ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kártyás fizetés az éjszakában: teszteltük, mire megy, aki készpénz nélkül indul el bulizni

Bár hivatalosan már majdnem mindenhol kötelező biztosítani a lehetőséget, továbbra sem kell nagyítóval keresni azokat a helyeket, ahol nem fizethetünk kártyával. Utánajártunk, mi az oka ennek.


2022-ben kevés idegesítőbb dolog érheti az embert annál, mintha valahol a fizetés előtt közlik vele, hogy sajnos ők kizárólag készpénzt fogadnak el. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a koronavírus-járvány még az eddiginél is jobban arra ösztönözte a kereskedőket, hogy az érintésmentes fizetési megoldásokat részesítsék előnyben.

Ma már alig találni olyan embert, akinek ne lapulna érintéses bankkártya a zsebében – nem is beszélve az egyéb digitális fizetési megoldásokról, mint az okostelefon vagy okosóra használata.

Ezért különösen érthetetlen, amikor az ember hiába venné elő a kártyáját, végül kénytelen a jó öreg apróhoz és papírpénzhez nyúlni. Már ha épp van nála.

A húszas, harmincas generáció jelentős része ugyanis már szinte soha nem hord magánál készpénzt, annyira megszokta, hogy gyakorlatilag mindenhol lehetőség van kártyás fizetésre.

Kivételek persze még most is akadnak. Korábbi cikkünkben azt néztük meg, milyen lehetőségeink vannak Budapest belső kerületeiben a napközben igénybe vehető szolgáltatásoknál, például egy barber shopban, pékségben, vagy könyvtárban.

Ezúttal pedig nyakunkba vettük az éjszakát: több kocsmát és szórakozóhelyet is felkerestünk, hogy kiderüljön, le lehet-e hozni manapság egy szombat esti bulit készpénz használata nélkül.

A főnök nem hajlandó bevezetni

Első állomásunk egy népszerű cseh söröző a Nyugati pályaudvartól nem messze. Este 7 óra körül érünk oda, de gyakorlatilag teljesen tömve van, be se férünk. Igaz, nem vesztünk semmit, mivel kérdésünkre, lehet-e kártyával fizetni, a pultos lány sajnálkozva széttárja a karját.

Utána elmagyarázza, hogy a magas tranzakciós díjak miatt a hely tulajdonosa eddig mereven elzárkózott attól, hogy terminált szerezzen be. Elmondása szerint vendégeik nagy része visszatérő, ezért már jó előre készülnek készpénzzel, mielőtt beülnek hozzájuk.

Ugyanakkor van egy alternatív megoldás is, amit többek között OTP-s ügyfelek is igénybe vehetnek: ez az úgynevezett QR-kódos fizetés, aminek lényege, hogy a bank mobilapplikációjának segítségével ott helyben el lehet utalni a fogyasztás összegét, tehát voltaképpen ugyanott vagyunk, mintha kártyával fizettünk volna. És ennek a kereskedő oldalán bizonyos esetekben nincs költsége.

A semminél végül is jobb, de egyelőre közel sem mindenkinek elérhető. Ráadásul kérdés az is, hogy vásárlói / fogyasztói szemszögből mennyire rugalmas és kényelmes megoldás.

Van terminál, mégse használható

Következő állomásunk egy népszerű kerthelyiség a VI. kerület szívében, amelynek fedett része is van, így télen is nyitva tartanak.

Fizetni viszont ugyanúgy csak készpénzzel lehet, sőt, itt még a QR-kódos megoldás sem opció. Mentségükre szóljon, hogy nekik legalább van termináljuk, korábban egy ideig működött is, viszont már jó ideje nem tudják használni.

A pultosok elmondása szerint a térerővel van valamilyen gond, egyszerűen nem kap megfelelő jelet a gép, így hiába próbálkoznak, elutasít minden tranzakciót. Mindenkit próbálnak azzal hitegetni, hogy már keresik a megoldást a problémára, de emlékeink szerint már két éve is ugyanez volt a helyzet.

Folytatjuk túránkat a Bulinegyed felé, azon belül is az egyik fiatalok által kedvelt kocsmába a Kazinczy utca szomszédságában, melynek pincéjében időnként koncerteket is tartanak. Ahogy sorban állunk, fültanúi vagyunk a pultos egy véletlen elszólásának: „Készpénz? Ja, vagyis nálunk csak készpénzzel fizethetsz, szóval igen, az...”

Amikor ránk kerül a sor és megkérdezzük, nem tervezik-e terminál beszerzését, annál is inkább, mivel elvileg már kötelező, szűkszavúan annyit felel, hogy ő csak egy alkalmazott, ezzel kapcsolatban nem tud információt adni. Egyben felhívja a figyelmünket, hogy az utca túloldalán található egy bankautomata, ahol készpénzt vehetünk fel, ha nincs nálunk.

Ez is egy opció voltaképpen, de nem az igazi, hiszen a törvényben biztosított havi kétszeri lehetőségen felül a pénzfelvétel is tranzakciós díjjal jár. Na meg ki akar külön sétát tenni a pulttól, mikor már a sörét szürcsölné legszívesebben?

A nagy többség halad a korral

Bár eddig csupa olyan helyet említettünk, ahol beletört a bicskánk a kártyás fizetésbe, szerencsére manapság már inkább ezek tekinthetők a kivételnek, mint a szabálynak. Pozitív csalódás jóval többször ért bennünket.

Egyik törzshelyünkön, a Gozsdu Udvar közvetlen közelében található pincehelyiségben például hosszú évek óta lehet kártyával is fizetni. Kedvenc pultosunk elmondása szerint korábban náluk is gondot okozott, hogy nem mindig volt jel, de miután jelezték a problémát a szolgáltatónak, kicserélték a terminált egy korszerűbb változatra, azóta pedig mindig megbízhatóan üzemel.

Szükség is van rá, mivel összességében ma már a vendégek akár 60-70 százaléka is inkább a kártyás fizetést választja. A külföldiek esetében ez az arány még elsöprőbb: meghaladja a 90 százalékot.

A budai oldalra átkelve meglátogattunk egy olyan helyet is, ahol egészen tavaly nyárig nem lehetett kártyával fizetni, akkor azonban úgy döntöttek, engednek a nyomásnak.

Egyik pultosuk ezt azzal indokolta, hogy mivel kötelezővé tették, nem akarták, hogy büntetést szabjanak ki rájuk, emellett elég sokan hiányolták már korábban is ezt a lehetőséget.

Azóta náluk is nagyjából a vendégek 70 százaléka kártyázik, amiből jól látszik, hogy tényleg valós igény volt rá. Nem csoda, hiszen kényelmes és praktikus, de emellett azt sem hallgatja el, hogy számukra azért van hátránya is: bevezetésével párhuzamosan nagyon visszaesett a jatt mennyisége, mivel sokan nem is gondolnak rá, hogy így is lehet adni.

„Hasznos a kártyás fizetés, ez kétségtelen, viszont muszáj lenne tudatosítani az emberekben, hogy attól még nyugodtan adhatnak borravalót. Különben a vége az lesz, hogy mi, dolgozók sokkal rosszabbul járunk” – fogalmazott fejét csóválva a hely pultosa.

„A 2021. január 1-jével életbe lépett jogszabályváltozás hatására, miszerint az online pénztárgépeket üzemeltető kereskedőknek és szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a vásárlók számára valamilyen elektronikus fizetési lehetőségét, tavaly ugrásszerűen megnőtt a kártyaelfogadóhelyek száma, de tapasztalataink szerint nemcsak a törvényi előírások miatt érdemes minél szélesebb körben biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A koronavírus járvány hatására a vásárlási és fizetési szokásaink is átalakultak és egyre nagyobb a fogyasztók igénye arra, hogy bárhol fizethessenek elektronikus megoldással, ami a legtöbb esetben a pénztárcájukban lapuló bankkártya vagy a mindig kéznél lévő okostelefon vagy okosóra. Azoknak, akik még keresik a megfelelő módszert a készpénzmentes fizetés biztosítására, az OTP Csoport több, az adott vállalkozás egyedi igényeire szabott megoldást kínál” – fogalmazott Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment terület vezetője.

A 30 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező és cafeteria kártyát is elfogadó vállalkozásoknak az OTP Csoport a POS-terminál igénylését, míg az alacsonyabb forgalmú cégek számára a SimpleBusiness mobilalkalmazás használatát javasolja.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak.

Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: