ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A nők vagy a férfiak ragaszkodnak jobban az okostelefonjukhoz?

És egyáltalán mennyire vagyunk digitálisak? Milyen új szokásaink lettek az elmúlt egy évben? Ez is kiderül a Kingston Technology felmérésének eredményeiből.


Mennyire vagyunk digitálisak? Milyen eszközöket használunk? Mit változtatott ezen a járványhelyzet? Mennyire érezzük magunkat biztonságban az online térben? Többek között erre volt kíváncsi a Kingston online felmérésében, amellyel korábbi cikkünkben is találkozhattál. Most összesítettük, hogy milyen eredmények születtek, megtudhatjuk, például, miről nem tudnak lemondani a nők – ha digitális kütyükről van szó.

Okostelefonom nélkül soha!

Már az is digitálissá tesz minket, hogy rendelkezünk digitális eszközökkel – márpedig a kérdőív kitöltői ilyen szempontból abszolút digitálisak. A legtöbbjüknek okostelefonjuk van (94%), laptoppal, számítógéppel 82% rendelkezik, digitális adathordozóval, például pendrive-val 79%.

Az okostelefon azért is a legnépszerűbb kütyünek számít, mert a válaszolók több mint fele e nélkül nem tudná elképzelni az életét. A laptop vagy az asztali számítógép a dobogó második és harmadik fokára fértek fel.

Az okostelefonhoz inkább a nők kötődnek, közülük 60% jelölte meg, hogy nem tudná nélküle elképzelni az életét – ezzel szemben a laptop csak 20%-ot kapott a nők körében.

A férfiaknál jóval kiegyenlítettebb az arány a három eszköz között, és ők többen használnak PC-t, mint laptopot.

A koronavírus egyik mellékhatása: digitalizáltabbak lettünk, mint valaha

Amikor tavaly tavasszal a járványhelyzet miatt hirtelen kellett átállnunk az otthoni munkavégzésre, nem is beszélve a digitális oktatáshoz való alkalmazkodásról, akkor sok családban kellett valamilyen új digitális eszközt beszerezni – a kérdőív kitöltői közül minden hatodik mondta azt, hogy vásárolt új eszközt. Közülük a legtöbben laptopot vagy számítógépet vettek (46%), a második legkeresettebb eszköz pedig a fülhallgató / headset volt (42%). Új memória-megoldásokra (RAM, SSD, USB-kulcs, külső tárhely) közel 22%-nak volt szüksége, egyéb számítógép-alkatrészt pedig mintegy 10% igényelt.

A járványhelyzet abban is befolyásolt minket, hogy milyen gyakran használtuk az elmúlt időszakban digitális eszközeinket.

A „home office”-időszak hatása érzékelhető a válaszok alapján: a számítógépet / laptopot, az okostelefont, a webkamerát, és a memória-megoldásokat gyakrabban használtuk az elmúlt egy évben. Ritkábban kerültek viszont elő a digitális fényképezőgépek – kevesebb volt a családi esemény, az utazás, ahol használhattuk volna őket.

És hogy ha már többet voltak használatban a digitális eszközök, vajon mire vettük igénybe őket? A válaszolók első helyen a tanulást és a munkát jelölték meg, de második helyen mindjárt a szórakozás következik – ide sorolható a zenehallgatás, filmnézés, online színházi közvetítés is. Harmadik helyezett a sorban a chaten, applikációkon keresztüli kapcsolattartás, míg az információszerzés, a portálok böngészése a negyedik helyre szorult.

A legkevésbé az önfejlesztéshez és a sportoláshoz támaszkodtak a digitális eszközökre a válaszolók. Pedig a tavaly tavaszi karantén-időszak egyik slágere volt az online jógaóra.

Szintén a járványhelyzet hozta az életünkbe azt a jelentős változást, hogy megszaporodtak az online meetingjeink és a szakmai, kulturális rendezvények, sőt, gyakran a baráti, családi események is a digitális térbe kerültek át. A Kingston kíváncsi volt, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók milyen gyakorisággal vesznek részt virtuális üzleti eseményeken, legyen az megbeszélés, videokonferencia vagy bármi egyéb. A felmérés rámutatott, hogy 61%-uk csatlakozik eltérő rendszerességgel valamilyen webes eseményhez kifejezetten munka miatt. Közel egynegyedük (23%) hetente átlagosan 1-2, 100-ból 3-an pedig hetente 20-nál is több ilyet ír be a naptárjába.

Ennyi virtuális találkozóhoz már komoly digitális eszközpark kell. Pláne, hogy munka után is szükség lehet rájuk, mert ahogy a kérdőívből is kiderült, szórakozás, önfejlesztés, információszerzés, kapcsolattartás, sportolás stb. céljából még többen veszünk részt online programokon, jellemzően szintén heti 1-2 alkalommal.

Amikor azért kell lemondanunk képekről és appokról, mert nincs elég hely

A válaszadók 43%-ával előfordult már, hogy az okostelefonján egyszer csak nem maradt elég hely a fotóknak, letöltéseknek, és valamit törölniük kellett. 9%-kal ez ráadásul rendszeresen megesik.

A Kingston veled van a tárhelynövelés és a biztonságos adattárolás terén

„ Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő.

Hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő.

A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról.

A Kingston a felhasználókat minden olyan élethelyzetben támogatja termékeivel és megoldásaival, amikor adataik biztonságos tárolásáról és hordozásáról, vagy informatikai rendszereik teljesítményének növeléséről van szó” – hangsúlyozza Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

Tartunk-e attól, hogy adataink nincsenek biztonságban? Nem eléggé

Csaknem minden válaszolóra igaz, hogy használ valamilyen memória-megoldást (95%). A legtöbben (74%) USB-kulcsot vetnek be, 63% felhőalapú megoldásokat alkalmaz, de népszerűek a memóriakártyák (53,5%) és a külső merevlemezek (48,5%) is. SSD-meghajtót 34% használ.

Titkosított pendrive-ja és SSD-je azonban csak 100-ból 7 kitöltőnek van – még a felsőfokú végzettségűek esetében is –, ami arra utal, hogy viszonylag kevesen tartanak attól, hogy adataikhoz illetéktelenek férhetnek hozzá, holott ez nagyon is valós veszély.

Éppen ezért szerettük volna azt is megtudni, hogy ki mit tesz a személyes adatai biztonságáért. A felmérésben résztvevők meglepően magas aránya, kétharmada (65%) jelszóval és kétlépcsős azonosítással védi az adatait. Azonban a válaszolók közül minden ötödik rácsodálkozott a kérdésre, hogy miért ne lennének biztonságban az adatai úgy általában.

Te vajon melyik csoportba tartozol?

3 tipp a Kingstontól

1. Plusz memóriamegoldásokkal a hatékony online meetingekért

Az online meetingekhez, szakmai, kulturális rendezvényekhez, továbbá virtuális baráti, családi eseményekhez megbízható és erős rendszerekre van szükség. Ha kiegészítő memóriával és gyorsabb SSD-meghajtóval turbózzuk fel a számítógépes rendszerünket, sokkal jobb videokonferencia-élményben lehet részünk az olyan platformokon, mint a Teams, a Zoom vagy a Google Meet. A hozzáadott memóriával hatékonyabbá válik a multitasking, több alkalmazást futtathatunk egyszerre, az SSD-k pedig gyorsabb indítási időt tesznek lehetővé.

2. A biztonsági másolatról is készítsünk biztonsági másolatot

Bár a felmérés eredményeiből is jól látszik, hogy az utóbbi időben a felhő egyre elterjedtebbé vált, fontos, hogy a felhőben tárolt fotókról, videókról és egyéb fájlokról is rendszeresen készítsünk biztonsági másolatot. Ezt kényelmesen elvégezhetjük SSD-vel, USB-kulccsal vagy memóriakártyával is. Így hálózati kimaradás vagy a felhőszolgáltatás megszakadása esetén sem vesznek el az adataink. Az érzékeny információk tárolására pedig olyan kiegészítő megoldásra is szükség van, mint a titkosított pendrive, amellyel fizikailag is biztonságban tudhatjuk a kényes fájlokat.

3. A titkosított memóriamegoldás jó és nem feltétlen drága választás

A titkosított adathordozók valóban csak a tulajdonosnak engednek hozzáférést az adatokhoz. A felmérésből is látszik, hogy még nem igazán elterjedtek, talán azért is, mert sokan azt gondolják, hogy túl sokba kerülnek. Pedig a titkosított eszközök egyre inkább elérhetővé váltak az elmúlt években: ma már 15.000 Ft-ért hozzájuthatunk egy 32 GB-os titkosított USB-kulcshoz.

A cikk megjelenését a Kingston Technology támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk