Büntetővámokkal állítanák meg a Temut, de karácsonykor még biztosan olcsón vásárolhatunk a kínai webáruházakban
Újból felröppent a hír, hogy a leendő Európai Bizottság napirendre tűzné a Temu, a Shein és a többi, az európai piacot hihetetlen olcsó áraival letaroló kínai webáruház ügyét. Miközben az egyszeri európai polgár örül, hogy mennyire olcsón tud megvásárolni olyan ruházati vagy műszaki cikkeket, amelyeket Európában eddig lényegesen magasabb áron vehetett meg, nem nehéz belátni, hogy ez a helyzet, ha nem változik meg, egyszerűen eltünteti a térképről az európai kiskereskedőket. Tehát még vevőként sem lehet az az érdekünk, hogy egy olcsó pólóért vagy karóráért csődbe vigyünk egy egész iparágat itt Európában, ami romló életszínvonalhoz és munkanélküliséghez vezethet.
De megoldás-e a büntetővám? Kell-e félnünk attól, hogy karácsonyra már bevezetik a vámokat, azaz már csak drágábban vásárolhatunk ezekből az áruházakból? Miért kell nagyon óvatosnak lenni? Egyáltalán, van-e megoldás? Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgettünk.
– Hogyan tudja megcsinálni a Temu vagy akár a Shein, hogy a világ másik végéből ennyire hihetetlen árakon juttatják el Európába az áruikat?
– Azt, hogy a Shein vagy a Temu termékeinek mi az árképzése, nem tudom, de az már többször felmerült, hogy a Kínából származó áruknál az ellátási lánc néhány folyamata erősen támogatott. Például a postai szolgáltatásnak az árutovábbításra vonatkozó része államilag támogatott. Sok olyan tevékenység van, amit egy Európai Uniós vállalkozó piaci áron vesz igénybe, fizeti a költségeit, ugyanakkor
Ez elég jelentős támogatás, így tud bejönni a két dolláros termék is két dollár tíz centért.
– Ezzel szemben tervezi most az Európai Bizottság a büntetővámot? Ezzel akarják a versenyhátrányt egálba hozni?
– Ez nem egy új szándék. Gyakorlatilag arról van szó, hogy eddig 150 euró volt a vámhatár az Európai Unióban ezeknek a jellemzően játék, ruházat, elektronikai termékeknek.
ami azt jelentené, hogy minden egyes euró értékű áru vámkötelessé válik.
A Temu mostanára letarolta a magyar piacot, miközben a belföldi e-kereskedelem lendülete elfogyott - derül ki a GKID gazdasági kutatóintézet időről időre elkészítettt Digitális Kereskedelmi Körképének legfrissebb összefoglalójából.
Azt írják, az egész piacot reklámokkal szőnyegbombázó kínai kereskedőknek köszönhetően az online vásárlók bázisa gyorsan nőni kezdett.
Ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.
A GKID úgy sámo, hogy a Temu-nak 2024 áprilisában már 1,3 millió vásárlója volt. Az év első 3 hónapjában másfélmillió rendelést teljesítettek, 22,5 milliárd forintos értékben, ami a teljes magyarországi online költés 7%-a ebben az egyetlen webáruházban. 200-250 ezer olyan új vásárlót is szereztek, akik előtte még sohasem vásároltak online.
A magyar webáruházak közel háromnegyede arról számolt be, hogy érzi a kínai webáruházak elszívó erejét. A kutatóintézet szerint ha minden így megy tovább, idén akár 10 millió rendelés is befuthat a Temuhoz, amivel már messze megelőznek majd minden magyar kereskedőt.
– Mekkora vámot lehet kivetni ezekre a termékekre?
– Attól függ, hogy milyen termékről van szó, 5 százaléktól egészen felmehet 20-30 százalékig is. A lényeg az, hogy ha vámkötelessé válnak ezek a termékek, akkor megdrágulnak az európai fogyasztók számára.
– Ha az Európai Unión belül nyitna a cég egy telephelyet, akkor onnantól kezdve már belföldi cégnek számítana, és akkor megúszhatja ezt a vámot?
– Ha itt folyik az összeszerelés vagy a termelés, akkor igen, de a Temu és a Shein esetében az áruk többsége hajón vagy repülőn jön be, azaz a kész áru jön ide.
– Milyen hatása van jelenleg ennek és a hasonló kínai webáruházaknak az európai online kiskereskedelemre?
– Az Európai Unióba tavaly nagyjából kétmilliárd csomag jött be. Ha belegondolunk, hogy ez micsoda mennyiség, ilyen szempontból az Európai Uniós vagy akár a hazai vállalkozók hátrányban vannak. Gondoljunk a 3 vagy 5 eurós pólókra.
Pláne három vagy négy euróért.
– A vámok mindenképpen egyfajta protekcionizmust jelentenek. De jól értem, hogy ebben az esetben viszont pontosan azért van szükség a vámokra, mert azt a fajta protekcionizmust akarják semlegesíteni, amit a kínai államtól kapnak az ottani cégek?
– Igen, ez egy válaszlépés. De olyan szempontból azért érdemes ezt tovább gondolni, hogy itt rengeteg kis értékű termékről van szó. Amikor majd a végső döntést meghozzák, akkor nagy valószínűséggel azt is figyelembe kell venni, hogy milyen például a vámhivatalok leterheltsége. Ez óriási mennyiség. Európai szinten kétmilliárd csomag. A másik, amit nagy valószínűséggel országonként fognak majd mérlegelni, hogy egy ilyen lépés milyen hatással lehet az adott ország külgazdasági kapcsolataira. Érdemes megnézni, hogy milyen viták vannak. A kínai autókkal kapcsolatos vámkiszabással kapcsolatban például Németország tiltakozik.
– Nem lenne járhatóbb út a kínai féllel inkább arról tárgyalni, hogy ezeket a protekcionista támogatásokat építsék le?
– Ez is lehet az uniós gazdaságpolitikai célok elérésének egy szoft változata. Nem tudom, hogy folyt-e ilyen tárgyalás. Nem tartom kizártnak, hogy voltak ilyen megbeszélések, de nincs konkrét információm erről.
– Ez egy eléggé kényes téma. De bárhogy is számolom, ha megalakul az új bizottság, bizonyára lesz ebből egy előterjesztés, amit megvitatnak. Ismerve az ügymenetet, a jövő év elejénél előbb ebből nem lesz semmi.
– Nem, én sem tartom valószínűnek. Nagyon érzékeny a téma.
hogy mi lesz a végén az egyenletnek.
– Tehát kimondhatjuk, hogy akik mondjuk szeretnék megrendelni a karácsonyi ajándékokat, még nyugodtak lehetnek, mert biztosan addig nem kerül sor intézkedésre?
– Nem tartom valószínűnek. Ráadásul, ahogy már említettem, ennek az infrastruktúráját meg kell teremteni. Ez hihetetlenül nagy leterheltség-növekedést fog jelenteni.
– Az Európai Uniónak közös vámpolitikája van. Hol végeznék ezeket a vámkezeléseket?
– Az első ponton, ahol az áru belép.
– Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk én Magyarországról rendelek egy golyóstollat Sanghajból, és az a hatalmas nagy repülő először Amszterdamban száll le, akkor ott vámkezelik?
– Igen.
– És aztán jön Magyarországra?
– Igen.
– Tehát akkor végül is a legnagyobb leterhelést azok az országok szenvednék el, ahol ezek a nagy elosztóközpontok vannak. A nagy kikötők, nagy repülőterek. Jogos lehet a felvetés, hogy ezt hogyan lehet kompenzálni tagállami szinten, hogy azok a tagállamok is beszálljanak ezekbe a terhekbe, ahol nem folyik a termékek tömeges elvámolása.
– Magyarország is egyébként nagyon fontos regionális logisztikai hub, ahogy ezt szokták mondani. Azaz mi is nagy szerepet játszunk a termékek elosztásában.
– Hova mennek innen tovább a termékek?
– Jellemzően Közép-Európa. Most csak abba gondolok bele, hogy már csak a földrajzi fekvésünket tekintve, ami vonattal jön, az Záhonynál jön be. Majd ha megépül a Budapest-Belgrád vasútvonal, ugyanígy jön majd fel az Égei vagy a Földközi-tengerről.
– De a Földközi-tengeren már a görögöknek vámkezelni kell majd.
– Igen, igen, igen. Vámkezelik, és akkor eljön egy regionális logisztikai központba. Magyarországon elég sok cégnek van a logisztikai központja.
– Tehát akkor tulajdonképpen Magyarországra is az arányosnál nagyobb terhet róna egy ilyen mélységű vámkezelési kötelezettség.
– Jelentős terhet róna, igen. Erre mindenképpen fel kell készülni, ez nem megy egyik pillanatról a másikra.
