SZEMPONT
A Rovatból

„Ez nagyon rossz üzenet” – pénzügyi szakértő az önkéntes nyugdíjpénztári pénzek idő előtti felhasználásáról

Herman Bernadett szerint nem elsősorban lakásvásárlásra, hanem felújításra, hiteltörlesztésre költik majd el az emberek jövőre a nyugdíjra félretett pénzüket. Közben a kormányzati ötlet adminisztrációs költségeit a bent maradó tagok pénzéből kell fedezniük a nyugdíjpénztáraknak.


Miközben Magyarországon egyébként sem túl jellemző az öngondoskodás, a kormány jövőre alapvetően belenyúl az önkéntes nyugdíjpénztárak működésébe, és lehetővé teszi, hogy egy éven át akár a konyhabútort is felújíthassunk az öregkorunkra félretett pénzünkből. Ehhez elvileg csak akkor juthattunk volna hozzá, ha nyugdíjba megyünk, most azonban felvehetjük és elkölthetjük a kormányrendeletben meghatározott lakáscélokra, azzal az állami támogatással együtt, ami nyugdíjcélú megtakarításhoz járt.

A kormány a gazdaságot szeretné ezzel felpörgetni, miközben a nyugdíjpénztárak azért aggódnak, mennyire csökkenti majd ez a teljesen váratlan lépés a megtakarításokat.

Annyi pénze kevés embernek van így félretéve, hogy lakást vegyen belőle, de a hétfőn kijött rendelet szerint lakáshitel-törlesztésre, felújításra vagy például egy klímaberendezés beszerzésére is elkölthető a pénz. Míg a lakásvásárlásból hosszútávon is lehet bevétel, egy jövő évi lakásfelújításból aligha élünk meg öregkorunkra. Mennyi pénz mozdulhat meg, kinek éri meg kivenni a nyugdíjra félretett megtakarításait, és kinek nem? Erről beszélgettünk Herman Bernadett-tel, a Bank360 pénzügyi elemzőjével.

– Mennyire váratlan és példa nélküli egy ilyen intézkedés, ami alapvetően érinti az önkéntes nyugdíjpénztári pénzeket, az ingatlanpiacot, az állampapírokat és úgy összességében az öngondoskodás kérdéskörét?

– Lehetett hallani, hogy terveznek ilyesmit a nyugdíjcélú megtakarításokkal. De számomra is váratlan volt, hisz korábban nem volt ilyen, és ezeknek a megtakarításoknak nem is az volna a célja, hogy azonnal felhasználják őket. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank már régebben is felvetette az úgynevezett jóléti alapok létrehozását, amik egyesítettek volna többféle pénztártípust, és voltak olyan gondolatok is, hogy az életszakasznak megfelelően lehessen felhasználni az ezekben a pénztárakban felgyülemlő megtakarításokat – akár lakáscélra is.

Ami engem meglep, hogy a 2024. szeptember 30-ig elérhető egyenleget korlátlanul fel lehet használni.

Nincsenek olyan megkötések, hogy a legalább öt vagy tíz éve benn lévő pénzekhez lehet csak hozzányúlni.

– Mi lehet a kormány célja ezzel, azon kívül, hogy felpörgeti a fogyasztást, esetleg az építőipart?

– Kovács Zsolt miniszteri biztos egy konferencián adott egy lehetséges magyarázatot. Eszerint Magyarországon az öngondoskodás azt jelenti, hogy legyen egy ingatlanunk, lakásunk. Ha van, akkor veszünk a gyerekünknek, unokánknak is, és ezzel mindig lehet valamit csinálni: eladni vagy kiadni.

– Ez akár jogos érv is lehet: van egy lakásom, pénzt szerzek belőle, és későbbre is megmarad, biztosan nem vész el – ez is egy fajta öngondoskodás. Mi lehet erre az ellenérv?

– Ezt kétségtelenül innen is lehet nézni. De ha van egy lakásunk, akkor ahhoz, hogy abból a megélhetésünket fedezzük, gondoskodnunk kell róla, fel kell újítani, karban kell tartani, ki kell adni. Ha azonban megtakarításunk van, azzal több dolgot tehetünk. Eldönthetjük, mennyit veszünk ki belőle és mikor – jóval rugalmasabb a lehetőség, mint egy ingatlan esetén. Abszolút megvan az előnye az ingatlan-befektetésnek, de fontos lenne az is, hogy ne egy lábon álljon az ember.

– Mennyi pénz van körülbelül ezeken az önkéntes számlákon? És van-e valamilyen megközelítőleg pontos előrejelzés arról, hogy mekkora részéhez nyúlhatnak hozzá jövőre?

– Összesen több mint 2100 milliárd forint megtakarítás van az önkéntes magán-nyugdíjpénztári számlákon, nagyjából egymillió pénztártagnál. Vagyis

az átlagos megtakarítás fejenként 2 millió forint körüli összeg, de a szórás nagyon nagy.

Vannak olyan tagok, akik egyáltalán nem fizetnek rendszeresen, és nagyon kevés pénzük van benn, és vannak, akik nagyon komolyan veszik, minden évben befizetik azt az összeget, amire a maximális adó-visszatérítést kapják. Szintén nagyjábóli becslések vannak arra, hogy mennyit vehetnek ki jövőre a tagok: ezt körülbelül 250-300 milliárd forintra lehet saccolni. Ez fog megjelenni elvileg a lakáspiacon.

– Van esetleg olyan tag, akinek mégis kifejezetten megérheti jövőre kivenni a pénzét?

– Bárkinek megérheti, aki akarja és tudja, feltéve, hogy utána visszateszi más forrásból. A jogszabály olyan, hogy akinek van lakáscélja, és ezt ki tudja használni, annak megéri, olcsóbb, mintha hitelt venne fel. Ha nincs elég önerő, de van ötlete, hogy hogyan tudná felhasználni a pénzt, akkor nem tudok igazán komoly érvet arra, hogy miért ne vegye ki. Az imént említett passzív tagok aránya a pénztártagok között majdnem 50 százalék. Ők szerintem ki fogják venni, nekik ez megérheti, ha van valamilyen céljuk a lakásukkal – ebből telhet egy légkondira vagy egy konyhabútorra. Ezek azonban kisebb összegek.

Annyi pénze, hogy egy komplett lakást megvegyen, kevés embernek lehet.

Ami látszik, hogy a fiatalabb pénztártagoknak relatíve kevés megtakarításuk van, átlagosan körülbelül 1 millió - 1,5 millió forint körüli összeg. Jellemzően a nyugdíj előtt nem sokkal álló pénztártagoknak van nagyobb megtakarítása – náluk erősen kérdéses, hogy ezt a pénzt jövőre kiveszik-e lakáscélra úgy, hogy korlátozott a felhasználása, vagy megvárják, hogy kitöltik a nyugdíjkorhatárt, és akkor úgy használhatják fel, ahogy szeretnék.

– Az intézményeket hogyan érinti a döntés? Fel tudnak készülni rá jövő év január 1-jéig? És milyen extra feladatok hárulnak rájuk?

– Az önkéntes nyugdíjpénztárakra most hárul egy teher, egy éven keresztül olyan tevékenységet kell végezniük, amire korábban nem voltak felkészülve, mert ezeket a lakás-takarékpénztárak intézték. Eddig erre az önkéntes nyugdíjpénztárakban nem volt apparátus, mert nem kellett ezzel foglalkozniuk: aki akarta, kivette a pénzét, elköltötte, nekik pedig nem kellett ellenőrizniük a felhasználást. Szerintem nem túl barátságos intézkedés az, hogy most egy évre biztosítaniuk kell a szükséges adminisztrációt. Jó eséllyel találni fognak rá embert, de nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nekik biztosan csak egy évre kell szerződniük. Ráadásul az egészre egy infrastruktúrát is fel kell építeni, például informatikai fejlesztésekkel, amikre 2026-tól szintén nem lesz szükség. Lehetséges, hogy szerződést kötnek egy lakástakarékkal, amelyik már egyébként is foglalkozik ezzel. Mindenesetre

költséges intézkedésekbe verik a nyugdíjpénztárakat, ezt valamiből fedezniük kell, és nem tudják másból, mint azoknak az öngondoskodó tagoknak a pénzéből,

akik továbbra is maradnak náluk.

– A Bank360 cikkében volt róla szó, hogy az intézkedésnek akár az állampapírpiacra is hatása lehet. Pontosan hogyan?

– Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióinak egy jelentős része magyar állampapírban van. Többféle portfólió van a pénztárakban. Az egyik az, amelyikben a tagok pénze van, ezek a fedezeti alapok. Van ezen kívül a működési alap: ebből finanszírozzák a pénztárak a saját működésüket. És van a likviditási alap: abból pedig azokat a pénzeket fizetik ki, amit a pénztártagok fel akarnak venni – például az adómentesen kivehető hozamot vagy a nem adómentesen kivehető megtakarítást, örökséget stb. Ez a likviditási alap pedig nagyrészt csak állampapírokból áll, ennek az értékét lehet növelni, amikor sokan akarnak kivenni. Jövőre fel is kell duzzasztani, ha az emberek ki akarják venni a pénzüket.

A pénztárakban 900 milliárd van magyar állampapírban, ami a teljes önkéntes nyugdíjpénztári portfólió 43 százaléka – ebből fognak valószínűleg nagyon sokat eladni.

Persze a teljes magyar állampapírpiacnak ez nem jelentős része, hisz az nagyjából 50 ezer milliárd forint, de azért így is egy jelentős, megérezhető mennyiség.

– Ennél is égetőbb kérdés lehet, hogy az intézkedésnek lehet-e hatása az ingatlanpiacra? A kormány is kezdeni szeretne valamit az elszálló ingatlanárakkal, de egy ilyen jelentős összeg „kiengedése” nem árfelhajtó hatással van épp?

– Természetesen lehet ilyen hatása. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy

ezek az összegek nem elsősorban ingatlanvásárlásra fognak elmenni, hanem vagy – logikus módon – hiteltörlesztésre, vagy lakásfelújításra

Néhány évvel ezelőtt volt egy olyan lakásfelújítási támogatás, amikor gyerekes családok tudtak jelentős összegeket felvenni, akkor is láthattuk, hogy ezek a pénzek nem a családoknál csapódtak le, hanem sokkal inkább például a burkolónál vagy a barkácsáruházakban: megugrottak az alapanyag- és építőanyagárak, ahogy a munkadíjak is. Emellett, ha ezek a pénzek kikerülnek a lakásfelújítási piacra, az növelheti az inflációt is.

– Apropó: az utóbbi évek magas – olykor rekorder – inflációja mennyire érintette ezeket a megtakarításokat?

– A megtakarítások sem tudták követni a 2022-es inflációt. De tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak is jobban tudtak teljesíteni, rekordhozamokat értek el, és az idén is jól álnak. Úgy tűnik, remélhetőleg rövid távon ki tudják heverni ezt a nehéz időszakot.

– A lehetőség egy évig, 2025. január elsejétől december 31-ig él. Milyen hosszú távú hatásokra lehet számítani, ami bőven túlmutat ezen az időszakon?

– Azt gondolom, ennek az intézkedésnek az öngondoskodásra van rossz hatása. Ez egy üzenet, hogy ez a kormány azt gondolja, nem igazán fontosak a nyugdíjcélú megtakarítások. Máshogy kell az embereknek gondoskodniuk az idős korukról, nem pedig rendszeres, kis összegű megtakarítással – hanem például ingatlanvásárlással.

Szerintem ez nagyon rossz üzenet,

mert mindenhol a környező világban az a jó módszer, ha az ember fiatalon elkezd kisebb összegekben megtakarítani, félretesz, hogy nyugdíjas korban, amikor nem képes már elég jövedelmet szerezni, erre támaszkodhasson, kiegészíthesse a befolyó összeget, fedezhesse az extra egészségügyi költségeket. Ez a láb összességében nagyon hiányzik a rendszerből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: