Egy ötlet, amely új megvilágításba helyez mindent
Ugye nálatok is ismerős a helyzet, hogy egy egy baráti összejövetel, netán gyertyafényes vacsora után csak gyűlnek gyűlnek a csonkig égett gyertyák, amivel már nem igazán lehet mit kezdeni. Mivel nálunk kandalló is van, így ezekből igazán nem szenvedek hiányt, viszont kidobni sajnálom őket. Innen pedig már egyenes út vezet az újrahasznosításhoz.
A gyertyákat, esetemben méhviasz gyertya, mert azokat jobban kedvelem a finom illatuk miatt, vágjuk apró darabokra, szabadítsuk meg a régi kanócoktól, majd helyezzük egy más használaton kívüli fazékba. Lassú tűzőn (egyéb esetben nagyon fröcsög, és könnyen égési sérülést okozhat) olvasszuk fel őket.
Innentől már a fantáziánkra van bízva, hogy mi készül belőle? Én most rengeteg úszómécsest készítettem, mert az asztalon igen hangulatosak, a téli hűvös estékről már nem is beszélve. Ehhez a szappanöntéshez használatos szilikonformáimat használtam, félig töltöttem (ne legyen túl nehéz), és mikor elkezdett dermedni, belehelyeztem az előre odakészített kanócokat.
Szerencsére ezek már készen is kaphatóak, de maradhat a régi tanult módszer is: a kanóc aljára egy kisebb anyát kötünk. Innentől kezdve már csak arra kell várni, hogy szépen megdermedjenek. Díszcsomagolásban akár ajándék is lehet, de azonnal ki is próbálhatjuk. Az illat és a hangulat garantált.
Az üveg amibe a mécses került, bármelyik hobbiboltban beszerezhető, de akár egy régi befőttes üveget is használhatunk erre a célra. Az üveg szélét hópasztával díszítettem. Ennyi nekem bőven elég, mert akik már ismernek jól tudják, hogy a kevesebb néha több elvét vallom.
Ha tetszett az ötlet, oszd meg másokkal is!