HÍREK
A Rovatból

Fogy a lakosság pénze, az adóssága viszont nő – Baljós számokat közölt az MNB a lakosság anyagi helyzetéről

A fogyasztásra kell a pénz a magyaroknak. A magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része apránként kénytelen felélni a tartalékait.


A magas kamatok ellenére a háztartások egyre nagyobb adósságot halmoznak fel, de nem lakást vesznek, hanem a fogyasztásra kell az extra pénz. A banki betétek összege drasztikusan csökken, bár vannak, akik befektetik a pénzt, és nem felélik - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Tovább romolhatott júliusban a lakosság anyagi helyzete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások hitelállománya a történelem során első ízben átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, pedig számottevő hitelfelvétel nincs a piacon. A személyi kölcsönök felvétele még megy úgy, ahogy, de a lakáshiteleknél a korábbi évekhez képest elenyésző volt a folyósítás. A folyószámlahitelek állománya viszont egyetlen hónap alatt újabb 10 milliárd forinttal emelkedett 262,5 milliárd forintra, ami több mint hároméves rekord, és azt jelzi, hogy valóban egyre több háztartásnak okoz gondot kijönni a havi jövedelméből.

A lakáshitel nem megy, a személyi hitel drága, de népszerű

A többi hiteltípusnál nem figyelhető meg hasonló dinamika, mint a folyószámlahiteleknél. Lakáshitelből 46,6 milliárd forint volt júliusban a szerződéses összeg, ez kevesebb mint az 55 százaléka az egy évvel korábbinak, nem egészen 4500 szerződést írtak alá a hónapban. Ez nem meglepő, a lakáscélú hitelek átlagos kamata még mindig nagyon magas, bár már 10 százalék alatt stabilizálódott, júliusban 9,59 százalékos volt.

A személyi kölcsönök népszerűsége töretlen, júliusban 42,5 milliárd forintnyi szerződéses összegről számolt be az MNB, ez valamivel magasabb a tavalyinál. A szerződések száma is magas, 23,5 ezer fölött volt az idei hetedik hónapban, pedig a kamatok ijesztően magasak, átlagosan 19 százalék fölött alakultak. Ennél nagyobb számban 2019-ben vettek fel személyi kölcsönt a magyarok, akkoriban viszont a kamatok lényegesen kedvezőbbek voltak. Ez is lehet aggasztó jelzés, elképzelhető, hogy sok család azért választja az eladósodást, mert nem tudja finanszírozni a napi kiadásait a jövedelméből a magas infláció és reálbércsökkenés miatt.

A babaváró hitelt 2248 házaspár igényelte júliusban 22,2 milliárd forint értékben. A kereslet lényegesen alacsonyabb, mint a megelőző években, de a 2023 eleji nagy visszaeséshez képest valamelyest nőtt. Ennél a hitelnél az év vége felé várható keresletnövekedés, mivel 2024-től jelentősen szigorodnak majd a feltételei.

A spekuláció egyre kevésbé éri meg

A szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűsége visszaesett a korábbi hónapokhoz képest, amikor 10 milliárd forint feletti összegben vettek fel belőle. 499 szerződést írtak alá júliusban, a szerződött hitelösszeg pedig 7,6 milliárd forintra csökkent, ami nagyjából megfelel a korábbi években megszokottnak. Ez a jelenség azt látszik igazolni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelt valóban állampapírok (esetleg más értékpapírok) vásárlására használhatták fel az ügyfelek egyfajta lombardhitelként.

Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető pénzügyi szakértője emlékezetett arra, hogy Magyarországon lombardhitelből (értékpapír fedezetű hitel) tilos lakossági állampapírokat vásárolni, de szabad felhasználású jelzáloghitelből lehetséges. Az ilyen kölcsönök kamata 10 százalék körül volt a tavaszi hónapokban, miközben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 16 százalékot is fizetett, vélhetően ezt a különbözetet igyekeztek megnyerni azok közül sokan, akik felvették ezt a fajta hitelt. A magas - 20 millió forint körüli - átlagos hitelösszegek is ezt támasztják alá. Az elmúlt hónapokban viszont csökkent a lakossági állampapírok kamata, és a legújabb PMÁP-sorozatnál már 25 millió forintban limitálták a maximálisan jegyezhető mennyiséget, ez visszavetheti a nagy értékű ingatlanokra felvett hitelekből megvalósított állampapír-vásárlást.

Fogynak a betétszámlákról a megtakarítások

A háztartások bankszámláin lévő összeg eközben folyamatosan fogy, a betétek állománya július végére 11 776,8 milliárd forintra csökkent, ami több mint kétéves mélypont. Júliusban a háztartások több mint 154 milliárd forintot vettek ki a betéteikből, az év eleje óta 975 milliárd forintot meghaladó betétkivonás történt.

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része kénytelen felélni a tartalékait, de az is, hogy a magas infláció miatt egyre többen fektetik be a pénzüket értékpapírokba. Ezt a folyamatot olyan kormányzati intézkedések is ösztönzik, mint a júliustól kiterjesztett szociális hozzájárulási adó, amely a meglévő 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalékot von el a betéti kamatokból.

A lekötött betétek átlagos kamata még júliusban is 12 százalék fölött volt, de a lakossági betétekre csak 4,7 százalékot fizettek a bankok. Ezek az átlagok magyarázatra szorulnak. A 12 százalékos átlagos kamatot a bankok betéti ajánlataiban nem lehetett megtalálni, csak bizonyos kiemelt ügyfélkör vehette igénybe meghatározott feltételek mellett. A bankok a nagyobb, vagyonosabb ügyfeleknél megoldották, hogy a júliusban még 15-16 százalékos jegybanki betétben kössék le a pénzt. A lakossági ügyfélkörnek néhány bank kínált kétszámjegyű betétkamatot, de a nagybankok betéti ajánlatai jellemzően 0 százalék körüliek maradtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.


Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ötöslottó: ezekkel a számokkal lehetett nyerni
Nézd meg, hátha te is a szerencsések között vagy.


A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 2026. 6. hetén tartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

11

17

53

86

88

Joker: 162392.

A nyeremények:

Telitalálatos szelvény nem volt.

2 találatos szelvény 78 322 darab - 3 085 forintot érnek;

3 találatos szelvény 2677 darab - nyereménye 24 065 forint;

4 találatos szelvény 33 db - nyereményük 1 854 555 forint;

A következő héten a várható főnyeremény 4,56 milliárd forint lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leállások jönnek a K&H-nál, ezekre figyelmeztet a bank
A K&H Bank több tervezett karbantartást is tart a hónapban, vasárnap éjjel is lesz pár órás üzemszünet. A leghosszabb, bankszünnapnak minősülő leállás február 28-tól március 1-ig tart majd.


Vasárnap este 22 órakor folytatódik a K&H Bank februári karbantartás-sorozata, amely a hónap során többször is érinti még az elektronikus szolgáltatásokat. A ma éjszakai leállást több másik is követi, köztük két hosszabb, a jogszabályok szerint is bankszünnapnak minősülő szünet.

Február 8-án 22 órától február 9-én hajnali 2 óráig üzemszünet lesz a banknál, amely alatt átmeneti szünetelés vagy lassulás várható a K&H e-bank, a mobilbank, az e-portfólió, az e-posta és az Electra szolgáltatásoknál, valamint a bank weboldalán. Hasonló, üzemszünetnek minősülő karbantartás lesz február 17-én 22 órától február 18-án hajnali 2 óráig is.

Az első bankszünnap február 13-án 23 órától február 14-én reggel 7 óráig tart majd. Ekkor a már említett szolgáltatások mellett a K&H SZÉP Kártya és a 3D Secure biztonsági azonosítás működésében is szünet várható.

A leghosszabb leállás február 28-án 23 órától március 1-jén délután 14 óráig tart majd egy informatikai fejlesztés miatt.

Ebben az időszakban az internetbanki és mobilbanki alkalmazások, valamint az ATM készpénzbefizetési funkció sem működik. Szünetel az azonnali átutalási megbízások indítása és a fizetési kérelmek fogadása is. A bejövő azonnali átutalásokat a bank visszautasítja, azokat a szolgáltatás helyreállása után az indító félnek újra kell benyújtania. Ez a gyakorlat megfelel az Azonnali Fizetési Rendszer működésének, amely technikai hiba esetén visszautasítja a tranzakciót.

A bankszünnapok alatt is elérhető marad a készpénzfelvétel az ATM-ekből, a bankkártyás vásárlás boltokban és online, valamint a bankkártya letiltása a K&H Telecenteren keresztül. Fontos azonban, hogy a betéti- és hitelkártyákat a február 28-i, 23 órakor elérhető egyenleg erejéig lehet majd használni. A leállás ideje alatt sem az egyenleg feltöltésére, sem a kártyalimitek módosítására nem lesz lehetőség, még telefonon sem. A bank felhívja a figyelmet, hogy az online bankkártyás és SZÉP kártyás fizetéseknél, illetve a tranzakciókat megerősítő SMS üzenetek érkezésénél akadozás vagy leállás fordulhat elő.

A bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a bankszünnapokra eső határidős fizetéseiket, például számlakiegyenlítéseket vagy közterheket, lehetőség szerint még az azt megelőző munkanapon rendezzék. A bankszünnapokra ütemezett rendszeres megbízásokat és csoportos beszedéseket a bank automatikusan a következő munkanapon teljesíti. Azokat az előre rögzített, de még alá nem írt megbízásokat, amelyeket a leállás előtt vittek fel a rendszerbe, a szünet után érdemes újra rögzíteni és aláírni. A tervezett üzemszünetek és bankszünnapok előzetes bejelentése bevett gyakorlat a hazai bankszektorban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszűnt a szülészet Szentesen, a kormány egy mellékletben „ismerte el”
Rétvári Bence államtitkár egy kórházi fejlesztésről szóló dokumentummal válaszolt egy parlamenti írásbeli kérdésre, amely világosan kimondja a szentesi kórház szülészeti osztályának bezárását. A neurológia költözik a helyére, a 2022 óta tartó átmeneti állapot ezzel véglegessé vált.


Bravúros kommunikációs fogással válaszolt az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a szentesi szülészet sorsáért aggódó ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére. Varga Ferenc arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy végleg felszámolják-e a szentesi szülészetet. A képviselő szerint a helyiek attól tartanak, hogy a felújított épületbe költöző neurológiai osztály végleg elveszi a reményt attól, hogy gyermekeik és unokáik a városban születhessenek.

Pintér Sándor helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki a Szegedi Tudományegyetem egy korábbi közleményét csatolta, azt jelölve meg irányadóként. A kórházi fejlesztésekről szóló dokumentum két kulcsfontosságú mondatot is tartalmaz a 25 ezres Csongrád-Csanád vármegyei város szülészetének sorsáról. Egyrészt:

„A fejlesztéseknek köszönhetően a Neurológiai Osztály a korábban a Szülészet-Nőgyógyászatnak otthont adó épület egyik szárnyába költözik.”

Másrészt:

„A teljes körű, 24 órában elérhető szülészeti-nőgyógyászati ellátás a személyi feltételek hiánya miatt szűnt meg Szentesen.”

A szentesi szülészet 2022-ben került bajba, amikor szakorvoshiány miatt átmenetileg bezárták az osztályt. Az akkori döntés értelmében a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányították át. A mostani parlamenti válasszal lényegében hivatalossá vált, hogy az átmeneti állapot tartósnak bizonyult. Az elmúlt években a szentesi kórház több más osztályát is érintették átszervezések, 2024-ben például a fül-orr-gégészet fekvőbeteg-ellátása szűnt meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: