Amikor megcsal a memóriád – Déjà vu: a jövő előrejelzése?
Barátaiddal beszélgetsz, vagy egy olyan helyen kirándulsz, ahol még sohasem jártál, amikor hirtelen átfut rajtad az érzés: „ez már megtörtént! Itt már jártam!”.
Ez a fajta ismerősség egy elsöprő érzés, miközben semmi sem indokolja azt. Az érzékelés egyre erősebb lesz, mielőtt eltűnne, majd pillanatok alatt elillan.
Megjósoltad a jövőt? Vajon valóban meg tudjuk mondani, mi fog történni? Mindannyiunkban egy jós(nő) veszett volna el?
Déjà vu-t legtöbbünk már tapasztalt élete során, sokan viszonylag gyakran éljük át (kutatások szerint 15-25 év között a leggyakoribb a jelenség). Lehet ez egy teljes eseménysorozat, vagy csak egy része, de megjelenhet egy illat, egy íz, egy látvány, vagy egy hang formájában is.
A déjà vu francia kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy „már látta”. Számos variációja létezik, köztük a már tapasztalt déjà vecu; a már gondolt déjà senti; és a már látott déjà visité.
Mi okozza?
Közel 40 elmélet próbálta már megmagyarázni, hogy mi is az a déjà vu, és mi okozza.
Széles skálán mozognak ezek a memóriafolyamatokra épülő magyarázatok, a reinkarnációtól egészen az organikus elváltozásokig, de a pontos oka még ma is ismeretlen.
Vessünk egy pillantást az itt lévőkre, és próbáljunk eljutni a pszichológiai rejtély mélyére.
A déjà vu kifejezést
leggyakrabban – tévesen – a prekognitív (tudatelőtti) élményekkel azonosítják, olyan élményekkel, amikor valaki előre megérzi, és pontosan tudja, mi fog történni (ami utána meg is történik).
Fontos kihangsúlyozni ezzel kapcsolatosan, hogy a déjà vu egy esemény során tapasztalt érzés, nem pedig az eseményt megelőzően átélt érzés. A prekognitív élmények – ha valóságosak – olyan dolgokat vetítenek előre, amelyek a jövőben megtörténnek, nem olyanokat, amiket már megtapasztaltál korábban.
A betegség, vagy a kábítószer által előidézett hallucinációk néha megnövelik a tudatosságot, és összekeverednek a déjà vu-vel. Például a skizofrénia által okozott hamis emlékek összekeverhetők a déjà vu érzésével. Az igazi déjà vu-től eltérően, amely általában 10-30 másodpercig tart, ezek a hamis emlékek vagy hallucinációk sokkal hosszabb ideig tartanak.
Prekognitív álmok
A prekognitív nézőpont hívei szerint a déjà vu az álmainkban szereplő előfeltevések eredménye.
Alvás közbeni prekognitív álmaink pontosan megjósolják a jövőt, és ennek eredményeként a való életben előforduló szituáció már ismerősnek tűnik. Ez egy - valószínűleg sokak számára - szkeptikus magyarázat, szükség van másikra…
Hamis emlékek – kettős feldolgozási elmélet
A déjà vu másik magyarázata az, hogy
az emlékek tévesen alakulnak ki az agyban - ez az elmélet, amely a pszichológusok körében leginkább elfogadott.
Bár a pontos mechanizmusok, amelyek ilyen hatást váltanak ki, nem teljesen érthetőek, az általános elképzelés az, hogy az agyunk véletlenül "kétszer" hozza létre az emléket, miközben mi úgy érzékeljük az adott eseményt, mintha már megtörtént volna. Mivel az emlékünk az egyetlen tanúnk a velünk történtekről, nincs megbízható magyarázatunk arra, hogy mi történt esetleg másként.
Hasonlóképpen vannak olyan ritka esetek is,
a "krónikus déjà vu"-k,
ahol az ebben szenvedők úgy hiszik, hogy mindaz, amit tapasztalnak, már megtörtént. Az ilyen páciensek gyakran nem néznek híreket, mert úgy érzik, mintha már tudnák, mi fog történni - (persze, amikor tesztelték, nem tudták pontosan megjósolni az eseményeket). Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a déjà vu tisztán szubjektív élmény, és nem a prekognitív álmok eredménye.
Mobiltelefon-elmélet (Megosztott figyelem elmélete)
Ha vezetés közben telefonálunk, a figyelmünket megosztjuk.
Az elmélet szerint a deja vu-t olyan dolgok indíthatják el, amelyeket szubliminálisan (tudat alatt) láttunk, de nem regisztráltunk tudatos szinten.
Ez azt jelenti, hogy amikor valami eltereli a figyelmünket egy feladatvégzés közben, a körülöttünk lévő történések tudat alatt érnek el hozzánk, igazán nem tudatosodnak bennünk. Amikor pedig képesek vagyunk arra összpontosítani, amivel épp foglalkozunk, olyankor ezek a környezetbeli események már ismerősök lesznek (miközben nem tudatosodtak).
A hologram elmélet
Hermon Sno, holland pszichiáter azt az elképzelést javasolta, hogy
az emlékek olyanok, mint a hologramok, ami azt jelenti, hogy az egész háromdimenziós emlékképet újra létrehozhatjuk az egész töredékéből.
Az emlékek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogyha csak egy töredéket is tapasztalunk, abból egy teljes kép rekonstruálható. Szerinte déjà vu akkor fordul elő, amikor a környezetükben lévő bizonyos részletek (látás, hang, szag stb.) hasonlóak a múlt emlékének egy darabjához, és az agyunk egy teljes jelenetet hoz létre a töredékből.
