ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Dr. Novák Hunor szerint bűn hagyni, hogy a gyerek átessen a bárányhimlőn

Veszélyes-e a bárányhimlő? Jobb elkapni minél fiatalabban? Érdemes oltani? Melyek az oltás kockázatai? Dr. Novák Hunor segít tisztán látni a kérdésben.
Forrás: Novák Hunor - szmo.hu
2017. január 24.



"
A gyermekorvosunk azt mondta, döntsem el én, a patikus szerint pedig felesleges a bárányhimlő elleni védőoltás.
"
Tanácstalan vagyok, tényleg jobb, ha átesik rajta a gyerekem?

Ez csak néhány hozzászólás, nagyon sok szülő kérte, hogy írjak a bárányhimlő elleni védőoltásról, mert az ellentmondó tanácsok miatt nem tudnak dönteni, hogy érdemes-e beadni. Nagyon helyes, ha egy XXI. századi szülő az interneten is tájékozódik egészségügyi témákban, de nem irigylem a szülőket, mert ennek az eredménye az, hogy ellentmondásos információkat, történeteket olvasnak, így aztán nem tudnak dönteni.

Ahogy megszokhatták, evidence-based, vagyis bizonyítékokra alapozó orvosként nem a régen tanultakra, sokszor elavult orvosi tankönyvekre támaszkodom, nem internetes honlapokon fellelhető eddigi írásokból gyúrok össze egy n+1-edik újabb cikket, hanem a legújabb nemzetközi publikációkra, irányelvekre és a legmodernebb oldalra, a közel 6.000 orvos és kutató által szerkesztett UpToDate.com naprakész javaslataira alapozva készítem el egyedülálló összefoglalóimat.

Sokan bizonyára azt fogják mondani a cikk elolvasása után: „nekünk az orvos pont az ellenkezőjét mondta, mint amit Ön ír”.

A probléma az, hogy a korszerű információk lassan terjednek, és bár tartanak továbbképzéseket ebben a témában is, sajnos nem minden orvoshoz jutottak még el a régi nézetek cáfolatai.

Sok szülő fél – tényleg kockázatos védőoltást beadni?

Egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a szülők félnek a védőoltásoktól, mert az interneten azt olvasták, hogy… Először is tehát fontos kicsit kitérni a védőoltások mellékhatásaira, kockázataira és a manapság egyre „divatosabb” védőoltás-ellenességre - bár szerencsésebb volna, ha ehelyett inkább a járványbarát szót használnánk.

A leggyakoribb tévhit, hogy a védőoltás, főleg az MMR-elleni vakcina autizmust okoz.

Ezt anno dr. Andrew Wakefield tanulmánya állította, amely a nívós Lancet folyóiratban jelent meg. Kiderült azonban, hogy Wakefield meghamisította a jegyzőkönyvet, ugyanis érdeke volt ilyen rémhírt terjeszteni. Hogy miért, arról Boldogkői professzor is írt:

"

Az egyik ok az, hogy egy autista gyermekek szüleit képviselő ügyvéd jelentős összeget fizetett Wakefieldnek a „pozitív” eredményekért. Ha ugyanis kiderül, hogy az autizmust a védőoltás okozta, akkor a szülők jelentős kártérítésre számíthattak volna a vakcinagyártó cégtől. A másik, talán fontosabb indok az lehetett, hogy Wakefield már a cikke előtt kilenc hónappal szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű egykomponensű kanyaró-ellenes vakcinára, magyarán ki akarta ütni az ellenfelet, az akkor már 10 éve a brit piacon lévő MMR vakcinát.

Szép kis történet, ugye? Azóta egyébként kutatók ezrei vizsgálták a kérdést szerte a világon, és

teljesen egyértelműen kiderült, hogy a védőoltás NEM okoz autizmust.

Annak ellenére tehát, hogy ez egy rengetegszer megcáfolt butaság, a mai napig terjed különféle „alternatív” gyógymódokat, pl.: homeopátiát is népszerűsítő oldalakon, hogy az MMR-vakcina autizmust okoz. Az oltásellenes klubok rendszeresen terjesztenek leleplező írásokat, tudományosnak tűnő cikkeket és videókat a védőoltások veszélyeiről, de mielőtt egy szavukat is elhiszed, érdemes megnézni, mennyire lehet komolyan venni az oltásellenes szubkultúra állításait.

Sok ezren követik az Oltáskritikus Életvédő mozgalmat, ami többek között azt a szenzációs felfedezést is hirdeti, hogy a méhnyakrákot okozó HPV vírus fizikai találkozás, szexuális érintkezés nélkül, online flörtöléssel, chateléssel is terjed - az internetkábelen keresztül a lányok hüvelyébe ugrik a HPV. Igen, ezt komolyan gondolják, nőgyógyász orvosra hivatkoznak, majd hozzáteszik: „a valóság nagyon komplex, a tudomány sehol sincs.”

hpv

Ezt követően pedig a védőoltások káros hatásairól írnak – bár a laikust a szakszavak használata megtévesztheti, ezen írásaik is hasonlóan nonszensz állításokat tartalmaznak. De nem kell aggódni, a megijesztett szülőknek tanácsot is adnak: etessenek parlagfüvet a gyerekükkel! Ugyanis állításuk szerint „a parlagfű van annyira intelligens, hogy helyrerakja az MMR vakcina okozta genetikai sérüléseket.” Hozzáteszik, a parlagfű rendszeres fogyasztása segít az oltáskárosodás enyhítésében: "a parlagfű az ízületi gyulladásoktól kezdve az agyhártyagyulladáson keresztül a cukorbetegségig mindenre univerzális csodaszer. Irtás helyett: együk!"

parlagfu_oltas

A fenti állításaik azt gondolom jól bemutatják, hogy az efféle szervezetek semmiféle oltásokkal, orvostudománnyal kapcsolatos állításait nem lehet komolyan venni.

Életveszélyes tanácsokat osztogatnak a szülőknek akkor, amikor a védőoltásokról akarják lebeszélni őket, és akkor is, amikor agyhártyagyulladásra parlagfűevést javasolnak.

Hogy mennyire veszélyesek a gyerekekre is, azt jól tükrözi, hogy az egyik fő védőoltás ellenes szervezet vezetőjének újszülöttje hat hetes korában meghalt, aminek kapcsán rendőrségi és gyámhivatali eljárás is indult, erről az RTL Klub riportot is készített – de ez a kijózanító pofon sem volt elég, életveszélyes tanaikat továbbra is hirdetik.

Az oltások kockázata SOKKAL kisebb, mintha a betegséget kapjuk el

A valóság nem fekete vagy fehér, ennél komplexebb gondolkodás kell ahhoz, hogy a helyzetet megértsük. Minden oltásnak van kockázata, lehet mellékhatása, ahogy annak is, ha beveszünk egy fájdalomcsillapítót (ha allergiásak vagyunk a gyógyszerre, bele is halhatunk!), és annak is, ha elmegyünk moziba (hiszen elüthet egy kocsi útközben). Ha nagyon primitíven gondolkodnánk, mondhatnánk, hogy a védőoltás veszélyes, de valójában mindig a kockázat és előny, haszon arányát kell mérlegelnünk.

Például a kanyaró elleni kötelező védőoltásnak lehetnek súlyos szövődményei is, akár agyvelőgyulladást is okozhat az oltás (pontosabban a benne lévő gyengített kanyaróvírus), de ez iszonyatosan ritka: egymillió oltás közül kevesebb mint egyszer alakulhat ki (az USA-ban 1963-1993 között 240 millió ilyen vakcinát adtak be az, ezek átfogó elemzésekor kapták ezt az adatot).

A világszerte sok százmilliónyi beadott oltás miatt ez azt jelenti, hogy a világon több olyan ember is lehet, aki maradandó károsodást szenvedett egyértelműen az oltás, pontosabban a gyengített kanyaróvírus következtében kialakuló agyvelőgyulladás miatt. Be lehet őket mutatni angol/német nyelvű oltásellenes leleplező filmben „oltáskárosultként”, és lehet ezen szörnyülködni, de oltás nélkül, a kanyaróval történő természetes megfertőződéskor az agyvelőgyulladás sokkal-sokkal gyakoribb, 1000-ből egy (!) gyereknél kialakul.

A kanyaró az egyik legagresszívebben terjedő vírus a földön, hogy mennyire veszélyes, azt jól tükrözi, hogy míg a rettegett ebolánál 1 fertőzött ember átlagosan 2-3 másikat fertőzhet meg, addig egy kanyarós ember átlagosan 12-18 másik embert betegít meg a környezetében. Ha nincs védőoltás, szinte minden gyermek elkapná a kanyarót, iszonyatos járványok törhetnének ki.

Magyarul ha nem oltanánk kanyaró ellen, több mint 1000-szer annyi agyvelőgyulladást átélt, károsodott ember élne ma a földön.

Az MMR-védőoltás során egy gyengített, részben lefegyverzett vírussal „támadtatjuk meg” a szervezetet, kialakul a védettség: védőoltással az agyvelőgyulladás esélye több mint 1000-szer kisebb, mintha nem oltjuk be a gyereket. Ugyanez igaz a többi oltás „mellékhatásával”, „kockázatával” kapcsolatban is:

nem a rémhíreket kell elhinni, hanem reálisan kell látni a helyzetet.

Mivel az oltásellenes hisztéria külföldön is terjed, az összeesküvés-elméletek nagyon népszerűek, ezért rég legyőzöttnek hitt betegségek támadnak fel újra: nemrég Disneylandban tört ki kanyarójárvány, Franciaországban pedig az évtizedek óta nem észlelt torokgyíkba halt bele egy kisfiú, akinek szülei elhitték az oltásellenes propagandát, ami szerint felesleges, sőt káros a diftéria elleni védőoltás beadása. Gyermekük halála után azt mondták: átverve érzik magukat.

Védőoltással egy adott betegség szövődményeinek gyakoriságát, súlyosságát tudjuk nagyságrendekkel csökkenteni. A védőoltás olyan, mint a kocsiban a légzsák, az ABS fékrendszer, a jól tapadó gumi és a különféle biztonsági berendezések: segítségükkel kisebb az esélye, hogy a kocsi kicsússzon a kanyarban, karambol esetén pedig kisebb az esély a halálos kimenetelre. Ha a védőoltásokról részletesebben tájékozódna, ezt a hiteles forrást tudom ajánlani.

Ma már nem igaz, hogy „a bárányhimlőn minél előbb át kell esni”

A bárányhimlő (varicella, chickenpox) az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amin a gyerekek elsöprő többsége átesik; hazánkban évente legalább kb. 40-50 ezer új esetet regisztrálnak. Tipikus esetben bárányhimlős kiütések után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban történő reaktiválódásakor (például a mellkason) övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre. De ez nem mindig van így, a tévhitekkel ellentétben nem csak egyszer, hanem akár többször is lehet valaki bárányhimlős.

Nagyon elterjedt nézet a szülők (és az orvosok, egészségügyi dolgozók egy részének) körében, hogy az a jó, ha a gyermek minél hamarabb természetes úton elkapja a bárányhimlőt és átesik a fertőzésen. Ez a nézet több száz évvel ezelőttről ered, és nem teljesen alaptalan, azt ugyanis már régen is tudták, és tény, hogy akik nem fiatal korukban kapják el a bárányhimlőt, hanem serdülőkorban vagy felnőttként, akkor a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású, gyakrabban jár szövődménnyel.

Mivel akkoriban nem volt védőoltás, ezért valóban csak azt tudták tenni a bárányhimlő és szövődmények enyhítése érdekében, hogy minél hamarabb „megfertőztették„ gyereküket bárányhimlővel, hogy enyhébb lefolyású legyen a betegség. Ugyanakkor a fiatalon elkapott bárányhimlő is okozhat ugyanúgy súlyos szövődményeket – tehát a 21. században, a védőoltások korában

már nem igaz, hogy oltás helyett jobb, ha a gyermek minél előbb természetes úton fertőződik meg.

Mivel még mindig él a tévhit, hogy „a bárányhimlőt minél előbb célszerű elkapni”, ezért mindent meg is tesznek ennek érdekében a szülők. Már én is találkoztam több olyan gyerekkel, akit szándékosan „bárányhimlő-partiba” (!) vittek a szüleik, azaz egy masszívan bárányhimlős, fertőző gyerekhez vittek sok másik egészséges gyereket, hogy elkaphassák tőle a bárányhimlőt. Az egyik szülő azt mesélte nekem, hogy amikor híre ment a faluban, hogy bárányhimlős lett néhány gyerek, még a távoli településekről is vitték, özönlöttek hozzájuk a még bárányhimlőn át nem esett gyerekek – a szülők ugyanis alig várták, hogy elkaphassa gyerekük… Néhány évvel ezelőtt még arról is olvasni lehetett, hogy külföldön egy nő bárányhimlős nyalókát árult Facebookon a szülőknek, hogy könnyen meg tudják fertőzni gyereküket.

Akik olvassák oldalamat, ismerhetik a mottómat: Nem azt mondom, amit a szülők hallani akarnak, hanem az igazat! Most is ki kell ábrándítsak sokakat: a bárányhimlőt elkapni egyáltalán nem jó ötlet, sőt, elég kockázatos!

A bárányhimlő nem veszélytelen: valójában báránybőrbe bújt farkas

A bárányhimlő az esetek egy jó részében, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár, és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg (bár az sem egy kellemes betegség), és ki az, akinél komplikáció lép fel.

A tapasztalat az, hogy hazánkban egyre több a szövődményes eset: két év alatt több mint 1600 (!!!) magyar kisgyereket kellett kórházban kezelni bárányhimlős szövődmény miatt. A bárányhimlő szövődményeként bőrfertőzés, vérmérgezés (szepszis, a keringés összeomlása), tüdőgyulladás, súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki.

A bárányhimlő az immunrendszert tartósan legyengíti, megviseli,

így utána sokkal könnyebben kap el más betegségeket a gyerek. Tévhit, hogy az „erős immunrendszerű”, makk egészséges gyerekekre nem veszélyes a bárányhimlő: a Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán közel a bárányhimlő súlyos szövődményei miatt kezelésre szoruló gyerekek 76%-a korábban teljesen egészséges volt, ez derült ki a nemrég befejezett adatfeldolgozásból, ami egybecseng a nemzetközi adatokkal.

Furcsa, hogy a közvélekedés szerint a magas láz veszélyes, a bárányhimlő pedig nem – noha valójában ezeknek pont a fordítottja igaz. Nem veszélyes a bárányhimlő? Vajon mit szólnának ehhez azok a magyar szülők, akiknek gyermeke nemrég 12 évesen megvakult a bárányhimlő miatt? Vagy azok a magyar szülők, akiknek nemrég négy éves gyerekük halt bele a bárányhimlő szövődményeibe? A példákat hosszasan sorolhatnánk, ezek nemrég megtörtént esetek hazánkban, és az Ön gyerekével is megtörténhet!

Sajnos én is találkoztam már több súlyos bárányhimlős komplikációval, részt vettem a kezelésben és nagyon mérges voltam, hiszen többeket közülük direkt „bárányhimlő-partiba” vittek a szülők, mert úgy hallották, jó ötlet, ha hamar megfertőződik. Mindezek a szörnyű esetek oltással elkerülhetőek lettek volna. Persze ez nem a szülők hibája, ők csak jót akartak, de ezért fontos, hogy a tévhiteket eloszlassuk és helyet kapjanak a korrekt információk, ezért küzdök cikkeimmel.

Dr. Mészner Zsófia és dr. Kulcsár Andrea bárányhimlős betegekről készített elrettentő képeiket az interneten bárki megtekintheti, aki a Google-ben rákeres. A linkre kattintva te is megnézheted, hogy milyen lehet egy bárányhimlő eredménye akár egy egyébként teljesen egészséges, erős immunrendszerű egyénnél is.

bárányhimlő

Maximálisan egyetértek dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász szavaival:

„Két évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető. A 21. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna.”

Mit kell tudni a bárányhimlő elleni védőoltásról, mennyire biztonságos, meddig nyújt védettséget, melyiket érdemes beadni? A teljes cikket ITT olvashatod el!

Forrás:

Clinical features of varicella-zoster virus infection: Chickenpox - Uptodate.com, 2016

Vaccination for the prevention of primary varicella infection (chickenpox) - Uptodate.com, 2016

Varicella in infants after implementation of the US varicella vaccination program. - Pediatrics 20111

Evolution of varicella surveillance--selected states, 2000-2010. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2012 Aug

dr. Mészner Zsófia előadása - http://www.gyer2.sote.hu/okt/ea/vakcinamedfarmaMZS131104.

Update: Vaccine Side Effects, Adverse Reactions, Contraindications, and Precautions Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP)- CDC

Bárányhimlőről szakértőktől - baranyhimlo.hu

Epidemiology of varicella-zoster virus infection: Chickenpox, Post-exposure prophylaxis against varicella-zoster virus infection- Uptodate.com, 2016

Near elimination of varicella deaths in the US after implementation of the vaccination program. - Pediatrics, 2011

Címkép: Wikipédia

Ha Dr. Novák Hunor többi cikke is érdekel, kattints ide, a honlapjára!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elképesztő! Letarolta a vihar Soltvadkertet éjjel – képeken a pusztítás
Virágoskertet tett tönkre a jégeső, hatalmas fák dőltek ki, tetők rongálódtak meg Soltvadkerten. A helyiek összefogtak, hogy mentsék, ami még menthető a pusztítás után.


Óriási károkat okozott a vihar Soltvadkerten csütörtök éjjel. A helyiek virágmentéshez kértek segítséget, miután a felhőszakadás szétverte a Fejes Krizantém Kertészetet – számolt be róla a Blikk.

A településen több helyen is fák dőltek ki, ágak zuhantak a háztetőkre, fatörzsek törtek ketté. A MetFigyelő Facebook-oldalán képeket is közzétett a pusztításról.

„Az éjszakai heves zivatar utáni viharkárok a Soltvadkert közelében lévő Vadkerti-tónál!”

– írták a fotók mellé.

Az éjszakai heves zivatar utáni viharkárok a Soltvadkert közelében lévő Vadkerti-tónál!⛈️

A fotókat köszönjük Csaszi Csaszinak!

Várjuk a képeket, videókat!

Közzétette: MetFigyelő – 2025. április 18., péntek
„Hatalmas károkat okozott az éjszakai vihar a soltvadkerti Fejes Krizantém Kertészetben! Felhívást tettek közzé: "Virágmentés! Sajnos az éjszakai orkán erejű szél hatalmas károkat okozott! Ezért a még kisebb sérülést kiheverő virágokra akciót hirdetek a kertészetben!!! Légy te is virágmentő!!!”

A hosszú hétvége heves időjárással indult. Csütörtök este egy kelet felé lassan mozgó csapadékrendszer érte el az országot, amely több helyen záporokat, zivatarokat hozott. Ezek közül az egyik Soltvadkert környékén csapott le.

Hatalmas károkat okozott az éjszakai vihar a soltvadkerti Fejes Krizantém Kertészetben!

Felhívást tettek...

Közzétette: MetFigyelő – 2025. április 18., péntek

Szerdán és csütörtök délelőtt még napos, nyárias idő volt, délután Mezőkovácsházán 30,6 Celsius-fokot mértek, ezzel megdőlt a napi melegrekord is. Az esti vihar azonban véget vetett a kellemes időnek, az ország szinte teljes területén zivatarok alakultak ki.

– fűzték hozzá a megdöbbentő képekhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Szívszorító: ezekre keresett rá Gene Hackman felesége a haláluk előtt segítséget remélve
A két holttestet csak napokkal később találták meg új-mexikói otthonukban. A vizsgálatok ritka fertőzést és krónikus betegségeket állapítottak meg.
F. O. - szmo.hu
2025. április 16.



Betsy Arakawa, Gene Hackman felesége 2025. február 10-én több egészségügyi problémára keresett rá az interneten. Többek között azt próbálta megtudni, hogy „okozhat-e a Covid szédülést?”, illetve utánanézett a megfázás és az orrvérzés kapcsolatának is, írja az Unilad. Másnap lemondta a masszázsidőpontját, mivel Hackman influenzaszerű tüneteket produkált, noha a Covid-tesztje negatív lett. Ugyanezen a napon

oxigénpalackokat rendelt az Amazonról, és többször is megpróbált elérni egy egészségügyi klinikát, de nem kapott ellátást.

Betsy Arakawa február 12-én hunyt el, halálát hantavírus okozta tüdőszindróma okozta. Gene Hackmant február 18-án érte a halál, nála súlyos szívbetegséget és Alzheimer-kórt állapítottak meg. A hatóságok mindkettőjüket február 26-án találták meg otthonukban, a Új-Mexikó állambeli Santa Féban.

A pár három kutyát tartott a házban. Az egyik állat, Zinna, elpusztult, feltehetően kiszáradás és éhezés miatt. A másik két kutya túlélte az eseményeket.

A ház körül több melléképületben rágcsálók jelenlétére utaló nyomokat találtak, a főépületben azonban nem észleltek aktivitást. A vizsgálat során kizárták, hogy szén-monoxid-mérgezés vagy gázszivárgás okozta volna a tragédiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET: