A szívem megszakad, de nincs több fegyver a kezemben - Majka Curtisről és a kokainról írt
Dráma bejelentést tett szerda este a Szegedi Ifjúsági Napokon tartott koncertjén Majka: Curtis régóta fennálló drogproblémái miatt elválnak útjaik, nem folytatják együtt tovább az éneklést. Később közzétett fb-oldalán egy hosszú és részletes magyarázatot is. Ez következik:
Egy fájdalmas és tehetetlen bejegyzést kell közzétennem! Elvesztettem az egyik legjobb barátomat, társamat, sőt, inkább az egyik családtagomat!!! Elvette tőlem az a dolog, amit mindennél jobban utálok ezen a földön... a kábítószer!
Széki Attilával együtt elértünk a csúcsra, és most el kell engedjem a kezèt, mert nem tudom tovább fedezni az életét, ami a drogról és a hazugságokról szól! Az elmúlt 5 évben megtettem minden tőlem telhetőt, de rájöttem ez idő alatt, hogy sajnos nem nekem kell mindent megtennem. Ha ő nem akar meggyógyulni, akkor nem is fog.
5 éve arról szól a kapcsolatunk, hogy próbálok szép szóval, veszekedéssel, néha már majdnem tettlegességgel, értelmi és érzelmi zsarolással, sírással, vagy nevetéssel hatni rá. De be kell lássam, nem megy...
Az utolsó utáni utáni utáni utáni utáni utáni(x100) esély után már nem tudok többet tenni.
Szemtanúi voltunk együtt annak, ahogy ennek az országnak némely elismert zenészei, rapperei, előadói hogyan teszik tönkre magukat a kokainnal. Együtt nevettünk rajta, hogy sajnos annyira megrészegültek a drog hosszútávú hatása miatt, hogy észre sem vették azt, hogy önmaguk paródiájává váltak. És én ezek után sem tudtam meggyőző érvet felhozni arra, hogy neki a színpad az élete, és nem ez a szar!
1.000.000 megtett ígéret, és számtalan kudarcba fulladt próbálkozás.
Együtt olyanok voltunk, mint két csibész gyerek, akik az imádott lakótelepről feljutottak a felhőkarcolók tetejére, és most ott randalíroznak, ahol és ahova senki nem várta őket!!! Csak közben történt valami, ami úgy néz ki, hatalmasabb erő, mint minden együtt megélt jó!
Orvostól orvoshoz mentünk, de semmi nem változott. Ha külföldön voltunk, akkor ott is megtalálta a módját, hogyan verjen át, rázzon le, csak azért, hogy be tudjon szívni. Mindig volt egy-két nagyon jó barát, aki az első sorból nézte végig, ahogy tönkreteszi magát!
A kálvária 5 éve kezdődött, de 3 évvel ezelőtt történt meg az, ami már kihatott a színpadra is. Akkor egy emelt hangú beszélgetésben számonkértem, hogy gondolja ezt, és hogy meri ezt megtenni, de a később elhangzott bocsánatkérések és a barátságunk megmentette a kapcsolatunkat. Aztán az ígéretek ellenére semmi nem változott. Mindenhol tartozás, mindenhol probléma, amerre járt. Ez ami nagyjából végigkísért minket az elmúlt 5 évben!
A kokain először a kreatív elmét öli meg. Ez tény! Bárki, akit ismerünk és rabja lett ennek a szarnak, elveszti a józan ítélőképességét!
Az elmúlt években nem tudott egy olyan dalt kipréselni magából, ami megállta volna a helyét a mai közegben. A fiatal, tehetséges gyerekek elmentek mellette, és ő beszorult egy olyan kalitkába, amiből soha nem tudott kimászni.
Én ezalatt végig kézben próbáltam tartani a zenekar életét, mert bármilyen egyszerűnek és bulinak tűnt az elején ez az egész, közben elértünk egy olyan sikert, ami egyedülállónak számított közöttünk mindenki életében.
19 főre bővült a kis stàbunk, és én felelőséggel tartozom mindenki életéért, ha tetszik, ha nem.
19 család eszik abból a kenyérből, amit mi az asztalra teszünk. Ezt nem kockáztathatom tovább.
2 hónapja egy általa az utolsó pillanatban lemondott buli után adtam egy utolsó ultimátumot, és próbáltam megint segítséget szerezni, hátha sikerülni fog. Elküldtem a legjobb magyar professzorhoz, aki ilyen, sőt keményebb drogosokkal foglalkozik. Nem sikerült. Azt hiszem, egyszer ment el hozzá...
Mindig keresztülvittem az igazam, és mindig megálltam a helyem a világban. Most is ezt fogom tenni! Túl vagyok életem legnehezebb időszakán, megoldottam. Ezt is megfogom!
A szívem megszakad, de nincs több fegyver a kezemben, hogy megoldjam ezt a problémát!
Szeretlek haver! Köszönöm az elmúlt 8 évet! Örülök, hogy ismerlek, és annak is, hogy együtt dolgoztunk! Sose volt meg ilyen társam, és valószínű nem is lesz.
Az biztos, hogy lesz miről mesélni majd az unokáknak.
Az egész zenekar melletted van továbbra is. Erőt és kitartást kívánunk!!
Remélem, az életed rendbe jön, és rájössz, hogy nincs rosszabb dolog az elfecsérelt tehetségnél.
Minden jót!
Peti
