Hogyan akarnak élni a mai magyar fiatalok? - őket kérdeztük a terveikről
A huszonéves Dóra lényegesen sötétebben látja a jövőt és a jelenlegi helyzetét. Családtervezésre ennyi idősen még nem gondol, a családtámogatási kedvezményektől (CSOK, babaváró hitel) fél, mert fogalma sincsen, mi lesz majd 5-10-15 év múlva, és szerinte így nem lehet tervezni, már annak is örül, ha egyáltalán el tud helyezkedni a tanulmányai után.
„A szüleim a kilencvenes évek elején még úgy járhattak egyetemre, hogy nem kellett tandíjat fizetniük, most meg egy csomó szak fizetős, volt olyan osztálytársam, aki nem is tudott arra a szakra jelentkezni, ahova szeretett volna.”
Dóra szerint régen tényleg minden jobb volt, a kilencvenes években legalábbis, amikor a szülei fiatalok voltak.
Az (egyébként szerényen felszerelt) albérlet díját Dóra pedagógus nagyszülei ki tudták gazdálkodni az egyetemi évek alatt, így a lány szülei nem kollégiumban laktak. A megélhetésüket pedig az egyetemi ösztöndíj és a tanulás mellett vállat alkalmi munka – például a délutáni korrepetálás, a nyári pultozás - biztosította.
Dóra szeretett volna olyan önálló lenni, mint annak idején a szülei, és 18 évesen elköltözni otthonról, egy másik városban tanulni, albérletben lakni. Most azonban a szülővárosában jár egyetemre és még mindig otthon lakik. Azon gondolkodik, hogy külföldre megy dolgozni.
A saját korosztályából az ismeretségi köréből többen is külföldön vállaltak munkát, és azt látja, hogy az érettségiző fiatalok közül azok, akiknek a szülei ezt anyagilag megtehetik, eleve külföldre mennek egyetemre: az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Olaszországba, sőt: Romániába.
Ezt erősíti meg a 18 éves, idén érettségizett Péter beszámolója is, aki elmondta, hogy Budán, azon a környéken, ahol ők laknak, az ismerős családok harmadában eleve külföldi egyetemre íratják a gyerekeiket, hogy jobban boldoguljanak. Szerinte ők már nem jönnek haza, az iskola után a karrierjüket is ott fogják építeni.
Péter egyelőre itthon akar tanulni és dolgozni, mérnök szeretne lenni, de azt nem látja, mit hoz a jövő.
Albérletbe egyelőre nem menne, bár a családja ki tudná fizetni. Így viszont azt a pénzt félre tudják tenni, hátha egyszer – a mostani magas ingatlanárak ellenére – tudnak majd venni egy kis lakást neki.