Egy ilyen álom esetében fontos részlet lehet, hogy melyik szemünket veszítjük el. A jobb szem a bal agyféltekéhez, ezáltal a logikus gondolkodáshoz tartozik, míg a bal szem a jobb agyféltekével áll kapcsolatban, ami a kreativitásunkért felel.
Ha egy ismerősöd szúrja ki a szemed, légy óvatos, ugyanis lehetséges, hogy eljátssza a bizalmad az illető.
5. Meztelenkedés nyilvánosság előtt
Egy tipikus rémálom, ami valószínűleg a többség életében előfordult már. Az álomfejtő szerint ez is
a sebezhetőséggel, a kiszolgáltatottsággal függ össze,
és valószínűleg úgy érzed, szégyellned kell magad a környezeted előtt. Amennyiben magabiztosnak érzed magad álmodban, készen állsz rá, hogy megmutasd a valódi éned, és nem érzel bizonytalanságot a testeddel kapcsolatban sem.
A szakemberek szerint minden éjjel legalább háromszor álmodunk, és még ha sokszor nem is emlékszünk rájuk, álmaink fontos üzeneteket közvetítenek az aktuális lelki állapotunkról. A legendákkal ellentétben ezek nem a jövőt jósolják meg, hanem a tudatalattinkban elraktározott vágyainkat és félelmeinket térképezik fel.
Egy szakember elárulta, mit jelent 5 rémálom, amely nagyon gyakran jelenik meg képzeletünkben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bankkártyás fizetés a legtöbbünknek rutin – de van, akinek eddig segítség kellett hozzá
A legtöbben néhány másodperc alatt fizetünk bankkártyával, és már megyünk is tovább. De vajon hogyan boldogul a terminálnál egy vak vagy gyengénlátó ember? Egy új fejlesztésnek köszönhetően egyre könnyebben.
A bankkártyás fizetés ma már szinte észrevétlen része a mindennapjainknak. Ránézünk a terminál kijelzőjére, ellenőrizzük az összeget, szükség esetén beírjuk a PIN-kódot, majd zsebre tesszük a kártyát vagy a telefonunkat. A folyamat néhány másodpercig tart.
Belegondoltál már, hogy ez a néhány másodperc nem mindenkinek ugyanilyen egyszerű?
Egy vak vagy gyengénlátó vásárló számára az érintőképernyős POS-terminálok használata sokszor kiszolgáltatott helyzetet jelenthet. Akinek probléma van a látásával, az nem tudja ellenőrizni az összeget, nem látja, mit kér tőle a terminál, és sokszor kénytelen a pénztárostól segítséget kérni. Vagy eleve nem tud elindulni egyedül vásárolni.
Ez a helyzet egyszerre kényelmetlen, és csökkenti az önállóság érzését. Nem beszélve arról, hogy nem is olyan biztonságos.
Erre a problémára kínál új megoldást az OTP Bank és a SimplePay. Az Android alapú POS-termináljaikon mostantól elérhető egy akadálymentes fizetési mód, amely magyar nyelvű hangos tájékoztatással segíti a fizetés teljes folyamatát. A funkció vásárlás, áruvisszavétel és előengedélyezés során is használható, ráadásul a vásárlónak nincs szüksége sem külön alkalmazásra, sem speciális eszközre – elegendő, ha a pénztáros a fizetés elején bekapcsolja az akadálymentes módot.
Több százezer embert is érinthet
Hogy ez nem néhány száz embert érintő probléma, azt a statisztikák is igazolják. A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint Magyarországon 218 ezer ember vallotta azt, hogy látási képessége valamilyen mértékben korlátozott, közülük pedig 43 ezren tartják magukat tartósan fogyatékossággal élőnek. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) becslése szerint nagyjából tízezren használnak rendszeresen képernyőolvasó vagy képernyőnagyító szoftvereket, ugyanakkor az új akadálymentes fizetési mód ennél jóval szélesebb kör számára jelenthet könnyebbséget, hiszen az időskori látásromlással élőknek is segítséget nyújthat.
Ez azt jelenti, hogy akár több százezer ember hétköznapi vásárlásait teheti egyszerűbbé és biztonságosabbá az új fejlesztés
Szuhaj Mihály szerint ezért is fontos, hogy egyre több szolgáltatás váljon mindenki számára hozzáférhetővé:
„Bízunk benne, hogy az akadálymentesítésben élenjáró OTP Bank jó példája ezúttal is követőkre talál, és alapítványunk további érintőképernyős POS-terminálokon is szakmai támogatást nyújthat az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításához.”
Van olyan, amikor a technológia új akadályt is jelent
Ma már alapnak számít legtöbbünknek, hogy kártyával, akár okostelefonnal fizetünk, sokszor még a PIN-kód megadására sincs szükség, de bármilyen meglepő ezek az újítások nem mindenki életét könnyítik meg.
„A hagyományos, fizikai nyomógombos POS-terminálok használata könnyebb volt számukra, mert a tapintható, jól ismert elrendezés segítette a tájékozódást. A modern, érintéses és okoseszközös fizetési megoldások ugyan egyszerűbbé teszik a folyamatot, de az idősebb, látássérült felhasználók ritkábban élnek ezekkel, inkább a megszokott, tapintható eszközöket részesítik előnyben" – magyarázza Szuhaj Mihály, az Infoalap kuratóriumi elnöke.
Éppen ezért különösen fontos volt az alapítvány számára, hogy az új fejlesztés ne pusztán technológiai újítás legyen, hanem valódi segítséget nyújtson azoknak, akik nap mint nap használják.
Az alapítvány kulcsszereplő volt az új fejlesztés megszületésében: nemcsak szakmai tanácsokkal segítették a munkát, hanem részt vettek a funkció tesztelésében is. A látássérült szakértők visszajelzései alapján több ponton finomították a rendszert, hogy az valóban biztonságosan és könnyen használható legyen.
A tesztelés tapasztalatai biztatók voltak: az alapítvány szakértői szerint a hangos útmutatás megfelelő kezelési biztonságot ad, miközben a rendszer egyszerűen használható marad a látássérült ügyfelek számára.
Milyen megfontolás áll a fejlesztés hátterében?
„Számunkra kiemelten fontos, hogy a pénzügyi szolgáltatásaink minden ügyfél számára hozzáférhetők és a mindennapokban is könnyen használhatók legyenek. Az akadálymentes fizetési mód bevezetésével olyan megoldást kínálunk, amely a vak és gyengénlátó vásárlók számára is nagyobb önállóságot, kényelmet és biztonságot nyújt a fizetés során. Hiszünk abban, hogy a technológiai fejlesztések akkor igazán értékesek, ha azok kézzelfogható segítséget jelentenek az ügyfelek mindennapi életében” – hangsúlyozza Bese Péter, az OTP Bank Kártyaelfogadási területének vezetője és a SimplePay Zrt. ügyvezetője.
Az új funkció bevezetésével az OTP Csoport olyan megoldást kínál, amelyhez a vásárló részéről nincs szükség speciális eszközre vagy alkalmazásra. Az akadálymentes mód a meglévő terminálfunkciók részeként támogatja a hozzáférhetőbb fizetési élményt.
Egy bankkártyás fizetés mindössze néhány másodperc. De ha valaki ezt segítség nélkül, önállóan, biztonságban tudja elintézni, az jóval többet jelent egy sikeres tranzakciónál, mert innentől egy hétköznapi élethelyzetben sem kell másokra hagyatkoznia. Ettől lesz egy technológiai fejlesztés valóban emberközeli.
A cikk az OTP Bank támogatásával készült.
A bankkártyás fizetés ma már szinte észrevétlen része a mindennapjainknak. Ránézünk a terminál kijelzőjére, ellenőrizzük az összeget, szükség esetén beírjuk a PIN-kódot, majd zsebre tesszük a kártyát vagy a telefonunkat. A folyamat néhány másodpercig tart.
Belegondoltál már, hogy ez a néhány másodperc nem mindenkinek ugyanilyen egyszerű?
Egy vak vagy gyengénlátó vásárló számára az érintőképernyős POS-terminálok használata sokszor kiszolgáltatott helyzetet jelenthet. Akinek probléma van a látásával, az nem tudja ellenőrizni az összeget, nem látja, mit kér tőle a terminál, és sokszor kénytelen a pénztárostól segítséget kérni. Vagy eleve nem tud elindulni egyedül vásárolni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Egy hideg, nedves kendő a tarkón, a csukló belső felén vagy a halántékon gyors enyhülést hozhat, mivel ezeken a területeken az erek közel futnak a bőrfelszínhez.
Szintén népszerű trükk egy nedves lepedő felakasztása a szobában, ami a párolgás révén hűti a levegőt. Ez a módszer azonban kifejezetten káros lehet, ha a levegő amúgy is fülledt és párás.
Ilyenkor ugyanis a páratartalom tovább nő, ami a hőérzetet csak rontja.
A negyedik bevált praktika a hideg lábfürdő. Egy lavór hideg víz nemcsak felfrissít, de összehúzza a bőr ereit és serkenti a keringést. A hatás erőssége egyénenként változó, de egy rövid lábfürdő kellemes pihenést nyújthat a forróságban.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősek, a krónikus betegek és a kisgyerekek különösen veszélyeztetettek a hőségben. Számukra a bőséges folyadékfogyasztás, a hűvös helyen tartózkodás és a test célzott hűtése még fontosabb, de mindig az egyéni állapotuk figyelembevételével.
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.
A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.
A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.
A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.
A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.
A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.
Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.
Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,
és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.
Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.
A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.
Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.
Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.
Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.
Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.
Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.
A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.
A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.
A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.
Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.
Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.
A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:
a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.
Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.
A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.
A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
