prcikk: Hónapos kosz, szétdobált vécépapírok fogadják a gyerekeket a védőnői helyiségekben Érden – nincs elég takarító | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Hónapos kosz, szétdobált vécépapírok fogadják a gyerekeket a védőnői helyiségekben Érden – nincs elég takarító

Tarthatatlan higiéniai állapotokkal szembesültek az anyukák, amikor gyermekeikkel érkeztek vizsgálatra. Többen panaszt tettek, de kérdés, mikorra sikerülhet elhárítani a problémát.
Malinovszki András / Fotó: voltamax / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. február 17.



Egy érdi Facebook-csoportban hatalmas vita alakult ki egy anyuka bejegyzése körül, aki arról számolt be, hogy elfogadhatatlan állapotok uralkodnak a helyi védőnői helyiség mosdójában. Sokan egyetértettek vele, és más szülők is panaszkodtak a körülményekre. Az önkormányzat és a kórház egymásra hárítja a felelősséget, miközben a népegészségügyi szervek nem adnak egyértelmű választ arra, hogy kinek kellene biztosítania a takarítást.

Egy édesanya az Átlátszónak számolt be róla, hogy milyen körülményekkel találkozott, amikor éves státuszvizsgálatra vitte gyermekét a védőnőhöz. Elmondása szerint a mosdó rendkívül koszos volt, a földön vécépapír hevert, és semmihez nem mertek hozzányúlni.

„Az, hogy az ember elmegy egy védőnői vizsgálatra, és ilyen körülmények fogadják, az vállalhatatlan”

– mondta az édesanya. Hozzátette, hogy rákérdezett a problémára, de azt a választ kapta, hogy a helyzetet már jelezték, viszont még nem oldották meg. „Én nem gondolom, hogy a takarítás a védőnő feladata lenne” – tette hozzá.

Egy másik megkérdezett szerint „a mosdó egy jó ideje használaton kívüli állapotban van, nagyon koszos. Mi sem akartuk használni, csak elfogyott a zsebkendőm és benéztem, hátha ott van papír. Nagyon sajnálom, hogy ilyen állapotok vannak. Szerintem minden orvosi rendelőbe szükség volna takarítónőre, mert nem gondolom, hogy ez az asszisztensek és doktornők feladata lenne.”

Az Átlátszó megkereste a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat, hogy megtudja, kinek kellene gondoskodnia a takarításról. A kórház azt válaszolta, hogy „az ingatlanüzemeltetés és a közös használatú helyiségek takarítása a helyi önkormányzat feladata. Szakmai tekintetben a működést a kórház garantálja, ám az üzemeltetési feladatok ilyen esetekben önkormányzati hatáskörbe tartoznak.” Azt viszont nem árulták el, hogy kaptak-e panaszt akár a védőnők, akár a szülők részéről.

A portál ugyanakkor talált több olyan álláshirdetést a kórház honlapján, amelyben az érdi védőnői telephelyre keresnek takarítókat napi és heti takarításra, Érden belül változó helyszínekre, határozatlan időre, napi 4 órában.

A kórház azonban erre a kérdésre sem válaszolt.

Az érdi önkormányzat szerint a takarítás nem az ő felelősségük. Azt közölték, hogy a kórház szerződésben vállalta ezt a feladatot, mivel megkapta a védőnői helyiségek ingyenes használati jogát. „Folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak, mert vannak köztünk jogértelmezési, illetve szerződésértelmezési nézetkülönbségek. A takarítás kérdésében a két fél januárban abban állapodott meg, hogy első körben a Kórház próbálja meg megoldani a feladatot, de ha valamilyen oknál fogva nem engedélyezik számukra az új munkaerő felvételét, akkor az Önkormányzat keres megoldást a problémára.”

A védőnői szolgálat 2023 júliusában állami fenntartásba került, a védőnők alkalmazottai lettek a megyei irányító kórháznak, így Érden a Szent Imre Oktatókórháznak. A szakmai irányítást az Országos Kórházi Főigazgatóság, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ látja el. Az önkormányzatok továbbra is érintettek az üzemeltetésben, de hogy pontosan milyen felelősségeik vannak, az egyes településeken eltérően értelmezik.

A szerződés szerint az önkormányzat 2023 végéig vállalta a védőnői helyiségek üzemeltetését, de a költségeket a kórháznak kellett volna fedeznie. Az önkormányzat állítja, hogy a közüzemi számlákat továbbította, de a kórház eddig nem térítette meg azokat. Többször próbáltak egyeztetni, de válaszokat nem kaptak.

A Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése szerint több településen is problémát jelent a védőnői szolgálat államosítása után kialakult helyzet. Az átadott feladatokhoz kapcsolódó költségeket az önkormányzatok által fenntartott intézmények biztosítják, de az állami fenntartású egészségügyi intézmények sok helyen nem térítik meg a kiadásokat. A válaszadó intézmények szerint az átvevő intézmények átlagosan nyolc hónapja adósak a kifizetésekkel.

Az ügyben a Átlátszó az érdi népegészségügyi szerveket is megkereste kérdéseivel, de tőlük nem érkezett válasz. A Belügyminisztérium pedig csak annyit közölt, hogy a kórház már válaszolt a kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.


Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.

Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,

Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”

A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.

A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.

A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.

„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”

– hangsúlyozták.

Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.

Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

– közölték.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: