Óriási csapás: egyik kedvenc gyümölcsüktől búcsúzhatnak az amerikaiak, ha Trump lezárja a mexikói határt

Újabb medve tűnt fel Magyarországon, ezúttal Cserépfalu mellett, fotók is készültek róla - írja a heol.hu.

A település polgármestere, Csendes Péter a portálnak elmondta, hogy

Az első észlelés után újabb kamerákat tettek ki, de kedd óta nem látták az állatot.

Hozzátette: nem biztos, hogy csak egy medve bóklászott a környéken, mert a felvételeken nem lehet tökéletesen kivenni a színüket, lehet, hogy több medve is járja a vidéket.

Medvét már tavaly is láttak a falu körül. Ezért arra kérték a lakosságot, hogy a veszély elhárultáig fokozott óvatossággal tartózkodjanak a külterületeken és kiemelten figyeljenek a haszon- és háziállataik biztonságára is.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság elmondta, hogy a barnamedve 2008 óta tűnt fel a nemzeti parkban. Bár az állat általában kerüli az embereket, fontos, hogy ne csalogassa senki őket magához. Rendszerint csak „szorult” helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást. A nemzeti park igazgatóság egy összefoglalót is közzétett honlapján, amiben a legfontosabb tanácsokat sorolják fel.

Barnamedvével kapcsolatos észlelést a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának központi számán, illetve a +36 30 861-3808 ügyeleti számon kell bejelenteni.

Viselkedési szabályok medvével való találkozás esetén: ITT olvasható.

Az Egri Chiliagok ötletgazdái álltak a Cápák elé. A prezentációjuk azonban egy ponton félre csúszott, és Moldován András nem is adott esélyt a két vállalkozónak.

Vörös Tamás indulásként bemutatta az Egri Chiliagok nevű cégét, amit gyerekkori barátjával, Vreczenár Csabával visznek. Mostanra 17 termékből álló palettát alkottak meg, amikkel éttermekben, viszonteladóknál, üzletekben és rendezvényeken találkozhatunk országszerte.

Ekkor még a zsűritagok arca is bizakodó volt, mosolyogva hallgatták a két fiatal bemutatkozását.

hanem az általuk megálmodott társasjátékhoz.

Balogh Levente azzal is kezdte: azon gondolkozott, hogy vajon hol fogja két vállalkozó elrontani az üzleti ajánlatot, de aztán gyorsan kiderült: a társasjátékkal. Ezután a cápa próbálta tisztázni, hogy pontosan mire is vonatkozik az ajánlat.

„Legszívesebben azt mondtam volna, hogy kiszállok. De nem szállok még ki, mert akarok még veletek beszélgetni, hogy megértsem, pontosan mi ez a társasjáték” - mondta Balogh Levente.

Ekkor azonban Moldován András közbevágott:

A csernobili atomerőmű katasztrófája 1986-ban megrázta az egész világot, a környező településeken pedig a mai napig szemmel látható a pusztítása.

1986. április 26-án Andrej Glukov nukleáris biztonságszakértő épp szabadságon volt, amikor a robbanás zaját meghallotta, de nem gondolta túl, ugyanis több mint három kilométerre lakott munkahelyétől, a csernobili atomerőműtől.

Másnap viszont felhívta a kettes reaktor vezérlőszobáját, és technikus kollégája közölte vele, hogy épp növelik az erőmű teljesítményét, hogy pótolni tudják a négyes reaktor elvesztésével járó kiesést.

Glukov azonnal megkérdezte, hogy mi történt a négyes reaktorral, mire a válasz csak annyi volt:

Ekkor már tudta, hogy nagy a baj.

Az evakuációt követően megérkezett a „takarítóbrigád is”, akik

amik olyan magas hőfokon szöktek ki a reaktorból, hogy megolvasztották az épület betonstruktúráját is.

Ezek a radioaktív anyagok lehűlve leginkább megkövesedett lávához hasonlítanak és rendkívül veszélyesek még csak a közelükben is tartózkodni, de a takarítók sokszor a csizmájuk talpával és ásókkal hordták el az útból.

– viccelődött később Kornejev, aki ugyan védőfelszerelésben, de nagyon közelről látta az elefántlábat idéző formájú radoaktív lávát, fotót is készített róla, és csodával határos módon túl is élte a találkozást, bár később szürkehályog és egyéb, a radioaktivitástól kialakult betegségekben szenvedett.

Egy Reddit-bejegyzés szerint Kornejev végül 2022-ben, 73 éves korában elhunyt, de ezt az állítást sokan vitatják. Azt mindenesetre biztos, hogy jócskán túlélte azt az időt, amit a tudósok szerint ilyen szintű sugárzás mellett lehetett.

„A pénz nem boldogít”, tartja a mondás, és egy Maine állambeli férfi esetében az élet is igazolja a népi bölcsességet:

A New York Post szerint a férfi először gyermeke anyját perelte be, mert az állítólag nem tartotta be a titoktartási szerződést, ami arról szólt, hogy nem beszélnek családtagjainak a nyereményről addig, amíg lányuk be nem tölti a tizennyolcadik életévét. Az anya ezt tagadja, szerinte pont a férfi kotyogta el a történelmi nyereményt a többieknek.

A férfi apja ezt ráadásul megerősítette, és bíróság előtt állította azt is, hogy a fia amikor a nyereményről tájékoztatta, rengeteg dolgot megígért neki, amiket azóta sem tartott be.

Megígérte például, hogy építtet apjának egy garázst, ahol régi autókat szerelhet, megígérte, hogy visszavásárolja a gyerekkori házukat, felállít egy egymillió dolláros alapítványt, és szülei egészségügyi ellátását is finanszírozza.

– nyilatkozta az apa.

A vádaskodások azóta még jobban eldurvultak, a nyertes gyermeke anyját azzal is megvádolta, hogy megpróbálta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát, őt pedig a nő állítólag azzal vádolja, hogy megpróbálta elrabolni gyermeküket.