Idén nyáron gyakran tombolt a hőség, és amint arról már korábban beszámoltunk, az előrejelzések szerint a jövőben a trópusi időjárásból csak több jut majd az országnak. A globális felmelegedés egyik legégetőbb kérdése, hogy lesz-e elég vize az emberiségnek. Sokszor halljuk, hogy hazánk víznagyhatalomnak számít. De vajon a valóságban ez mit jelent, fenyegetheti-e vízkészleteinket az éghajlatváltozas?

A környezeti folyamatok azonban eltérő módon és gyorsasággal hatnak a felszín alatti és felszíni vízkészleteinkre.

"A globális éghajlatváltozás következményei becslések szerint 80%-ban a hidrológiai körforgáson, vagyis a vízhez kapcsolódó folyamatokon keresztül valósulnak meg. A felmelegedő légkör hatására a felszíni vizek hőmérsékleti viszonyai is változnak. Ez elősegíti az inváziós fajok terjedését, rontja a vizes élőhelyek állapotát, és súlyos oxigénhiányos helyzeteket idézhet elő. Utóbbira szomorú aktuális példa az idei halpusztulás a Velencei tavon" - mondja Kozma Zsolt, a BME egyetemi docense.

"A víz magasabb hőmérséklete az ipari és energetikai célú hasznosításra is hatással van. A Paksi Atomerőmű termelése során a Dunából hűtővizet vesz ki, azonban a folyóvíz magasabb hőmérséklete különösen a nyári kisvizes időszakban problémát jelenthet. Ilyenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően akár a termelés korlátozása is szükségessé válhat, ahogy az például 2018. augusztusában is felmerült."

A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke a 2000-es években több projektben foglalkozott az éghajlatváltozás erőműre gyakorolt hatásával. A jelenség ugyan Magyarország energiatermelésében mutatkozott meg, de mivel a felszíni vizeink 95%-a külföldi vízgyűjtő területekről származik, felvizi szomszédainknak is ki vagyunk szolgáltatva.

A felszín alatti vizeket tekintve sokkal helytállóbb az úgynevezett víznagyhatalom megállapítás, azonban ezen a téren is kimutatható hosszabb távon a csökkenő tendencia. Ennek nagyon sok oka van, amelyek között az éghajlatváltozás kiemelt helyen szerepel.

"Az, hogy az éghajlat melegszik és változáson megy keresztül, a hidrológiai ciklus folyamatain is látszik, ugyanis a víz körforgása az atmoszférában, a felszínen és a talajban felgyorsul. Nagyobb energiával, gyorsabban zajlik le maga a folyamat. Hevesebb csapadékeseményekkel, valamint tartósabb száraz időszakokkal találkozhatunk" - mondja Kozma Zsolt.

A lehulló csapadék a már említett nagyobb intenzitás miatt kisebb mértékben képes beszivárogni a talajba, ugyanakkor megnövekszik a lefolyás a felszíni vizekbe, a folyókba és tavakba. Az emelkedő hőmérséklettel nagyobb vízmennyiség is párolog el a lehullott csapadékból, mert a légkör vízfelvevő képessége folyamatosan növekszik.

A felszín alatti vízkészletek monitorozására a hazai vízügyi szakma komoly hangsúlyt fektet, példaként kiemelve: a talajvíz készleteket hazánkban több mint 2800 monitoring kúttal ellenőrzik.

"A közvetlenül a felszín alatti réteg nagyon jelentős víztartó képességgel rendelkezik, a talaj típusától függően térfogatának akár felét is víz töltheti meg. A növények gyökerei is ebben az úgynevezett telítetlen zónában találhatóak többnyire, innen veszik fel a vizet. Ez a réteg a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szempontjából is fontos."

- fejti ki Kozma Zsolt.

A felszín alatti vízkészletekhez tartoznak a rétegvizek is, amelyek a Föld mélyén, akár több száz méteres mélységekben helyezkednek el. Ezeknek a vízkészleteknek a hőmérsékleti viszonyait elsősorban a geológiai feltételek határozzák meg, ezért rövid távon lényegesen nem fognak változni az éghajlatváltozás következtében. A rétegvizek olyan vízzáró, vízrekesztő képződmények alatt helyezkednek el, amelyek részben megvédik őket felszíni hatásoktól.

A készletek az egész ország területén megtalálhatóak, többnyire ivóvíz termelésre használjuk fel őket. A felszínen végbemenő változásoknak hosszabb távon lehetnek meg a hatásai ezekben a mélyebb rétegekben. A felszín alatti készleteket az ipari- illetve mezőgazdasági hasznosítás is érinti.

"A globálisan kitermelt édesvíz-készlet körülbelül 70%-át jelenleg mezőgazdasági öntözésre használja az emberiség. A vízért földrajzi helytől függően a különböző ágazatok folyamatosan versengenek. Hazai viszonylatban az erdőgazdálkodás, a mezőgazdálkodás és a természetvédelem konfliktusa erre tipikus példa. A fák vízigénye jellemzően nagyobb, emellett gyökereik mélyebb rétegekbe is leérnek, amivel hatékonyabban férnek hozzá az ott található talajvízhez. Ez pedig a környező mezőgazdasági területeknek okozhat problémát, vízhiányt."

A vízért folytatott küzdelem Kozma Zsolt szerint a migráció szempontjából is fontos kérdés.

Az ENSZ 2020-as Water and Migration: A Global Overview jelentése szerint a környezet romló állapota, az éghajlatváltozás és a vízkészletek hiánya 2050-ig a jelenlegihez képest további akár 200 millió embert kényszeríthet majd lakhelye elhagyására. A jelentés szerint ez a szám 2050 után akár az 1 milliárd főt is meghaladhatja. A jelenlegi elvándorlások hátterében már manapság is sokszor a romló környezeti feltételek állnak.

- mondja a kutató.

A felszín alatti készleteket világszerte figyelik műholdak segítségével. Ez alapján Európa északi részén, Franciaország és a Baltikum környékén, de az Urál hegység térségében is nagyon jelentősek a felszín alatti készletek, ugyanúgy, mint Észak-Amerika keleti felén, vagy délen, az esőerdők alatt.

Az, hogy a következő nemzedéknek lesz-e elegendő édesvize attól is függ, hogy képes lesz-e az emberiség új technikákkal és újrafelhasználással csökkenteni a fogyasztást, illetve, hogy vissza tudjuk-e szorítani a globális felmelegedést, ami egész szigeteket tenne lakhatatlanná.