Ezért nem látod a Lánchíd oroszlánjainak a nyelvét

Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.

Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.

2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.

Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.

Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.

A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.

Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.

A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.

A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.

Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.

A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy

Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.

Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.

Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.

Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.

A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.

A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.

Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.

A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.

A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.

Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.

Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.

A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.

A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.

Via 444.hu

Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”

Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”

Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.

Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.

Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.

Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:

• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,

• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,

• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”

Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.

A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.

Több mint húszezer kerékpáros részvételével rendezték meg szombaton az I bike Budapest felvonulást, amely ismét bebizonyította: a fővárosban egyre erősebb az igény a biztonságos, élhető és kerékpározható városi környezet iránt.

A tavaszias időben zajló eseményen családok, baráti társaságok, hétköznapi bringások és elkötelezett közlekedők együtt tekerték végig a főváros ikonikus útvonalát.

Az I bike Budapest mára a városi kerékpározás egyik legfontosabb hazai ünnepévé vált. A több ezer résztvevővel azt üzenték: szeretnének egy olyan városban élni, ahol a kerékpározás biztonságos, kiszámítható és mindenki számára vonzó közlekedési lehetőség.

– mondta Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke.

Az eseményen az I bike Mini keretében a legkisebbek is csatlakoztak az Oktogonnál, így a felvonulás valódi családi programmá vált.

A szervezők hangsúlyozzák: a rendezvény célja nem csupán az ünneplés, hanem a figyelemfelhívás is. A kerékpáros közlekedés fejlesztése hozzájárul a városi dugók csökkentéséhez, a levegőminőség javításához és egy egészségesebb, élhetőbb Budapest kialakításához.

A Magyar Kerékpárosklub célja, hogy a jövőben még több ember számára váljon természetes választássá a kerékpározás a mindennapokban, ehhez pedig biztonságos infrastruktúrára és támogató közlekedési környezetre van szükség.

A közösségi tekerésről készült fotókat itt lehet megnézni: