ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

7 magyar olimpiai bajnok, aki más hazának nyert

Ismerjétek meg azokat a külföldi olimpiai bajnokokat, akik magyar származásúként nyertek aranyat!


Óriási nevek vannak azok között is, akik ugyan magyarnak vagy magyar földön születtek, de mégis más ország színeiben nyertek végül olimpiai aranyérmet. Ki ezért, ki azért nem indult, vagy nem tudott magyar színekben indulni. Van olyan is, aki választhatott 3 ország között is.

1. Johnny Weissmüller, úszó

Listánk első tagja mindjárt kérdéses, már ami a magyar származását illeti. Weissmüller Temesvár mellett, Szabadfalun született 1904-ben, szülei bánsági svábok, tehát németek voltak. Ugyanakkor

Weissmüller kétségtelenül a korabeli magyar határokon belül született, tehát ilyen értelemben tekinthető magyarnak is.

Őt azonban senki nem kérdezte erről, ugyanis nem volt fél éves sem, amikor a család kivándorolt Amerikába, a kis Johnny már ott nőtt fel. Légzési problémák miatt a család orvosa ajánlotta neki az úszást, ennél jobb pedig nem is történhetett volna vele. Az 1924-es párizsi olimpián három aranyérmet nyert, a 100 és a 400 gyors mellett a 4x200-as gyorsváltóval is bajnok lett, emellett vízilabdázóként is játszott, szerzett is egy bronzot. Négy évvel később Amszterdamban újra megnyerte a 100 gyorsot és a váltó is ismételt, így összesen 5 arannyal és egy bronzzal fejezte be kivételes pályafutását, 67 világrekord fűződik a nevéhez. Visszavonulása után filmsztár lett, igazán híres az 1932-es Tarzannal lett, ami után még tizenegy alkalommal játszhatta el a dzsungel hősét. 1984-ben a mexikói Acapulcóban érte a halál.

A videón meghallgathatjátok a Weissmüller híres Tarzan-üvöltését:

2. Balázs Jolán, magasugró

1936-ban Temesváron született, ő tisztán magyar származású. Edzőjével és későbbi férjével, a szintén magyar származású Sőtér Jánossal kialakítottak egy sajátos, ollózásos technikát, amelynek köszönhetően 10 éven keresztül uralni tudta a női magasugrást. 1957-67 között több mint 140 versenyt nyert meg, 14-szer javította meg a világcsúcsot, szó szerint verhetetlen volt. Utolsó csúcsát 10 évig nem tudták megdönteni. Ennek megfelelően az évtizedbe eső két olimpiát is megnyerte, először 1960-ban Rómában, majd ’64-ben Tokióban is ő volt a legjobb. Visszavonulása után tornatanárnak állt, majd 1988-tól 16 éven keresztül a Román Atlétikai Szövetség elnöke volt és az ország olimpiai bizottságában is alelnök lett. Nemrég halt meg, 2016. március 11-én, 79 éves korában Bukarestben.

balazsjolan

A híres ollózó mozdulat Balázs Jolántól - Forrás: Wikipédia

3. Szabó Katalin, tornász

A székelyföldi Zágonban látta meg a napvilágot 1968-ban Szabó Katalin, aki 1984-ben, Los Angelesben lett négyszeres olimpiai bajnok tornász. Nyert ugrásban, gerendán és talajon is, az egyéni összetettben ennek ellenére „csak” egy ezüst jött össze neki, de kárpótolhatta a csapatban elért újabb arany. Tornászként egy olimpián négy aranyat szerezni csak három másik versenyzőnek sikerült eddig, ennek a különleges klubnak a tagja Szabó mellett Keleti Ágnes is. Karrierje szépen haladt a továbbiakban is, sok világbajnoki ezüst után 1987-ben az arany is összejött neki, ekkor azonban, egy évvel a szöuli olimpia előtt, általános meglepetésre váratlanul visszavonult. Miután megszerezte a szükséges képesítést, edzőnek állt, egyik tanítványa 1999-ben világbajnok is lett. Jelenleg a franciaországi Chamaliéres-ben él, férjével és két fiával.

4. Szabó Gabriella, futó

Egy újabb Szabó a mai Románia területéről, ő Besztercén született 1975-ben, azonban csak félig magyar, anyja ugyanis román. Későbbi férje, Gyöngyössy Zsolt fedezte fel a tehetséges futót, akit 1999-ben a világ legjobb atlétanőjének is megválasztottak. Legnagyobb eredményei az 1500 és az 5000 méteres futásból származnak, háromszoros világbajnok, olimpiáról pedig mindenféle éremből van neki egy. 1996-ban, Atlantában meglepte a világot, amikor ezüstérmes lett 1500-on, de volt feljebb is. A 2000-es sidney-i olimpiáról már – egy 1500-as bronz mellett – arannyal tért haza, 5000 méteren nem talált legyőzőre. Páratlan pályafutásából csak egy Európa Bajnoki cím hiányzik a magyarul nem tudó, már visszavonult atlétának. Férje ugyan beszél magyarul, de Szabó nem tanult meg magyar apjától, több interjúban is elmondta, bánja, hogy nem ismeri a nyelvet, de büszke származására, részben magyarnak tartja magát. Visszavonulása után Balázshoz hasonlóan dolgozott az atlétikai szövetségben, de volt Románia sportminisztere is 2014 tavaszától 2015 őszéig.

5. Murofusi Koji, kalapácsvető

A japán kalapácsvető 1974-ben született egy szintén kalapácsvető japán apa és egy bizonyos Móritz Szerafina nevű gerelyhajító gyermekeként. Édesanyja romániai magyar volt, így Murofusi tud is magyarul, de nemcsak ennyi a magyar a vonatkozása. A 2004-es athéni olimpián ugyanis napokig be kellett érnie a második hellyel Annus Adrián mögött, de utóbbit végül doppingvétség miatt megfosztották az aranytól. Az eset nagy visszhangot keltett, ugyanis Annus korábban negatív mintát produkált, de nem vett részt egy utóvizsgálaton, így lett végül Murofusi az olimpiai bajnok. Állítólag a két versenyző nem kötött nagy barátságot az eset után, ugyanis Annus nem adta oda neki az aranyat. Ettől még tény, hogy Murofusi Koji is olimpiai bajnok, sőt, 2012-ből van egy bronza is már.

murofusi

Murofusi Koji, japán kalapácsvető - Forrás: Wikipédia

6. Adam van Koeverden, kajakos

A kanadai sportolót nemcsak mi, hanem a hollandok is részben magukénak vallhatják, ugyanis apja onnan származik, édesanyja pedig magyar. Az 1982-ben született kajakos sprinter 2004-ben, Athénban lett olimpiai bajnok 500 méteren, míg ezren harmadik lett. 2008-ból Pekingből és négy évvel később Londonból is van egy-egy ezüstje, de félig magyarként nyert világbajnokságot is Szegeden, aminek az anyuka biztos különösen örült. Koeverden már karrierje végén jár, de még aktív, az utóbbi pár évből már nincs kiemelkedő eredménye, de a kétezres években meghatározó volt a rövidebb távokon.

7. Rebecca Soni, úszó

Igazi sikersztori Rebecca Sonié, (Szőnyi Rebeka) az 1987-ben született mellúszó 21 évesen olimpiai bajnok lett, ezt 25 évesen megismételte, majd 27 évesen visszavonult. Mindkét szülője romániai magyar, Kolozsvárról vándoroltak ki az Egyesült Államokba, a lányuk már kint született, saját bevallása szerint inkább csak érti, semmint jól beszélné a nyelvet. 2008-ban, Pekingben robbant be a köztudatba, amikor csak azért indulhatott el 100 méteren, mert az amúgy induló amerikai, Jessica Hardy lebukott egy doppingteszten. De ha már ott volt, ezüstöt nyert a távon, majd ezt megfejelve 200 mellen olimpiai bajnok lett. A következő években sem állt le, uralta a női mellúszást, amit négy világbajnoki címmel erősített meg, majd 2012-ben, Londonban mindkét távon megismételte az eredményeit, sőt, a 2008-as ezüst után a 4x100-as vegyes váltóval is nyert végre egy aranyat, így összesen 3-3 arannyal és ezüsttel a vitrinben vonulhatott vissza 2014-ben, alig 27 évesen. Jelenleg online pszichoterápiával foglalkozik, sportolóknak segít a mentális felkészülésben.

soni

Rebecca Soni - Forrás: Wikimedia Commons

A címképen Johnny Weissmüller és Balázs Jolán látható. Forrás: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jelentős változás a boltokban: nem minden tejföl lesz tejföl a jövőben
A kormány megelégelte a trükközést, és rendet tesz a tejtermékek piacán. Hamarosan alaposan meg kell néznünk, mit teszünk a kosarunkba.


Az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejfölre vonatkozó előírásának módosítását – írta a Portfolio. A javaslat értelmében

a jövőben csak azokat a termékeket lehet „tejfölnek” nevezni, amelyek megfelelő számú tejsavbaktériumot tartalmazó élőflórával rendelkeznek. Az utóhőkezelésen átesett termékek nem viselhetik többé ezt a megnevezést, azokat „utóhőkezelt savanyú tejszínkészítmény” néven kell majd forgalmazni.

A tervezet 15 napig véleményezhető, a gyártók és forgalmazók pedig a rendelet hatálybalépése után egyéves türelmi időt kapnának az átállásra.

A javaslatcsomag az élelmiszer-adalékanyagok jelölését és alkalmazását is pontosítja a tejtermékeknél, a fogyasztók egyértelműbb tájékoztatása érdekében. A várható piaci hatások közé tartozik, hogy a hőkezelt termékeket gyártó márkáknak le kell cserélniük a címkéiket, termékmegnevezéseiket és marketinganyagaikat. Bár ez rövid távon átállási költségekkel jár, középtávon a vásárlók számára átláthatóbb lesz a kínálat, és egyértelműbben megkülönböztethetők lesznek a valódi tejfölök a tejföl-alternatíváktól.

A mostani szigorítás illeszkedik a kormány 2025-ös élelmiszer-szabályozási törekvéseibe.

Márciusban a minisztérium már módosította a tejtermékekről szóló előírásokat, szigorítva többek között a „kecskesajt” és a „félzsíros tej” megnevezését, valamint egységesítve a laktózmentes jelölést.

Októberben külön rendelet született a trappista sajtról, amely részletesen meghatározta annak összetevőit, érzékszervi tulajdonságait, és korlátozta a hasáb alakú tömbök forgalmazását. A trappista szabályozását a szakmai szervezetek, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács is üdvözölték.

A tejtermékekre vonatkozó kormányzati tervezetek az Európai Unió előzetes bejelentési eljárásán mennek keresztül a véglegesítés előtt. A kormányzat a mostani javaslatot is a fogyasztóvédelemmel, a minőségi és hagyományos termékek védelmével, valamint a megtévesztés csökkentésével indokolja. Az iparági szereplők részéről felmerülhetnek kritikus szempontok, mint az átállás költségei vagy a névváltás miatt „lefokozott” termékek versenyképességének romlása. Konkrét állásfoglalások a gyártóktól és kereskedőktől a most futó véleményezési időszakban várhatók.

A következő hetekben dől el a társadalmi egyeztetés eredménye, és ezt követően jelenhet meg a végleges rendelet, amely a hatálybalépés pontos dátumát és az átmeneti időszak hosszát is tartalmazni fogja. A szabályozás olyan gazdasági környezetben érkezik, amikor a tejtermékek világpiaci ára jelentősen ingadozik, a tejföl hazai ára pedig 2025 több hónapjában is csökkent. A kategóriaszabályok szigorítása ilyen helyzetben a minőségi alapú piaci szegmentációt erősítheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„A boszorkányság egyszerre tudomány és művészet” – interjú Saddie LaMorttal, aki harminc éve foglalkozik okkultizmussal
A magyar előadó-zenész szerint manapság inkább naivitást társítanak a boszorkányokhoz, mintsem gonoszságot. Saddie mesélt nekünk közérthető módon a wicca nevű misztériumvallásról és a szabadkőművességről, hogy eloszlasson néhány tévhitet.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. november 01.



Saddie LaMort saját bevallása szerint szabadkőműves, az Ordo Templi Orientis, és a gardneriánus Wicca avatottja, valamint az egyetlen magyar nyelvű, Aleister Crowley okkultista mágus életét és munkásságát feldolgozó könyv egyik szerzője. Előadásait Rómától Hamburgig, az ELTE BTK könyvtárától a prágai Károly Egyetemig szeretettel fogadták.

– Nemrég a viktoriánus kor okkult reneszánszáról tartottál előadást Budapesten, de Európa-szerte sokfelé voltál már vendégelőadó – nem alaptalanul, hiszen bő három évtizede foglalkozol okkultizmussal. A köznyelvben szokás egyenlőségjelet tenni a boszorkányság és az okkultizmus közé, mennyire helytálló ez az összemosás?

– Az „okkult” azt jelenti, rejtett, titkos. A boszorkányság innen nézve valóban az okkultizmus egy fajtája, hiszen titkos tanokat, rejtett tudást kapunk meg és adunk át. Többfajta boszorkányság létezik, a titkos dolgok tanulása ezek mindegyikére jellemző motívum. Azonban az okkultizmust, mint kifejezést, elsősorban a középkori varázskönyvek hagyományaira szokták használni, ezek viszont nem minden boszorkányságnak részei. Annak, amit én képviselek, igen.

– Te magad az úgynevezett wicca vallást gyakorlod, amely egy természeti pogány ősvallás. Melyek eme vallás főbb alapkövei, azaz hogyan mutatnád be a wicca irányzatot egy laikus számára néhány mondatban?

– Ezt a vallást egy Gerald B. Gardner nevű angol író dolgozta ki. Nagyon érdekelte a történelem, a néprajz, a népi mágia. Több különböző olvasmányélmény hatására hozta létre a világ első, bizonyíthatóan vallás jellegű boszorkányságát. Eredetileg a vallásunk neve boszorkányság, a követőket boszorkánynak hívjuk, a követők összessége a Wicca, s ezt a szót úgy használjuk, ahogy a „Testvériség” kifejezést (a Wicca ugyanis egy mágikus család). Egy istenpárt tisztelünk: a Holdistennőt, és az Agancsos Istent. Rítusaink a természet ritmusát követik – az aratásokat, a nap-éj egyenlőségeket, a napfordulókat, illetve a teliholdakat. Vallásunk része a mágia, mellyel segíteni igyekszünk az arra rászorulóknak, és a természetnek.

– Sokan kizárólag ártó, gonosz tevékenységeket társítanak a boszorkánysághoz – hogyan szoktad ezeket a prekoncepciókat felülírni?

– Számomra is meglepő, de viszonylag kevés olyan emberrel találkoztam az elmúlt harminc évben, aki így gondolt volna a boszorkányokra. Általában inkább túlzott jóságot, naivitást feltételeznek rólunk. Van egy mondat, ami rendszeresen megjelenik velünk kapcsolatban, és ezt gyakran még a magukat wiccának valló emberek is hajlamosak félreérteni. Ezt úgy hívjuk, hogy Intelem, s így szól: „Ha azzal nem ártasz, azt tégy, amit akarsz.” Sokan hiszik, ez azt jelenti, ne árts. Ha azonban a mondatot értő módon olvassuk, rájövünk, csak annyiról szól, tudatosan végezzük dolgainkat, folyamatosan gondolva arra, vajon árt-e valakinek. Szóval sokkal inkább azt a prekoncepciót kell felülírnunk, hogy nem lesz következménye, ha valaki minket, vagy szeretteinket bántja.

– Szükséges a boszorkányság gyakorlásához az ezoterikus és spirituális érdeklődésen túl felül valamiféle speciális, például természetfeletti képesség?

– A boszorkányság egyszerre tudomány és művészet. Bárki el tud sajátítani eleget ahhoz, hogy megkönnyítse saját és környezete életét. Vannak, akiknek tehetségük is van, ők megfelelő szorgalommal sokkal többet tudnak elérni. Azonban szívesebben tanítok valakit, aki nem annyira tehetséges, de szorgalmas, mint egy lusta tehetséget – a kitartás, a szorgalom mindig többet ér a tehetségnél.

– Azt a tényt is megosztottad a közönségeddel, hogy szabadkőműves beavatott vagy, illetve hogy máig vannak Magyarországon ilyen beavatások. Mit jelent pontosan az avatás, illetve milyen hatása vagy jelentősége van manapság a szabadkőműves páholynak?

– A szabadkőművesség az első olyan rendszer volt, amely a mai napig létezik, és szimbólumokon, misztériumokon keresztül adja át tanításait. Minden modern misztérium-irányzat vagy innen vett át elemeket, vagy az alapítók avatottak voltak, és a létező fokozatokat gondolták tovább. Aki komolyan foglalkozik a mágia hiteles rendszereivel, nem tudja megkerülni.

Az avatásokat sok szempontból lehet vizsgálni. A legfelszínesebb szinten egy olyan rituális színház, amely élettanácsokkal látja el az avatottat, és olyan szimbólumokat ad neki, amelyek segítenek jobb emberré válni. Ha egy kicsit mélyebben vizsgáljuk, mitologikus, vagy vallási jellegű jeleneteket dolgoznak fel ezek az avatások, és ezen keresztül az avatott közelebb kerül az isteni mivolthoz. Olyan természetes folyamatokat dolgoznak fel, mint a születés, a termékenység, illetve a halál, amelyek az emberiség egészének közös tapasztalata – olyan módon, amely megmutatja a világ isteni jellegét. Már az ókori misztériumvallások avatottjai is abban értettek egyet, hogy egy avatott halálélménye gyökeresen más lesz, mint egy avatatlané.

A szabadkőművesség célja jó emberekből jobb embereket faragni. Olyan emberek találkozhatnak a páholyban, akik amúgy soha nem ismerték volna meg egymást, ezáltal a beszélgetések és előadások során a sajátunktól akár radikálisan különböző véleményeket is megismerhetünk olyan környezetben, ahol mindenki a legjobbat feltételezi a másikról, és jóindulattal áll hozzá. Ennek eredménye egy olyan szellemi közösség, amely minden tagját gazdagabbá teszi. Két téma van, amiről nem beszélünk: a politika és a vallás, mindkettő mindenkinek a saját lelkiismeretére van bízva.

– Akit ezek a témák bővebben érdekelnek, legközelebb milyen időpontokban és helyszíneken lehet téged meghallgatni?

– November 2-án az Európai Élő Folklór Egyesület rendezésében a Dürer Kertben lesz egy Boszorkányfesztivál, ahol a druidizmusról, a gardneriánus wiccáról, a teozófiáról és a szabadkőművességről is lesz előadás, majd kerekasztal-beszélgetés keretein belül közös értékeinkről fogunk eszmét cserélni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk