Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon

78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.

Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.

Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.

Szintén népszerű trükk egy nedves lepedő felakasztása a szobában, ami a párolgás révén hűti a levegőt. Ez a módszer azonban kifejezetten káros lehet, ha a levegő amúgy is fülledt és párás.

A negyedik bevált praktika a hideg lábfürdő. Egy lavór hideg víz nemcsak felfrissít, de összehúzza a bőr ereit és serkenti a keringést. A hatás erőssége egyénenként változó, de egy rövid lábfürdő kellemes pihenést nyújthat a forróságban.

A hőhullámok Európa-szerte a nyarak szinte kötelező velejárói lettek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a hazai Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is rendszeresen ad ki ajánlásokat. A WHO például arra is figyelmeztet, hogy 40 Celsius-fok felett a ventilátor önmagában már nem segít, sőt ronthat a helyzeten.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősek, a krónikus betegek és a kisgyerekek különösen veszélyeztetettek a hőségben. Számukra a bőséges folyadékfogyasztás, a hűvös helyen tartózkodás és a test célzott hűtése még fontosabb, de mindig az egyéni állapotuk figyelembevételével.

Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.

Leejtesz egy darab uborkát a földre, de gyorsan felkapod, mondván, az „öt másodperces szabály” megvéd. A tudomány szerint azonban ez a hiedelem hamis biztonságérzetet ad: a kórokozók átadása szinte azonnal megtörténik, és a felületek órákig fertőzőképesek maradhatnak.

John Tregoning, az Imperial College London vakcinaimmunológia-professzora három, a baktériumátvitelről szóló tanulmányra hivatkozva oszlatja el a tévhitet. Az egyik legfontosabb kutatás során tudósok különféle ételeket – kenyeret, vajas kenyeret, görögdinnyét és gumicukrot – dobtak baktériumokkal bevont felületekre.

Az eredmények egyértelműek voltak. „Szinte azonnal átkerültek” – mondta Tregoning, hozzátéve, hogy a legrosszabb kombinációnak a nedves étel és a kemény felület, például a csempe vagy az acél bizonyult.

Egy másik vizsgálat azt mutatta, hogy a felületen lévő baktériumok órákkal később is képesek megfertőzni a rájuk eső ételt.

A szabály érvénytelenségét a legtisztább környezetben, a műtőben is igazolták. Egy harmadik tanulmány kimutatta, hogy ha egy sebészeti eszköz a földre esik, azt kizárólag mosószeres tisztítás után lehet újra biztonságosan használni. A másodpercek számolgatása tehát itt sem ér semmit.

A tudományos közösség már évek óta foglalkozik az öt másodperces szabály cáfolatával. A Rutgers Egyetem 2016-os, átfogó vizsgálata már kimutatta, hogy a szennyeződés mértékét az étel nedvessége, a felület típusa és az érintkezési idő együttesen határozza meg, de a baktériumátvitel akár egy másodpercen belül is megtörténhet.

Mit jelent mindez a leejtett uborkára? Tregoning szerint a helyzet egyértelmű.

Egy gyors vizes öblítés semmit nem ér, különösen, ha valaki fogékonyabb a fertőzésekre, vagy ha háziállat is él a lakásban, amely bármit behordhat a mancsán. Az élelmiszerbiztonság érdekében a legjobb, ha a földre esett ételtől megszabadulunk.

via The Guardian