ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mi az a munkahelyi pszichoterror? – Járjuk körbe a mobbingot, mielőtt a munkahelyeden támadás érne!



7.

Felgyülemlett feszültségünket ha nem sikerül épp sírás formájában levezetni, akkor

önmagunk ellen fordulunk (pl. körömrágás, hajtépés…)

vagy a számunkra legfontosabb embereken vezetjük le vita, kiabálás formájában.

8.

Egyre gyakoribbak a betegállományok. Eleinte csak krónikus fáradtságra hivatkozva megtoldjuk 1-1 nappal a hétvégét, aztán visszatérőkké válnak a hasmenések, kiütések, hajhullás, influenza jellegű tünetek.

A lélek ilyen segélykiáltások formájában igyekszik teret és időt kérni,

ha képtelen megoldani a fennálló helyzetet.

Most komolyan! Terrortámadás?

Hiába próbáljuk elbagatellizálni, mégis az. Ugyanis a munkavállaló szempontjából ez akár az életben-maradásról is szólhat.

Olyan mértékű szorongás, lelki kimerültség, önértékelési zavarok léphetnek fel, ha tartósan mobbing áldozata lesz, amely pszichoszomatikus megbetegedésekhez is vezethetnek.

Extrém esetekben mentális problémák sorozatán keresztül az átélt stressz vagy idegi kimerültség hatására átmenetileg, vagy tartósan munkaképtelenné is válhat. Sokkal veszélyesebb, mint az elsőre hinnénk!

A formáiról

Ha egy munkahelyi csoporton belül jelentkezik a mobbing

és egy kollégát közösítenek ki, bántalmazzák, lelkileg terrorizálják a többiek, akkor a munkahelyi felettesnek haladéktalanul intézkednie kell. Fel kell vállalnia a konfrontációt, átszervezéssel, munkafolyamatok megosztásával, egyéb stratégiai döntésekkel, tréningekkel, személyes coaching foglalkozásokkal, mediációval tennie kell a fennálló helyzet feloldásqa érdekében. Amennyiben a helyzet tartósan nem változik, akkor a terrort alkalmazó személyt megrovásban is lehet részesíteni, majd elküldeni a cégtől, ugyanis munkajogilag nem felel meg annak a kitételnek, hogy együttműködő magatartást tanúsítson kollégáival szemben.

Fontos felismerni, hogy a kiközösített kolléga automatikusan körön kívülinek érzi magát, eleinte még talán próbál megfelelni, de miután megtapasztalja, hogy ha van rajta sapka, akkor az lesz a baj, ha nincs, akkor meg az… így egy idő után befordul. Elcsendesedik, kerüli a társaságot, szorong, szó szerint túlélésbe kerül.

A csoport dinamikáját tekintve mindig van az, aki elköveti a pszichoterrort és a többiek, akik legtöbbször csak hallgatólagosan egyetértenek, ha zavarja is őket, szóval vagy tettel nem állnak ki a bántalmazott mellett. Az a vezető, aki nem jól méri fel a helyzetet, a túl sok feladat, extrém terhelés és esetleges otthoni kihívások miatt nem kér HR segítséget, nem avatkozik bele a folyamatokba, nagyon nagy hibát követ el és talán nem is ismeri fel a szeme előtt játszódó egyre élesedő helyzetet.

Ha a vezető gyakorol pszichoterrort valamelyik alkalmazottja felé,

akkor kicsit nehezebb a helyzet. Sokszor az alkalmazottak nem kérdőjelezik meg azt, hogy felettesük jogszerűen viselkedik-e úgy, ahogy épp teszi a rombolást. Amikor fenyegetőzik, személyeskedik, gúnyolódik, zsarol vagy épp megalázza kollégáját akár négyszemközt, akár mások előtt, akkor jelentős túlkapást követ el. Igen, ez már a munkahelyi pszichoterror maga.

Az ilyen vezető sokszor beviszi munkahelyére az otthoni megoldatlan és kidolgozatlan érzéseit, a hirtelen jelentkező kampányjellegű feladatok, növekvő stresszhatások, hozzá nem értése, a feletteseitől, befektetőitől érkező nyomás miatt fél, hogy összeroppan,

talán nem kompetens, nem tud helytállni, túl nagy feladatot kapott képességeihez viszonyítva, így saját mentális zavarait egy “gyengébb” irányában igyekszik levezetni. Ahogy nő a hatalma, ahogy érzi a másik gyengülését, úgy csúszik bele a spirálba, úgy kezd visszaélni helyzetével és egy idő után kontrollálatlanul terrorizálja “kiszemeltjét”.

Nagyvárosi legenda lenne?

Dehogy! Bár rendszeresen tisztítom magam, én is járok coach-hoz, szupervízióra, igyekszem sok minden mással is foglalkozni, mégis a héten miután néhány nap leforgása alatt háromszor jött szembe ügyfeleimen keresztül a mobbing, azt vettem észre, hogy egyre karikásabb a szemem, szürke az arcom, lelapul a hajam. Átvettem az érzéseiket? Oh igen, valamilyen mértékben beengedtem az életembe ügyfeleim gondjait. Mivel nem az én dolgom, nem is oldhatom meg helyettük, de mai írásommal remélem, hogy segíthetek nekik (is) egy kicsit.

Amit tenni lehet, tenni kell

Ha a csoporton belül jelentkezik a mobbing és vezetők vagyunk,

akkor HALADÉKTALANUL bele kell avatkozni. HR szakembert is célszerű bevonni a folyamatba. Sok anyag fellelhető már a neten, ne legyünk készületlenek! Hozzá nem értésünkről árulkodik, ha nem mérjük fel reálisan a helyzetet és nem teszünk lépéseket. Nem dughatjuk homokba a fejünket.

Ha mi vagyunk az, akit a csoport terrorizál, mindenképp külső segítséget kell kérni.

Jelezni kell a vezetőnek, esetleg a HR szakemberrel személyes beszélgetést kell folytatni és a segítségét kérni. Közben pedig dolgozni kell a saját önérdek-érvényesítésünkön, ahogy annak is, akit a felettese terrorizál. Ha a vezető nem változtat a viselkedését és rendszeresen, egyre gyakoribbak lesznek az incidensek, akkor jelezi kell a vezető felettesének és HR szakember segítségét kell kérni.

Az önbizalmat sok irányból lehet építeni. Egyrészt a reális énkép segít, hogy egy asszertív kommunikációt tudjunk képviselni. Az önérdek-érvényesítő ember tisztában van értékeivel, képességeivel, azokkal a kompetenciákkal, amelyek miatt éppen ott dolgozik, ahol. A rábízott feladatokat maximálisan el tudja végezni, reálisan felismeri, hogy egy játszma részese lett. Minél határozottabbá válunk, annál inkább meglephetjük a terrorizálót a magabiztosságunkkal. Ha kedvesen, de határozottan kijelöljük határainkat, akkor egy idő után visszakozásra tudjuk a másikat késztetni.

Viselkedésünket, érzéseinket mi tudjuk kordában tartani. Ha a felemelt hangra viszont kiabálunk, ha a személyeskedésre sértődötten reagálunk, ha hazugságokba keveredünk a konfliktuskerülő magatartásunk miatt, akkor még inkább teret adunk annak, hogy elmérgesedjen a helyzet. Minél határozottabbak, minél nyugodtabbak vagyunk, minél inkább értjük és érezzük, hogy milyen játszma részesei vagyunk, annál inkább átvesszük az irányítást.

Ha nem kapunk külső segítséget, ha a cég vezetői, HR szakemberek nem veszik komolyan a fennálló helyzetet, akkor elérkezhetünk ahhoz a ponthoz, hogy sajnos fel kell mondanunk. Ha vannak bizonyítékaink, ha rendszeresen gyűjtjük az incidenseket (dátummal, konkrétummal, helyzet leírással), ha lesznek tanúink is, kapunk orvosi igazolásokat lebetegedéseink alkalmával, akkor akár bíróságtól is kérhetjük jogaink érvényesítését a felmentési idő vagy végkielégítés ügyében.

Egy biztos! Az önismeret mélyítése elengedhetetlen. Az áldozat-hibáztatás nem jó hozzáállás. Minél inkább tisztában leszünk belső értékeinkkel, annál inkább képesek leszünk önmagunkat megóvni. Nem megsértődünk, nem visszatámadunk, nem elszigetelődünk, nem harcolunk, nem emésztgetjük magunkat. Leginkább nem hagyjuk, hogy mint parazita, felfalja az életünket az elmérgesedő helyzet. Ha saját magunk védőügyvédjévé is tudunk válni, akkor olyan önérdek-érvényesítő fellépést tudunk tanúsítani, hogy egy idő után a mobbing előszele is kénytelen lesz elkerülni.

Ha tetszett, amit olvastál, keresd Hegedűs Erika írásait a Több van benned, mint gondolnád blogon vagy a Facebookon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk