Pénteken robbanás történt a Tennessee állambeli Bucksnort közelében működő lőszerraktárnál, írja a BBC.
A hatóságok 19 eltűntet keresnek, az épület teljesen megsemmisült. Legalább négy sérültet kórházba vittek.
A BBC szerint szombat reggelre nem állapították meg a robbanás okát. A péntek esti jelentések alapján a vizsgálatok hosszabb ideig is eltarthatnak.
A kórházba szállítottak között van, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. A helyszínen bombaszakértők dolgoznak, valamint jelen vannak az Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyagügyi Hivatal (ATF) munkatársai is.
A robbanást a szomszédos megyékben is hallani lehetett. A légi felvételek szerint a telep helyén égő törmelék maradt.
A Humphreys megyei seriff, Chris Davis azt mondta, nem tud miről beszámolni, minden megsemmisült, szerinte a helyszín már biztonságos lehet.
A lőszerraktár az Accurate Energetic Systems vállalat tulajdonában volt. Ugyanezen a településen 2014-ben egy másik cég raktárában is történt robbanás, akkor egy ember meghalt, hárman megsérültek.
„Az egész egy hazugság volt azzal, hogy befenyítsenek” – Megszólal Gundalf, azért állt a nyilvánosság elé, mert szerinte a hatóságok felrúgták a titoktartást
Kitette a promóvideót a 444 a Gundalffal készített interjúról, amit ezután fognak majd bemutatni. Az informatikust bűncselekménnyel fenyegették meg, ha beszélni mer a kihallgatásáról. Most mégis kitálal, mert szerinte a kormányzat szegte meg az alkut, és tette közzé a titkos részleteket.
A Gundalf álnevet használó informatikus, Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban részletesen beszél majd arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A beszélgetés elején megerősítette személyazonosságát: „Igen, hát a valós nevem Hrabóczki Dániel, és én vagyok a Gundalf.”
Elmondása szerint a döntésének legfőbb oka az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ősszel több alkalommal is kihallgatta. Állítása szerint a kihallgatások során egyértelműen közölték vele a titoktartási kötelezettségét. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek” – mondta Hrabóczki, hozzátéve, hogy azt is a tudomására hozták, hogy „ezeket senki tudtára nem adhatom, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény.”
Hrabóczki szerint azonban ezt a titoktartási kötelezettséget éppen a hatóságok szegték meg. Úgy látja, hogy a kormányzati kommunikáció az elmúlt időszakban felülírta a neki tett figyelmeztetést. „Azonban a kedden megjelent nemzetbiztonsági jelentéssel már elkezdték, és a szombaton kirakott kihallgatási videóval úgy vélem, teljesen felrúgták ezt az államtitok dolgot”
– jelentette ki az informatikus.
Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi figyelmeztetés vagy nem volt komoly, vagy csupán a megfélemlítését szolgálta. Szerinte a történtek után úgy tűnik, „ők maguk sem veszik komolyan” a titoktartást. Hrabóczki úgy fogalmazott, elképzelhetőnek tartja, hogy „az egész csak egy hazugság volt, hogy befenyítsenek.” Emiatt érezte úgy, hogy már nincs miért hallgatnia, és megoszthatja a történetét a nyilvánossággal.
A Gundalf álnevet használó informatikus, Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban részletesen beszél majd arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A beszélgetés elején megerősítette személyazonosságát: „Igen, hát a valós nevem Hrabóczki Dániel, és én vagyok a Gundalf.”
Elmondása szerint a döntésének legfőbb oka az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ősszel több alkalommal is kihallgatta. Állítása szerint a kihallgatások során egyértelműen közölték vele a titoktartási kötelezettségét. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek” – mondta Hrabóczki, hozzátéve, hogy azt is a tudomására hozták, hogy „ezeket senki tudtára nem adhatom, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titkosított anyagokról is beszélhetett Szijjártó Lavrovnak? Súlyos árat fizethetünk a külügyminiszter szerint „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlatért
Szijjártó Péter szerint Lavrovval a brüsszeli ülések alatt is egyeztet, ez diplomáciai rutin. Úgy véli, nincs titok, bár a Tanácsban „limité” és EU‑RESTRICTED iratok is vannak. A tanácsüléseken elhangzottak továbbítása harmadik országok felé ellentétes az EU működési protokolljával, adott esetben pedig súlyos biztonsági kockázatot jelent.
Azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki a hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen, akár a szünetben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az Európai Unió külügyminisztereinek zárt üléseiről. A The Washington Post oknyomozó cikke szerint a magyar tárcavezető az ülések szüneteiben adott „közvetlen beszámolókat” a megbeszélésekről.
Bár a botrány múlt héten robbant, hétfőn érdemi, új fejlemény nem történt az ügyben. A legutóbbi nagyobb sajtóvisszhangot a francia Le Monde múlt csütörtöki cikke keltette, amely uniós diplomaták bizalmi aggályairól és arról írt, hogy bizonyos érzékeny témákat már szűkebb körben, Magyarország bevonása nélkül tárgyalnak meg.
Szijjártó Péter elismerte, hogy szokott egyeztetni Lavrovval, de szerinte ez „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlat, és nemcsak az orosz, hanem az amerikai, török és izraeli partnereket is tájékoztatja. A miniszter szerint az üléseken semmi titkos nem hangzik el, videójában pedig úgy fogalmazott: „Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.”
Szijjártó állítását ugyanakkor árnyalja a hvg.hu szerint, hogy az uniós tanácsüléseken kezelt dokumentumoknak és a megbeszéléseknek is lehetnek különböző, nem nyilvános besorolásaik. A „limité” jelzésű anyagok például belső használatra szánt, a nyilvánosság elől elzárt iratok.
Ennél szigorúbb az „EU-RESTRICTED” szint, amely már hivatalos minősítés, és olyan információkat takar, amelyek kiszivárgása kedvezőtlen hatással lehetne az EU vagy egy tagállam érdekeire. Léteznek ennél is magasabb, CONFIDENTIEL, SECRET és TOP SECRET minősítésű fokozatok is. A tanácsi szabályok szerint az ilyen, akár alacsonyabb besorolású információk továbbítása harmadik országok felé is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet és ellentétes az EU működési protokolljával.
Fontos, hogy arra egyelőre nincs nyilvános bizonyíték, hogy Szijjártó Péter konkrétan minősített, tehát legalább EU-RESTRICTED szintű információt adott volna át. A nemzetközi sajtóban megjelent értesülések a zárt ajtók mögött elhangzottak rendszeres, időzített továbbításáról és az emiatt kialakult bizalmi válságról szólnak.
Az Európai Bizottság az értesülések megjelenése után magyarázatot kért a magyar kormánytól, hivatkozva a tagállamokat kötő lojális együttműködés elvére. Donald Tusk lengyel kormányfő arról beszélt, hogy régóta voltak gyanúik, a magyar ellenzék pedig vizsgálatot sürgetett az ügyben.
A botrány várható következménye, hogy a tagállamok még gyakrabban tartanak majd szűkített körű egyeztetéseket az igazán érzékeny kérdésekről, részben kizárva ezzel Magyarországot a bizalmas információáramlásból. A vita tehát nem csupán arról szól, hogy elhangzott-e a legmagasabb szintű titok, hanem arról, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalási pozíciók, taktikai lépések és belső viták rendszeres megosztása egy harmadik országgal önmagában mennyire sérti az uniós egységet és bizalmat.
Azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki a hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen, akár a szünetben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az Európai Unió külügyminisztereinek zárt üléseiről. A The Washington Post oknyomozó cikke szerint a magyar tárcavezető az ülések szüneteiben adott „közvetlen beszámolókat” a megbeszélésekről.
Bár a botrány múlt héten robbant, hétfőn érdemi, új fejlemény nem történt az ügyben. A legutóbbi nagyobb sajtóvisszhangot a francia Le Monde múlt csütörtöki cikke keltette, amely uniós diplomaták bizalmi aggályairól és arról írt, hogy bizonyos érzékeny témákat már szűkebb körben, Magyarország bevonása nélkül tárgyalnak meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Tisza-ügyet borító nyomozóról, Szabó Bencéről: „Nem hős, hanem balek”
Orbán Viktor Hont András Öt csatornáján beszélt Szabó Bencéről és a Tiszáról. Azt mondta, a szolgálatok információt gyűjtenek, a rendőrségi lépéseket ők kezdeményezik.
Orbán Viktor szerint nem hős, hanem balek Szabó Bence, az a nyomozó, aki nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Pártot érintő akcióinak részleteit – írta ma a 24.hu. A miniszterelnök Hont András műsorában beszélt arról, hogy a nyomozó azért balek, mert azt hitte, egy politikai párt elleni akcióban vesz részt, miközben valójában „egy kémelhárítási ügyben van benne”.
A kormányfő kifejtette, hogy a titkosszolgálatok Magyarországon csak információt gyűjthetnek, nyomozati cselekményt nem végezhetnek, ezért kitalált ügyekkel is rávehetik a nyomozószerveket, hogy eljárást indítsanak. Orbán szerint ilyenkor a nyomozás résztvevői nem látják a teljes képet, és nem tudják, hogy egy nagyobb művelet részesei.
„Gondolhatnak persze, amit akarnak, mint ez az ember, hogy politikai ügyről van szó, ezért gondolta, hogy hős, aki ezt le fogja leplezni, hát nem, kiderült, hogy egy kémelhárítási ügy részfeladatait végezte el, vagyis balek”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán állítása szerint Ukrajna kémeket és informátorokat telepített a politikába Magyarországon és más országokban is, amit a magyar szolgálatok nyomon követnek. Azt is megerősítette, hogy a Tisza Pártot érintő akció is egy ilyen kémelhárítási ügy volt. Arra a kérdésre, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal pedofilképekre hivatkozva terelte-e rá a nyomozókat a párt informatikusaira, a miniszterelnök úgy reagált: „Kifejezetten helyes, hogy a titkosszolgálat olyan feladatot adott a rendőrségnek, amelynek az értelmét csak ők látják át. Ez teljesen rendben van.” Hozzátette, a kémkedés az államközi érintkezés része. „Kémkedni, mindenki kémkedik, ez az államközi érintkezés része, lehet, hogy senki sem szereti, nem dicsekszik vele, de így működnek az államok” – fogalmazott.
A miniszterelnöki interjút megelőzően a kormány a hétvégén szerkesztett videórészleteket tett közzé az egyik érintett informatikus alkotmányvédelmi hivatali meghallgatásáról. Az ellenzéki és független sajtó szerint a felvételek nem támasztják alá a kormány kémelhárítási narratíváját. Szombaton a Belügyminisztérium közleményben lényegében árulónak nevezte Szabó Bencét.
A kormányzati állásponttal szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke múlt héten hősnek nevezte a volt nyomozót. Az ellenzéki politikus szerint a hatósági fellépés politikai indíttatású volt, és a házkutatás körülményei is hatósági visszaélésre utalnak. Ezt az értelmezést erősíti a Direkt36 korábbi oknyomozó cikke is, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására, hamis indokkal tartottak házkutatást a Tisza Párt informatikusainál.
Orbán Viktor szerint nem hős, hanem balek Szabó Bence, az a nyomozó, aki nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Pártot érintő akcióinak részleteit – írta ma a 24.hu. A miniszterelnök Hont András műsorában beszélt arról, hogy a nyomozó azért balek, mert azt hitte, egy politikai párt elleni akcióban vesz részt, miközben valójában „egy kémelhárítási ügyben van benne”.
A kormányfő kifejtette, hogy a titkosszolgálatok Magyarországon csak információt gyűjthetnek, nyomozati cselekményt nem végezhetnek, ezért kitalált ügyekkel is rávehetik a nyomozószerveket, hogy eljárást indítsanak. Orbán szerint ilyenkor a nyomozás résztvevői nem látják a teljes képet, és nem tudják, hogy egy nagyobb művelet részesei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
