Nem lesz több gyerek, ha sokan a szüleiktől sem költöznek el
Az Eötvös Csoport szerdán tartott beszélgetést a magyar termékenységi trendekről. A beszélgetésben Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője és Dávid Beáta szociológus, az MTA kutatója vett részt.
Két felnőtt szülő átlagosan 1,5 gyereket vállal. A kormánynak most az a célja, hogy ezt 2 fölé emelje - ennyi legalább kellene ahhoz, hogy népesség újratermelődjön. A magyar népességfogyás megállítása azonban többtényezős: nem csak a termékenység, de a halandóság és a migráció is hatással van rá, derül ki a beszélgetésből.
Spéder Zoltán a KSH legutóbbi Demográfiai Portré kiadványát foglalta össze és egészítette ki a gondolataival. Szerinte ma sokkal élesebbek és láthatóbbak a demográfiai problémák, mint 25 évvel ezelőtt. Azt mondta,
a rendszerváltás után számítani lehetett arra, hogy csökkenni fog a termékenység, amit a nagy átalakulás indított el.
A termékenységi arány mélyponton volt 1999-ben és 2011-ben is. Az értéke 1,23 volt ekkoriban, amit a párok halogatása okozott a szakember szerint.
A rendszerváltás után más családi és párkapcsolati minták honosodtak meg, terjedt az oktatásban való részvétel, ezek miatt pedig kitolódott a gyermekvállalás,
a rendszerváltás óta több mint 5 évvel. Míg az első gyereket a 90-es évek elején még 22 éves koruk körül, manapság 27 éves koruk körül vállalják a nők. Ugyanakkor ez nem unikális, hiszen minden volt szocialista országban így történt.
Magyarországon az utóbbi időben azonban már nem csak a későbbre halasztott gyermekvállalás okoz problémát, de az is, hogy
a gyerekek száma is csökken.
A 40 éves nők már a szülési kor vége felé közelítenek - míg 1990-ben 92 százalékuknak volt gyermeke, 2016-ban már csak 84 százalékuknak. Ez azt mutatja, hogy nőtt a gyermektelenek száma.
A második gyerek megszületésének esélye is lecsökkent, ugyanakkor a már kétgyerekes szülők könnyebben vállalnak be harmadikat. Ez egy kicsit javíthat az összképen.
Spéder szerint Magyarországon fele akkora eséllyel tudják a párok valóra váltani a rövidtávú gyerekvállalási terveiket. Míg Hollandiában a párok 80 százaléka ezt sikeresen megteszi, Magyarországon csak 30-40 százalék képes rá.
Sokan reménykednek abban, hogy később "jobbak lesznek a körülmények", ezért halogatnak.
