HÍREK
A Rovatból

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.


Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Hogy fog gazdálkodni Orbán Ráhel a frissen megvett földjein? Távirányítású traktorral?
A független országgyűlési képviselő szerint a miniszterelnök lánya újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának 32 millió forintért, mielőtt Amerikába költöztek a családjával.


Hadházy Ákos vasárnap délelőtti Facebook-posztjában írt arról, hogy Orbán Ráhel újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának Somogy megyében, Kőkúton, 32 millió forintért.

„Értik? Az aranykalászos gazdasszony királylány a választások előtt emigrál Amérikába, de előtte még vesz gyorsan egy kis erdőt...”

– fogalmaz Hadházy, hozzátéve: nem ez az első vásárlás, tavasszal és nyáron a sajtó már beszámolt arról, hogy az anyósával együtt közel egy milliárd forintért vettek több száz hektárnyi területet a környéken.

A képviselő szerint a mostani ügyletből is kiderül, hogy a földek felett valójában eddig is Orbán Ráhel és Tiborcz István rendelkezett: Tiborcz cége művelte a területeket, sőt jelzálogjogot is bejegyeztek rájuk. Hadházy szerint ennek „olyan zsebszerződéses bukéja van”: elvileg kölcsönt adtak a tulajdonosnak, majd amikor Ráhel aranykalászos gazdasszonyi papírt szerzett, hivatalosan is a nevére került a föld.

A posztban Hadházy egy tavalyi nyilatkozatra is emlékeztet, amelyet Tiborczék cégétől adtak ki.

„Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is”

- írták annak idején.

„De hogy fog gazdálkodni sok ezer kilométerről? Távirányítású traktorral?”

- jegyzi meg Hadházy, aki szerint Magyarországon néhány évtizedenként teljesen átrendeződnek a tulajdonviszonyok: előbb a nácik vették el a zsidó vagyont, aztán a kommunisták mindenkiét, később a privatizáció során lehetett nagyot szakítani, most pedig „az új feudalizmusban Orbán családtagjai és kegyencei” jutnak felfoghatatlan vagyonhoz.

„Sajnos ki kell mondani: ez egyszerűen nem maradhat így” – zárja posztját Hadházy, aki szerint valódi rendszerváltásról csak akkor lehet szó, ha a mostani vagyonszerkezet megszűnik. „Ez nem jó, nem elegáns, de egyszerűen szánalmas és lúzer nemzet lennénk, ha a lopott vagyonokat otthagynánk a néhány tucat nemzeti nagytőkésnél.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gyereke születhetett a sziámi ikerpárnak, akik két fejjel jöttek a világra
Az ikrek már korábban beszéltek a családalapítás vágyáról. Most pedig több fotó is megjelent, amely arra utalhat, hogy valóban megszületett az első gyermekük.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. augusztus 31.



Abby és Brittany Hensel különleges sziámi ikerpárként jöttek a világra: két fejük van, de közös testtel élnek. Deréktól lefelé minden szervük közös. Már az is rendkívüli volt, hogy túlélték a csecsemőkort. Az ikrek az évek során többször is reflektorfénybe kerültek. 2021-ben Abby összeházasodott egy Josh Bowling nevű férfival, de a házasság ténye csak tavaly márciusban vált ismertté.

Édesanyjuk korábban arról beszélt, hogy a lányai szeretnének gyermeket, és ez biológiailag is lehetséges. A testvérpár később maga is megerősítette, hogy külön családról álmodnak. Abby akkor így fogalmazott: "Igen, egy napon anyukák leszünk, de még nem akarunk beszélni arról, az hogyan működik majd."

Az utóbbi időben több fotó is megjelent, amelyek arra utalnak, hogy megszülethetett a közös gyermekük. Augusztusban kétszer is lefotózták őket egy kisbabával.

Először 14-én, amikor Minnesotában autóztak a fekete Teslájukban, másodszor pedig 27-én, amikor meglátogatták azt az iskolát, ahol tanárként dolgoznak. A People magazin beszámolója szerint az épület előtt beszélgettek egy kollégájukkal, és náluk volt egy babahordozó is.

@theussun Conjoined twins Brittany and Abby Hensel proudly show off newborn to friends #conjoinedtwin #twins #conjoinedtwins #abbyandbrittanyhensel #newborn #newbornbaby #babynews ♬ original sound - The US Sun

Sem az ikrek, sem Abby férje eddig nem erősítette meg, hogy valóban megszületett a gyermekük.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egészen közel hajózott egymáshoz a NER két luxusjachtja az Adrián
A Rose d’Or és a Lady Mrd utasai alig pár kilométerre voltak egymástól. A nyár utolsó hétvégéjén mindkét luxushajóval útnak indultak.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. augusztus 31.



A Telex beszámolója szerint a több mint 60 méter hosszú Rose d’Or augusztus 25-én indult el a máltai Marsamxett-öbölből. Néhány héttel korábban a francia Riviéránál tűnt fel, ahol Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea is a fedélzeten volt.

A jacht a Cannes–Saint-Tropez–Monte-Carlo útvonalon mozgott, majd amikor Monacóban kikötött, a Telex újságírója próbálta lefotózni, de civil ruhás, magyarul beszélő férfiak akadályozták a munkáját.

Az Adrián közben a Rose d’Or és a Lady Mrd is útra kelt. Előbbi Montenegróból, Tivatból indult nyugat felé, utóbbi pedig Dubrovnikból keletre. A két hajó nem találkozott, de nagyjából 10-15 kilométerre haladtak el egymástól.

Orbán Viktor augusztus második felében utazott a horvát tengerpartra. Egy olvasó Brač szigetén, Milna kikötőjében készített róla fényképet, később pedig Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke osztott meg újabb képeket a miniszterelnökről, aki egy bérelt vitorláson pihent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szúnyoginvázió: Van olyan balatoni vendéglátóhely, ahol csak zseblámpával lehet megnézni a kínálatot a szúnyogok miatt
A kutatók szerint szeptemberre várható a rajzás csúcsa, a turisták és a helyiek pedig egyre nehezebben viselik a rovarinváziót a Balatonnál.


A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet augusztus közepén átfogó vizsgálatot végzett az árvaszúnyog-helyzettel kapcsolatban, írja a Népszava. A szakemberek szerint az átlagosnál magasabb algakoncentráció és a meleg idő miatt augusztusban és szeptemberben további, helyenként intenzív rajzásokra lehet számítani.

A mostani generáció a Balaton teljes területén nagy mennyiségben fejlődik, a rajzás csúcsa szeptemberben várható, és kora ősszel már a nyugati partszakaszokon is erősen érezhető lehet a jelenség.

A rovarinvázió a turisták és a helyi vendéglátósok mindennapjait is megnehezíti. Egy turista arról mesélt, hogy este még beszélgetni is alig tudnak, mert a szúnyogok belerepülnek a szájukba és a szemükbe. Hozzátette: a szállásokon sem jobb a helyzet, mert a rovarok a szúnyogháló résein is bejutnak, és egész éjjel zümmögnek a szobában.

A vállalkozók különféle megoldásokkal próbálnak alkalmazkodni. Van, aki a placc szélein hagy világítást, hogy középen kevesebb rovar legyen, mások gyertyákat vagy fáklyákat használnak. Többen mellékajtón engedik be a vendégeket, mert a főbejáratnál tömegesen lepik el a szúnyogok a fényforrást.

Kárpáti Péter zamárdi fagylaltos arról számolt be, hogy csak sötétben tudnak nyitva tartani.

„Ha jön a vendég, akkor vagy a telefonja fényével nézi meg a választékot, vagy adunk neki egy zseblámpát, ami azért, valljuk be, messze van az ideálistól”

– mondta. Hozzátette, hogy a szezonban általában este tízig vannak nyitva, most azonban már fél kilenc körül zárnak, és reggelente egy órát kell takarítaniuk ipari porszívóval a vastag szúnyogtetem-réteg miatt. Mivel a bevételük nagy része estére esik, most 10–15 százalékos kieséssel számolnak.

Egy balatonföldvári vendéglátós szerint a helyzet teljesen új arculatot adott a vendéglátásnak. Úgy fogalmazott:

olyan lett a hely, mint egy régimódi kupleráj, piros lámpával és diszkrét asztali fényekkel. Mint mondta, a múlt hétvégén kezdődő rajzás első hulláma után még az is felmerült benne, hogy a nyár végét teljesen elveszíthetik.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a júliusi rajzás után a kedvező körülmények hatására újabb nagy mennyiségű lárva indult fejlődésnek. Az új generáció kirajzása már el is kezdődött, és a következő hetekben egyre több helyen lesz érezhető a hatása.


Link másolása
KÖVESS MINKET: