ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kártyás fizetés az éjszakában: teszteltük, mire megy, aki készpénz nélkül indul el bulizni

Bár hivatalosan már majdnem mindenhol kötelező biztosítani a lehetőséget, továbbra sem kell nagyítóval keresni azokat a helyeket, ahol nem fizethetünk kártyával. Utánajártunk, mi az oka ennek.


2022-ben kevés idegesítőbb dolog érheti az embert annál, mintha valahol a fizetés előtt közlik vele, hogy sajnos ők kizárólag készpénzt fogadnak el. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a koronavírus-járvány még az eddiginél is jobban arra ösztönözte a kereskedőket, hogy az érintésmentes fizetési megoldásokat részesítsék előnyben.

Ma már alig találni olyan embert, akinek ne lapulna érintéses bankkártya a zsebében – nem is beszélve az egyéb digitális fizetési megoldásokról, mint az okostelefon vagy okosóra használata.

Ezért különösen érthetetlen, amikor az ember hiába venné elő a kártyáját, végül kénytelen a jó öreg apróhoz és papírpénzhez nyúlni. Már ha épp van nála.

A húszas, harmincas generáció jelentős része ugyanis már szinte soha nem hord magánál készpénzt, annyira megszokta, hogy gyakorlatilag mindenhol lehetőség van kártyás fizetésre.

Kivételek persze még most is akadnak. Korábbi cikkünkben azt néztük meg, milyen lehetőségeink vannak Budapest belső kerületeiben a napközben igénybe vehető szolgáltatásoknál, például egy barber shopban, pékségben, vagy könyvtárban.

Ezúttal pedig nyakunkba vettük az éjszakát: több kocsmát és szórakozóhelyet is felkerestünk, hogy kiderüljön, le lehet-e hozni manapság egy szombat esti bulit készpénz használata nélkül.

A főnök nem hajlandó bevezetni

Első állomásunk egy népszerű cseh söröző a Nyugati pályaudvartól nem messze. Este 7 óra körül érünk oda, de gyakorlatilag teljesen tömve van, be se férünk. Igaz, nem vesztünk semmit, mivel kérdésünkre, lehet-e kártyával fizetni, a pultos lány sajnálkozva széttárja a karját.

Utána elmagyarázza, hogy a magas tranzakciós díjak miatt a hely tulajdonosa eddig mereven elzárkózott attól, hogy terminált szerezzen be. Elmondása szerint vendégeik nagy része visszatérő, ezért már jó előre készülnek készpénzzel, mielőtt beülnek hozzájuk.

Ugyanakkor van egy alternatív megoldás is, amit többek között OTP-s ügyfelek is igénybe vehetnek: ez az úgynevezett QR-kódos fizetés, aminek lényege, hogy a bank mobilapplikációjának segítségével ott helyben el lehet utalni a fogyasztás összegét, tehát voltaképpen ugyanott vagyunk, mintha kártyával fizettünk volna. És ennek a kereskedő oldalán bizonyos esetekben nincs költsége.

A semminél végül is jobb, de egyelőre közel sem mindenkinek elérhető. Ráadásul kérdés az is, hogy vásárlói / fogyasztói szemszögből mennyire rugalmas és kényelmes megoldás.

Van terminál, mégse használható

Következő állomásunk egy népszerű kerthelyiség a VI. kerület szívében, amelynek fedett része is van, így télen is nyitva tartanak.

Fizetni viszont ugyanúgy csak készpénzzel lehet, sőt, itt még a QR-kódos megoldás sem opció. Mentségükre szóljon, hogy nekik legalább van termináljuk, korábban egy ideig működött is, viszont már jó ideje nem tudják használni.

A pultosok elmondása szerint a térerővel van valamilyen gond, egyszerűen nem kap megfelelő jelet a gép, így hiába próbálkoznak, elutasít minden tranzakciót. Mindenkit próbálnak azzal hitegetni, hogy már keresik a megoldást a problémára, de emlékeink szerint már két éve is ugyanez volt a helyzet.

Folytatjuk túránkat a Bulinegyed felé, azon belül is az egyik fiatalok által kedvelt kocsmába a Kazinczy utca szomszédságában, melynek pincéjében időnként koncerteket is tartanak. Ahogy sorban állunk, fültanúi vagyunk a pultos egy véletlen elszólásának: „Készpénz? Ja, vagyis nálunk csak készpénzzel fizethetsz, szóval igen, az...”

Amikor ránk kerül a sor és megkérdezzük, nem tervezik-e terminál beszerzését, annál is inkább, mivel elvileg már kötelező, szűkszavúan annyit felel, hogy ő csak egy alkalmazott, ezzel kapcsolatban nem tud információt adni. Egyben felhívja a figyelmünket, hogy az utca túloldalán található egy bankautomata, ahol készpénzt vehetünk fel, ha nincs nálunk.

Ez is egy opció voltaképpen, de nem az igazi, hiszen a törvényben biztosított havi kétszeri lehetőségen felül a pénzfelvétel is tranzakciós díjjal jár. Na meg ki akar külön sétát tenni a pulttól, mikor már a sörét szürcsölné legszívesebben?

A nagy többség halad a korral

Bár eddig csupa olyan helyet említettünk, ahol beletört a bicskánk a kártyás fizetésbe, szerencsére manapság már inkább ezek tekinthetők a kivételnek, mint a szabálynak. Pozitív csalódás jóval többször ért bennünket.

Egyik törzshelyünkön, a Gozsdu Udvar közvetlen közelében található pincehelyiségben például hosszú évek óta lehet kártyával is fizetni. Kedvenc pultosunk elmondása szerint korábban náluk is gondot okozott, hogy nem mindig volt jel, de miután jelezték a problémát a szolgáltatónak, kicserélték a terminált egy korszerűbb változatra, azóta pedig mindig megbízhatóan üzemel.

Szükség is van rá, mivel összességében ma már a vendégek akár 60-70 százaléka is inkább a kártyás fizetést választja. A külföldiek esetében ez az arány még elsöprőbb: meghaladja a 90 százalékot.

A budai oldalra átkelve meglátogattunk egy olyan helyet is, ahol egészen tavaly nyárig nem lehetett kártyával fizetni, akkor azonban úgy döntöttek, engednek a nyomásnak.

Egyik pultosuk ezt azzal indokolta, hogy mivel kötelezővé tették, nem akarták, hogy büntetést szabjanak ki rájuk, emellett elég sokan hiányolták már korábban is ezt a lehetőséget.

Azóta náluk is nagyjából a vendégek 70 százaléka kártyázik, amiből jól látszik, hogy tényleg valós igény volt rá. Nem csoda, hiszen kényelmes és praktikus, de emellett azt sem hallgatja el, hogy számukra azért van hátránya is: bevezetésével párhuzamosan nagyon visszaesett a jatt mennyisége, mivel sokan nem is gondolnak rá, hogy így is lehet adni.

„Hasznos a kártyás fizetés, ez kétségtelen, viszont muszáj lenne tudatosítani az emberekben, hogy attól még nyugodtan adhatnak borravalót. Különben a vége az lesz, hogy mi, dolgozók sokkal rosszabbul járunk” – fogalmazott fejét csóválva a hely pultosa.

„A 2021. január 1-jével életbe lépett jogszabályváltozás hatására, miszerint az online pénztárgépeket üzemeltető kereskedőknek és szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a vásárlók számára valamilyen elektronikus fizetési lehetőségét, tavaly ugrásszerűen megnőtt a kártyaelfogadóhelyek száma, de tapasztalataink szerint nemcsak a törvényi előírások miatt érdemes minél szélesebb körben biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A koronavírus járvány hatására a vásárlási és fizetési szokásaink is átalakultak és egyre nagyobb a fogyasztók igénye arra, hogy bárhol fizethessenek elektronikus megoldással, ami a legtöbb esetben a pénztárcájukban lapuló bankkártya vagy a mindig kéznél lévő okostelefon vagy okosóra. Azoknak, akik még keresik a megfelelő módszert a készpénzmentes fizetés biztosítására, az OTP Csoport több, az adott vállalkozás egyedi igényeire szabott megoldást kínál” – fogalmazott Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment terület vezetője.

A 30 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező és cafeteria kártyát is elfogadó vállalkozásoknak az OTP Csoport a POS-terminál igénylését, míg az alacsonyabb forgalmú cégek számára a SimpleBusiness mobilalkalmazás használatát javasolja.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak.

Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk