Kalifornia még mindig lángokban - milyen high-tech megoldásokkal előzhetjük meg a hasonló katasztrófákat?
Még mindig tombol az év elején kitört kaliforniai tűzvész, bár a hétvégi esők segítettek némiképp a tűzoltóknak, továbbra sem sikerült az összes tüzet eloltani.
Az eddig keletkezett károk a becslések szerint meghaladhatják a 250 milliárd dollárt, miközben több tízezer ember kényszerült elhagyni az otthonát, és legalább 28-en vesztették életüket. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó korábban azt nyilatkozta, hogy a mostani tüzek a költségek és a pusztítás mértéke alapján az ország történetének legsúlyosabb természeti katasztrófái közé tartozhatnak. Közben nem szabad elfelejteni, hogy tüzek mérete és intenzitása globális kihívást jelent: a Phys.org riportja szerint
A kaliforniaihoz hasonlóan súlyos tragédiákat okozott a 2019-20-as ausztráliai, 33 emberéletet követelő Fekete Nyár vagy a tavaly Athén környékén pusztító, ugyancsak több áldozattal járó tűzvész. Ezek megelőzéséhez is az innováció lehet a kulcs: a „FireDome” és más fejlett technológiák új megközelítést kínálnak az erdőtüzek korai felismerésére és hatékony kezelésére.
Új technológiák az erdőtüzek ellen: a Tűzkupola
Az erdőtüzek elleni védekezés kulcsa az időben történő felismerés és a gyors reagálás. Erre kínálnak megoldást az olyan rendszerek, mint a FireDome, ami mesterséges intelligenciát és kamerákat használ a tűzfészkek korai észlelésére. Ez is izraeli találmány, akár csak a hasonló nevű, legendásan pontos rakétavédelmi rendszer, az Iron Dome, vagyis Vaskupola.
A Tűzkupola a tűzveszély észlelésekor automatikusan aktiválódik, és mechanikus egységekből kilőtt tűzvédelmi kapszulákkal képez védőgátakat. Ez a technológia nemcsak a tűz közvetlen terjedését akadályozza meg, hanem képes az elszálló parázs okozta kisebb, úgynevezett „spot tüzek” gyors eloltására is. Mint ismert, a Los Angeles környékén tomboló tüzek éppen ezért, az erős szélben tovarepülő parázs miatt terjedtek szét követhetetlen iramban.
A cég vezérigazgatója, Gadi Benjamini a TechCrunch-nak elárulta, hogy a FireDome első verziója már 400 méter távolságra képes kilőni a tűzvédő gátat létrehozó kapszulákat, de a következő generációs, jövőbeni frissítéseivel már az a cél, hogy a hatótávolság akár 1,6 kilométerre növekedjen.
A technológia első tesztjeit 2025 májusára tervezik, az Egyesült Államokban pedig 2026-ban kezdhetik meg a gyakorlati alkalmazását. A Tűzkupola mellett vannak más, szenzorokkal és mesterséges intelligenciával működő megoldások is, amelyek ígéretesek. Ezek képesek azonnal érzékelni a keletkező tüzeket, még akkor is, amikor még legfeljebb csak néhány tízméteres kiterjedésűek, vagyis éppen megfékezhetők. Ezek között már akad olyan technológia, ami élesben bizonyította a hatékonyságát, és megelőzött egy nagyobb erdőtüzet.
Alternatív erdőtűz elleni védekezés: a Silvanet
Egy napenergiával működő gázérzékelő hálózat a kigyulladástól számított 30 percen belül képes észlelni az erdőtüzeket. Ez a képessége különösen jól jött nemrég Libanonban, ahol egészen minimális kárral sikerült eloltani egy tűzfészket. A németországi Dryad Networks által fejlesztett Silvanet ezzel bizonyította, hogy alapjaiban változtathatja meg az erdő- és vadvédelem jövőjét – még ha nem is cselekszik önállóan, mint a Tűzkupola, de legalább figyelmezteti a tűzoltókat, akik időben a helyszínre vonulhatnak.
A Silvanet egy napenergiával működő, mesterséges intelligenciával támogatott gázérzékelő hálózat, amit kifejezetten fákkal borított területek megfigyelésére fejlesztettek ki. A rendszer célja az erdőtüzek ultrakorai észlelése és a természeti katasztrófák megelőzése. A Silvanet gázszenzorai érzékelik a levegő összetételében bekövetkező legkisebb változásokat, kvázi az erdőtüzek előjeleit, például a hidrogén, a szén-monoxid és más illékony vegyületek megjelenését.
Fotó: Dryad NetworksA rendszer 2023 decemberében élesben vizsgázott, a libanoni Deir Mar Moussa régióban, ahol 91 darab Bosch BME688 típusú érzékelőt telepítettek egy 78 hektáros területen. A fákon elhelyezett, napelemről működtetett szenzorok egy feltehetően szándékos gyújtogatásból eredő tüzet észleltek (fenti kép) – a cég szerint mindössze fél órával annak keletkezése után.
Libanon – amelynek 139 ezer hektárnyi erdősége az ország területének 13 százalékát teszi ki – különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek. A hosszú aszályos időszakok, az elszaporodott kártevők és a megnövekedett emberi tevékenység mind növelik az erdőtüzek kockázatát, elsősorban a magasan fekvő régiókban. Az ország híres cédrusai, borókásai és fenyvesei évek óta a veszélyeztetett ökoszisztémák közé tartoznak.
„A Silvanet sikere az erdőtüzek korai észlelésében és megelőzésében megerősíti az ilyen együttműködések fontosságát, a környezetünk védelmében” – nyilatkozta Dr. Nassif Bechara, a Silvanetet a helyszínre telepítő libanoni Mada távközlési szolgáltató vezérigazgatója.
„A közelmúltban Libanonban történt incidens rávilágít az erdőtüzek ultrakorai észlelésének döntő szerepére a veszélyeztetett régiók védelmében” – fűzte hozzá Carsten Brinkschulte, a Dryad Networks társalapító-vezérigazgatója.
Összefoglalva: a Silvanet nemcsak hatékony, hanem fenntartható is. Az érzékelők napenergiával működnek és nem igényelnek fizikai karbantartást. Az AI-modellek decentralizáltan, magukban az érzékelőkben futnak, így csökkentve a hálózati terhelést és lehetővé téve a technológia nagyszabású alkalmazását. Fájó belegondolni, hogy egy ilyen rendszerrel szinte szó szerint az első szikráknál érzékelhető lett volna, nem csak a kaliforniai erdőtüzek, hanem a világon évente elpusztuló egymilliárd hektárnyi terület tűzfészke.
Eddig sosem látott, high-tech tűzoltó eszközök jönnek
Bár a fentebb bemutatott Tűzkupola egy sikeres tesztsorozat után még sokszor lehet hivatkozási alap, vannak ma is hadrendben, vagy gyakorlati alkalmazás előtt álló high-tech eszközök, amelyek nagy segítséget nyújthatnak a tűzoltóknak. Ezek jellemzően különböző drónok vagy olyan robotok, amelyek ember számára veszélyes környezetben is bevethetők, hiszen nem zavarja őket sem a sűrű füst, sem a magas hőmérséklet. Az egyik legfrissebb, erdőtüzeknél bevethető eszköz a KT-500, ami a gyártó Guoxing Intelligent szerint új dimenziót nyit a tűzoltásban.
A The Robot Report beszámolója alapján a kínai cég 2004 óta foglalkozik biztonsági, tűzoltó és katonai robotok fejlesztésével, de a KT-500-at kifejezetten erdőtüzek megfékezésére tervezték. A legnagyobb erénye a mozgékonyságában és a hatékonyságában rejlik: dupla lánctalpainak és erős, frontra szerelt növényzetdarálójának köszönhetően képes hosszú tűzvédelmi sávokat megtisztítani.
„Az erdőtüzek terjedésének megállításához világszerte tűzgátló sávokat vágnak a tűz által veszélyeztetett területek köré. Ez a munka rendkívül kockázatos, hiszen a lángok bármikor körülzárhatják a helyszínen dolgozókat” – emelte ki a KT-500 jelentőségét a Guoxing Intelligent egyik szakértője.
A robot 310 x 140 x 130 centiméteres méreteivel és 1630 kilogrammos tömegével elég kompakt ahhoz, hogy egy közepes méretű utánfutón is szállítható legyen. A dízelmotorja legalább 25 literes üzemanyagtartállyal rendelkezik, és akár 10 km/h-s sebességgel képes haladni a legnehezebb terepeken. Nagy előrelépés tehát azokhoz a hagyományos tűzoltási technológiákhoz – például a Kaliforniai Erdészeti és Tűzvédelmi Minisztérium (CalFire) által használt buldózerekhez – képest, amelyek ugyan hatékonyak, de a méretük és szállítási igényeik miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. Olyan óriásiak, hogy csak 18 kerekű teherautókkal lehet őket helyszínről helyszínre vinni, ami az elmúlt hetekben is lassíthatta a katasztrófavédelem Los Angeles környékén végzett munkáját.
A KT-500 a buldózerekkel szemben gyorsan bevethető, és mozgékonyságának köszönhetően olyan helyeken is hatékony, ahol a nagy gépek már nem boldogulnak. „Ez az új robot nemcsak az erdőtüzek elleni harcban hozhat áttörést, hanem új standardot is teremthet a jövő tűzoltási technológiájában” – állapítja meg a The Robot Report.
Egyre súlyosabb tűzvészeket kell elhárítani – innováció nélkül nem fog menni
A kaliforniai tüzek rámutattak, hogy a hagyományos tűzoltási módszerek nem mindig képesek lépést tartani az erősödő kihívásokkal. Az olyan modern technológiák, mint a FireDome, a Dryad-hálózat vagy a KT-500 nemcsak az emberi élet védelmét szolgálják, hanem hozzájárulnak a természeti kincsek és az infrastruktúra megóvásához is.
A technológiai innováció képes lehet csökkenteni a természeti katasztrófák okozta károkat, és erre a globális éghajlatváltozás következményei miatt egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási jelenségek egyre súlyosabb következményeinek ismeretében nagy szükség is lesz - nem csak Amerikában, hanem mindenhol. A műholdas megfigyelés szintén hasznos lehetne, ám ezek a rendszerek még nem elég fejlettek a gyors reagáláshoz. A modern szenzorok és speciális kamerák, valamint az AI-alapú adatfeldolgozó rendszerek és drónok vagy robotok viszont már ma is képesek részt venni a tűzoltásban.
Szó szerint életbevágó lenne, hogy a világ más régióiban is kiépüljenek ilyen védekező rendszerek, mert félő, hogy amit pár éve Ausztráliában, tavaly Görögországban, idén pedig az Egyesült Államokban láttunk, csak a kezdet.
