9 kevésbé ismert tény halloween ünnepéről
Benne vagyunk a halloweeni forgatagban, ami itthon még újdonságnak számít, sok is a félreértés körülötte.
A BBC History cikkében dr. David Clark, a brit folklór szakértője állított össze egy csokorra valót az őszvégi ünnepnaphoz kapcsolódó hiedelmekből.
1.
A legtöbben azt hiszik, október 31-e ősi pogány ünnep, természetfölötti tartalommal. Valójában keresztény gyökere van, bár azon vitáznak a történészek is, mikorra datálják a kezdetét. Van, aki a VII. századra teszi, mikor IV. Bonifác pápa bevezette Mindenszentek Napjaként, míg mások szerint a IX. századi keresztények kezdték ekkor ünnepelni a vértanúkat és a szenteket.
A középkori Angliában halloween a mindenszentek ünnepének előestéje volt, melyet mindenlelkek ünnepe, vagyis a halottak napja követett november 2-án.
2.
A töklámpás már egy modernebb szokás. Eleinte nem is tökből, hanem petrezselyemgyökérből vagy karórépából faragtak arcot, amit lámpásnak használtak.
3.
A halloweenhez kapcsolódó szokások nagy része a XIX. századból származik. Skót és ír telepesek hozták hírét a Csínytevő Éjnek Észak-Amerikából, ami az 1970-es évekig szinte ismeretlen volt Angliában. Elterjedésében nagy szerepet játszottak az amerikai tévéműsorok, illetve az E.T., a földönkívüli című film.
4.
Nincs érdemi nyoma, hogy a pogány angolszászok ünnepeltek volna november első napján, bár a krónikás, Tiszteletreméltó Beda "vérhónapként” említi az időszakot, mikor is levágták a felesleges állatokat, és áldozatként felajánlották.
Hogy október 31-ének bármi köze lenne a természetfelettihez, arra a XIX. század előtt nincs írásos utalás.
5.
A kereszténység előtti időkben Írországban november 1. volt a Samhain, vagyis a nyár vége. Ilyenkor ért véget a legeltetés, vágták le az állatokat, és tartották meg a törzsi gyűléseket. A XIX. században Sir James Frazer antropológus úgy népszerűsítette a Samhaint, mint kelta halottünnepet, amikor pogány szertartásokat tartottak.
6.
A katolikus hagyomány, mikor a halottakért imádkoznak és gyertyát gyújtanak november 1-jén, kapcsolatteremtés a szellemvilággal. A középkorban ilyenkor azokért a lelkekért imádkoztak, akik a tisztítótűzbe kerültek.
Úgy hitték, az félúton van a mennybe vezető úton, és onnan a lelkek visszajárhatnak, hogy hozzátartozóik segítségét kérjék az útra.
7.
Anglia egyes részein szokás volt, hogy halloweenkor a felnőttek – és később beöltözött gyerekek is – elmentek a tehetősebb házakhoz énekelni, pénzt és élelmet gyűjteni.
Észak-Angliában jellegzetes süteményeket sütöttek, amit kivittek a temetőbe, és felajánlották az eltávozottaknak.
8.
A halloweenhez szerelmi jóslások is kapcsolódtak, mint például a parázsba tett mogyorók. Az egyik a lányt jelképezi, a másik a fiút.
Ha szépen elégnek, majd elalszanak, az hosszú, harmonikus kapcsolatot jelent, ám ha pattognak és szétpukkannak az gondokat vetít előre.
9.
Hogy halloween a természetfölötti, gonosz erők ünnepe lenne, teljesen új keletű elgondolás. A városi legendák almába rejtetett pengéről, ciánt tartalmazó cukorkáról, nyughatatlan lelkek által kísértett házakról, illetve a horrorfilmekben október 31-ét baljóslatú események, vagy a gonosz napjának kinevezni, mind mai félelmeket tükröznek.
Képek: Pixabay
