, a Fidesznél pedig jóval kevesebb ember volt látható, Gruntner András úgy reagált, hogy a Fidesz más módszert alkalmazott. „Én azt láttam, hogy a Fidesznek nem is nagyon voltak pultjai, tehát ők valami más stratégiát alkalmaztak most” – fogalmazott. Úgy véli, a kormánypártnak nem is volt szüksége a hagyományos pultozásra. „A hírek szerint egy óra alatt összeszedték az egész országban a szükséges ajánlásokat. Nem tudom, nyilván egy Kubatov-listával a zsebben ez könnyen megy.”

A közösségi médiában terjedő képekről szerinte nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Felidézte a négy évvel ezelőtti helyzetet: „Láttuk négy évvel ezelőtt, hogy Márki-Zay Péternek, az összefogás jelöltjének is itt volt a standja a Széll Kálmán téren, és egy tömött, 50 méteres sor állt előtte. Aztán a végén meg tudjuk, hogy mi történt.”

A párt választási esélyeit firtató kérdésre egyértelmű választ adott. „Mindenképpen 10 százalék fölött leszünk” – jelentette ki. Bár a hivatalos előrejelzések 5 százalék, vagyis a bejutási küszöb körüli eredményt jósolnak nekik, Gruntner szerint ez nem meglepő. „Mindig alulmérnek minket, körülbelül a felével. Tehát ha az ötöt megszorozzuk kettővel, akkor pont tíz jön ki, de szerintem tíz fölött leszünk” – magyarázta.

A politikus úgy látja, van esélyük egyéni mandátum szerzésére is. „Van talán kettő-három olyan egyéni választókerület, ahol esélyünk lehet” – mondta. Szerinte ez attól is függ, hogyan oszlanak meg a szavazatok a többi jelölt között. Példaként említette a XII. kerületet, ahol ha a DK és a Kutyapárt is indul, az nekik kedvezhet. „Dúró Dóra egyéni választókerületében van esélyünk, ott 30% körüli eredményt értünk el egy időközi választáson, körülbelül egy évvel ezelőtt” – hangsúlyozta. Ezen kívül esélyesnek látja Bartal Andrást, a Bűnvadászok vezetőjét is Pesten. Ennek ellenére a fő céljuk a listás eredmény, inkább onnan várnak mandátumot.

A pultozást a jövő héten is folytatják, és Gruntner szerint akkor is kint maradnak majd, ha már összegyűltek a szükséges ajánlások. „Budapesten ez egy kicsit nehezebb, mint vidéken. De mi utána is kint fogunk maradni, mert szeretünk itt beszélgetni az emberekkel” – mondta, hozzátéve:

„Reméljük, jobb lesz az idő, és akkor szívesebben megállnak.”

A Kétfarkú Kutya Párnál időbe telt, míg kiderült, hogy a három aktivista közül ki vállalja, hogy beszéljel. Végül Kovács Dáviddal sikerült egy kissé szürreális beszélgetést lefolytatnunk. Arra a kérdésre, hogy hogy állnak az aláírásokkal, az aktivista a párttól megszokott, ironikus stílusban válaszolt. Azt állította, a szükségeshez képest jól állnak, majd több, egymásnak is ellentmondó számot említett. „Szerintem tízmillió, igen, 100–200 ezer. 5 millió, aláírás megvan. Nagyjából így.”

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest Kovács Dávid szerint egyértelmű a fejlődés. „Akkor csak 2 millió aláírásunk volt minden választókerületben, most már 3 millió van, ami szerintem nagy fejlődés, előrelépés a Kutyapártnak” – jelentette ki.

Szembesítettük azzal a hírrel, hogy a két nagy párt állítólag már délelőtt össze is gyűjtötte a szükséges aláírásokat. Erre reagálva egy meglepő történettel állt elő. Elmondása szerint ők már előrébb járnak a többieknél. „Hát úgy, hogy mi már előző héten összegyűjtöttük az összes ajánlást, és egy kicsit le vannak maradva a Tiszaék” – fogalmazott. Azt is elárulta, miért kellett mégis újra kezdeniük a gyűjtést: „Mi 8 óra 1 perckor terveztük leadni, de sajnos jött egy talicskányi majom, és ellopta az összes ajánlóívünket, úgyhogy újra el kell kezdenünk gyűjteni.”

Felvetettük neki a gyakori kritikát, miszerint a Kutyapárt az egyéni körzetekben elvett szavazatokkal a Fideszt juttathatja hatalomhoz. Kovács Dávid szerint épp fordított a helyzet. „Mi azt gondoljuk, hogy itt lenne az idő, hogy igazából visszalépjen mindenki a javunkra, és ne akadályozzák azt, hogy legyen esetleg kormányváltás” – mondta. Amikor komolyabban rákérdeztünk, vállalnák-e a történelmi felelősséget, ha a Fidesz esetleg miattuk maradna hatalmon és kivezetné az országot az EU-ból, az aktivista matematikai érvekre hivatkozott.

„Figyelj, a matek nem támasztja alá, hogy mi bármilyen módon akadályoznánk a kormányváltást”

– állította. Hozzátette, hogy létezik erről egy részletes elemzés. „Tudok ajánlani egy cikket, keresd meg a Telexen: miért nem akadályozzák a kispártok a kormányváltást. Le van benne írva, nagyon részletesen, matematikai alapon, hogy miért nem áll fenn ez a helyzet.”

Arra a kérdésre, hogy meddig terveznek kint lenni az utcákon, Kovács Dávid egy igen távlati célt fogalmazott meg. „Szerintem olyan 2050-ig biztosan itt leszünk. Nagyjából erre tervezünk” – mondta, majd kiegészítette: „Lehet, hogy 2227-ig is. Nagyjából addig.”

A választás megnyerésére vonatkozó esélyeikről is optimistán nyilatkozott, egy saját felmérésükre hivatkozva. „Hát a saját felmérésünk szerint a magyarok 127%-a a Kutyapártot választaná” – állította. Ennek fényében úgy gondolja: „nagy eséllyel nyerünk. Valószínűleg.”

Végül arról a felmerült stratégiáról kérdeztük, hogy a szavazók egyéniben a Tiszára, listán pedig a Kutyapártra szavazzanak, ebben a kérdésben azonban nem kívánt állást foglalni. „Ezt nem szeretném kommentálni, ezt a pártvezetéstől kérdezd, kérlek” – zárta rövidre a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk