Ti hogyan csináljátok a semmittevést? 50 tipp, hogy valóban jólessen!
Az évek alatt szisztematikusan elsajátítottam, hogyan lehet bűntudat nélkül semmit csinálni, így ma már büszkén állítom: gyakorlott semmittevő vagyok!
A semmittevés lényege, hogy nincs célja, amikor csak úgy vagyunk. Létezünk.
Sokunkat úgy neveltek, hogy a tétlenséggel járó bűntudat alapból ott van bennünk, így az valóban munka, hogy ne érezzük magunkat ettől rosszul. És egyébként is, jár a semmittevés 40 felett (is - szerk.)!
Ezért is örültem nagyon, amikor Emese pár hete a zárt csoportban felhozta a kérdést a tagoknak: Ti hogyan csináljátok a semmittevést? Nos, jobbnál jobb ötleteket kapunk, íme!
1.
Egy ideig csinálj nagyon valamit, túrázz, fuss, takaríts. Tűzd ki a célt. Ha ez megvan, utána olyan édes a semmittevés! – Vali
2.
Egy nagyon jo kikapcsolási módszer egy kávé/tea mellett nézni az embereket, vagy utcán, parkban. Így van egy kis aktiv cselekvés a passzív bambulás mellett, mert nem csak az embereket lehet nézni, hanem egy fa leveleit, a lombkorona változó színeit az őszben, avagy ahogy leesik a levél.. – Gabriella
3.
Ha nagyon semmi, akkor olvasok. Ha valami, akkor alkotok. Akvarellezek, gyöngyözök, kötök, horgolok, közbeni sorozatot nézek vagy hangoskönyvet hallgatok. Illetve bújok a kutyusaimmal, vagy a nyuszikkal. – Betti
4.
Könyvesbolti olvasgatás vásárlási cél nélkül…pl olyanokba beleolvasni, amit tuti nem vennék meg, de vajon miről szólhat? – Gabriella
5.
Festés nem szép kép előállítása céljával (tiszta kudarc), hanem csak úgy. Skiccfüzetem van, akvarell festék. Minden színt kipróbálni (egyszerűen kis négyzeteket festeni), aztán ugyanezt egymás mellé különböző higitásokkal. Aztán keverni őket: mi jön ki. Aztán tűfilccel megspékelni. Aztán a különböző ecsetekkel próbálkozni.
6.
Nekem leginkább a sorozatnézés jött be mint kikapcsolódás, a járvány előtt én semmi ilyesmit nem néztem. Az a legjobb, ha idegen nyelven megy, és feliratozott, mert akkor muszáj a filmre koncentrálnom. Imádtam a dán Borgent és az izraeli Fauda-t. – Nóra
7.
Mézeskalácsokat díszítek. – Ildikó
8.
Én például azért sportolok rengeteget, mert akkor kapcsol ki teljesen az agyam. Egyszerűen megszűnik a világ, csak a sejtjeim maradnak, vagyis akkor tényleg a saját molekuláim szintjén létezem. Nincsenek gondolataim, néha jön egy nagy örömhullám (gondolom az endorfin, ahogy elszabadul), de más nincs. – Miléna
9.
Véleményem szerint a bűntudatmentes semmicsinálást kell megtanulni, ami lehet bármi, amit nem valamilyen külső vagy belső kényszer hajt. A semmitcsinálást meg kell tanulni élvezni bűntudat nélkül. Ez a lényeg. – Monica
10.
A tengernél vettem észre, hogy ha csak ülök, nézem azt a csodás színű vizet, néha kint a parton vagy a kavicsokon ülve a vízben és a napsugár játékát figyeltem és a színeket, formákat, amik ott kialakultak… Aztán kiderült, nem kell, hogy tengervíz legyen, mert az nehezen megoldható. Tó, patak… sőt fürdőkádnyi víz gyertyafényben.. – Andrea
Elsőre úgy tűnhet, hogy ezen a képen Miranda Priestly bámulja a tengert Portovenereben, de igazából én vagyok!
11.
Éneklés! Én először a lányom 18. szülinapjára készülve énekeltem, az akkor nagyon divatos “Schoolbag in hand”-et a Mamma mia-ból. Ez több, mint 2 éve volt, azóta rendszeresen járok is ének órára, nagyon élvezem! – Eszter
12.
Minden hétfőn 2 órás masszázs. Azért 2 óra, mert kb 40 perc kell, hogy el tudjak lazulni, lealitani az agyam. Nagyon nehéz, és így is csak agykontrollal tudom megtenni. Zongora jazzt hallgatok közben, semmi beszélgetes. – Nóra
13.
A céltalan autózás akárhova, közben a kedvenc zenéimet hallgatva. A lényeg, hogy csak suhanjon alattam az út. Már próbáltam definiálni magamnak, hogy vajon miért éppen ez kapcsol ki. Valami olyasmit sikerült összeraknom, hogy az indulás és a megérkezés között van egy idő dimenzió, amikor semmi más nem létezik, pont azért, mert úton vagy. Lehet oltári hülyén hangzik, de mégis igaznak tűnik a számomra. – Anna
14.
Ahhoz, hogy kiürüljön a fejem, nekem elég egy óra spinning. Semmi sem kapcsol ki jobban a világból! – Jucus
15.
Én azt vettem észre, hogy bármennyire elsodornak a tenni- és töprengeni valóim, a nagy felismerések és önmegfejtések, amikor a kutyámmal és/vagy a cicáimmal vagyok önkéntelenül mosolyogni kezdek, átmegyek felszabadult pajkos kislányba, és egyszerűen boldog vagyok! Lehet idétlenül ugrálnom, fejhangon sikítoznom, zagyva kedvességeket kántálnom nekik. Szeretik. Ők is. A családom komoly férfitagjai pedig nagyon jól szórakoznak rajtunk – Hédi
16.
Nagyon jó kérdés, mostanában szembesültem vele, hogy nem tudok “semmit” csinálni. Teljesen átérzem a problémádat! Én a magam részéről futok, de volt már olyan, hogy megszakítottam a futást, leültem a Tisza parton, és csak néztem egy órán át a vizet és a szitakötőket. Ez minden, ami eszembe jut. – Ágnes
17.
Valamit összeszerelni, pl ikeás butorok, kikapcsol teljesen! – Karolin
18.
Kert. Messze van, utazni kell hozzá, de a kert vakargatás volt eddig a legjobb ötlet. Más jógázik, én gyomlálok….-Andrea
19.
Mostanában van egy uj relaxácios technikám: gombázni! Csak mész, és mész és keresgélsz! Csak egy párat ismerek, azokat megeszem, a többit ott hagyom, vagy ami megtetszik, hazaviszem, és meghatározom, ha tudom könyvből! De a keresés és találás öröme visz elöre, s pucolja belölem a stresszt! – Judit
20.
így 40 felett jöttem rá, hogy nekem igenis szükségem van erre! Hogy túlpörgetett időszakok után, ne menjek sehova, ne találkozzak senkivel, ne kelljen kiöltöznöm, megfelelnem mások elvárásáinak, stb. csak magammal legyek. Egyébként néha ez a legnehezebb: csak a saját társaságunkban lenni és meghallani a saját hangunkat! Nem kell mindig “valamit csinálni”, nem kell mindig teljesíteni! Néha elég csak jelen lenni a saját életünkben! – Éva
21.
Kéthetente a naptáramban beírva MEGENGEDEM MAGAMNAK, hogy bűntudat nélkül egész nap ne dolgozzak. Ilyenkor baráti összejövetel van. Ebéd, kártya, társasjáték, röhincsélés éjfélig. Nincs közben telefon, csak örülünk egymásnak és vihogunk. Néha a tiarámat is felteszem, amit tőlük kaptam szülinapomra és királylány vagyok. Hétközben pedig heti 2 jóga. Nagyon-nagyon kezdő vagyok még. Sokáig azt hittem, hogy ez valami úri huncuntság, de nagyon kell, hogy ne makkanjak meg. – Edit
22.
Van egy fura szokásom, nagyon relaxál, ha végigjárom a kedvenc boltjaimat, de nem szoktam vásárolni, csak megnézem a kínálatot, vagy elkísérem a barátnőmet vásárolni, és annak örülök, hogy nem nekem kell próbálgatnom a ruhákat. – Nóra
23.
Főzés. Elsősorban keleszteni valamit. Látni ahogy “életre” kel valami. Vagy órákon át raviolit/tortellinit/friss tésztákat készíteni. – Nóra
24.
Az én agyam állandóan zakatol, és azt a tippet kaptam, hogy kezdjek el a testem fizikai érzeteire koncentrálni. Érezni, ahogy a fenekem nyomja a padot. Ahogy a hátam érintkezik a támlával. Kezdjem érezni a felületet, amin végighúzom az ujjamat. Az ilyen érzetek segítenek “jelen” lenni, és teljesen kikapcsolják az agyat. Vagyis másképp foglalják le. Ha pedig jelen vagy a pillanatban, onnantól könnyebb relaxálni, másra figyelni. Paradox módon ez a kifelé figyelés segít befelé figyelni, mert lecsendesíti az agyat. Nekem bevált, azonnal kikapcsol. – Klaudia
25.
Este pedig a gondolatstop segít, lefekvés után, ahogy indul a gondolat, csak annyit mondok, h stop. Jön a következő, stop. És így tovább. Először 25 stop után állt meg a gondolatmenet, most már kb. 3 stoppal megáll, és elalszom. – Klaudia
[#2]
26.
Hétvégenként az ebéd utáni alvás kötelezően! – Judit
27.
Ruhát varrok magamnak. – Zsuzsanna
28.
Pedagógus vagyok, a férjem sokáig nem értette, hogy mit csinálok, amikor hazamegyek és nem csinálok semmit, csak ülök és nézek ki a fejemből… Erre mondtam neki mindig, hogy kiürítem a fejem, mert kell… és nem vágyom ilyenkor tényleg semmire, csak egy kis csendre, relaxra, semmittevésre. Ilyenkor nem akarok semmi “hasznos” dolgot csinálni, sem festeni, sem olvasni, sem takarítani, sem sportolni, csak bambulni, merengeni. Ha ez összejön, akkor utána mindig szívesen csinálok bármit, ami “hasznos” tevékenységnek nevezendő. És szeretem ezeket a nagyon késő esti órákat is, amikor már mindenki alszik és csak magammal lehetek. Nekem ez a totál relax az olvasás, fotózás mellett. – Beáta
Dominika Roseclay fotója a Pexels oldaláról
29.
Futás és kertészkedés. Abszolut más dimenzióban vagyok olyankor. És persze szauna. – Mária
30.
Puzzle. Egészen komolyan mondom. Két egészen más életszituációban is tapasztaltam már ezt. Napi 10-12 órát dolgoztam régen középvezetőként, akkor is ez kapcsolta ki az agyam teljesen. Most itthon vagyok, ám március közepe óta két gyerekkel éleveztem az online oktatás minden nyűgét és hasznát, miközben felkeléstől elalvásig szolgálom ki ételellel/itallal a csapatot. Egészen véletlen kaptunk egy puzzlet (évek óta nem csináltam, mert kisgyerek mellett lehetetlen) és ismét azt hozta, amit régen. Csak a pici darabokra koncentrálsz, semmi másra. Én nem próbálgató típus vagyok: nézem, nézem, megimerem a darabokat, minden formáját, foltját, kiemelem a keresettet és a helyére teszem. Így sikerélményt is jelent. – Éva
Lapozz a továbbiakért:
[#3]
31.
Horgolok, kötök mindenféle dolgokat. Nagyon hasznos is egyben mert mindenki örül amikor megajándékozom egy saját alkotással. – Katalin
32.
Jóga, tereplovaglás, olvasás, otthoni mozizás a lányaimmal. Tévézés közben iszonyatosan sírunk, röhögünk, izgulunk, trollkodunk, mikor mi dukál. – Judit
33.
Az ablakpucolas is szokott segiteni.. csak arra ritkabban tudom ravenni magam.. – Rita
34.
Ékszerkészítés. Minél aprólékosabb, annál jobb. – Erzsébet
35.
Egyértelmű, hogy a szex! De mivel most nincs, így marad a porszívózás! – Iza
36.
A kötés és a horgolás jótékony hatásairól már több tanulmány született. Azt mondják, ez az agy jógája. Engem is teljesen kikapcsol. – Nóra
37.
Én elmegyek a hegyekbe lehetőségem szerint. Ott leülök, és becsukom a szemem, élvezem a természet simogatását és a csendet. – Csilla
38.
Nekem is nehéz a semmit csinálás. Légzés figyelés, szívritmusom hallgatása, amit szoktam végezni. Ami kikapcsol, de az már a csinálás, az a fonal festészet és a kötés és horgolt és a megunhatatlan örök kedvenc az olvasás. – Beáta
39.
Próbálom a semmi csinálás idejében kitartani, nagyon fontos időszak ez kreativitás szempontjából, benne lenne egy ürességben és nem kitölteni semmivel, megélni, ez nekem ilyen elmefitnesz gyakorlat, valami, amit nagyon nehéz megtartani, mert túl könnyen fut képzelgésbe, vagy álcselekvésekbe, szerintem ezek az “ennyi” pillanatok, amikor benne tartod magad abban, ami valójában van, abban, hogy az élet is, te is, mások is, minden csak “ennyi”. Valójában komoly erőfeszítés, de nagyon áldásos, szerintem, ha jól csinálják, minden egyes alkalom után erősebb leszel… – Alica
40.
Engem a zene gyógyít.Nem tudom mi lenne velem zene nélkül. – Tünde
41.
A semmit csinálás nem megy. Ami teljesen kikapcsol az a kreálni valamit. Amikor diagnosztizálták a kisfiamat autizmussal, akkor otthon maradtam vele és a gyöngyékszer készítés lett a hobbim. Nagyon kikapcsolt. Merem állítani, hogy volt időszak, amikor ez tartott életben. Hét éven keresztül nem volt nap, hogy ne fogtam volna gyöngyöt a kezembe. Egyszer volt rajtam egy holter EKG készülék és megkérdezték utána, hogy akkor mit csináltam, amikor olyan szép, nyugodt, egyenletes volt a szívverésem. Természetesen gyöngyöt fűztem. – Judit
42.
5-6 évvel ezelőtt hasonló érzéseim voltak, sajnáltam még az evésre és alvásra szánt időt is, pazarlásnak éreztem. Ami engem átkapcsolt, az két hét teljes elvonulás volt egy toszkán kis faluban, nulla térerővel – szóval digitális detox, lekapcsolódtam a rohanó mindennapokról. Pár napig elvonási tüneteim voltak, aztán elmerültem a nyugalomban és azóta éljen a dolce far niente. – Henrietta
43.
40 év kellett, hogy ráébredjek, milyen csinos kis bűntudatcsomagot hordok, és újabb 10, mire eljutottam oda, hogy képes legyek tényleg, utólagos bűntudat nélkül is csak úgy lenni, órákig bámulni csak a kertet, nem főzni a családnak, ha nincs kedvem, nem szégyellni magam, ha olyasmit teszek, amihez nekem van kedvem. Pl most ezzel a csudás hozzászólásfolyammal elherdálni a nap legnyugodtabb két óráját, ami amúgy homeoffice munkára volt szánva… – Krisztina
44.
Én utazási filmeket nézek a YouTube-on, következő utazási célpontokat tervezek így előre. Merre mit érdemes meglátogatni és miért. Ezeket elmentem, feljegyzetelem kis füzetbe előre, hogy majd mit merre tervezzek legközelebbre. Rengeteg élményt ad így előre, főleg Covid idején. Napsütés, kék ég, meleg pálmafák. – Ildikó
45.
Én a nagyon kicsi kertünkben fűnyíró ollóval szoktam levágni a füvet, az elég zen. – Bori
46.
Elsétálni (!) egy múzeumba, képtárba, lassan végigjárni , időzni a képek előtt, hagyni, hogy üzenjenek, beülni a múzeum kávézójába, végignézni a művészeti könyveket a gift shop-ban… Én állandóan fényképezek, így mindig figyelem a fényeket, érdekes formákat – nem kell, hogy klasszikusan szépek legyenek, csak nekem érdekesek… ez tökéletes “lazulás” , tudatos lassulás. – Judit
Photo by Allef Vinicius on Unsplash
47.
Én nagyon-nagyon szeretek semmit csinálni. Csak feküdni és merengeni. Jó időben kirakom az udvarra a szivacsot, heverészek, körém telepednek az állataim és ez olyan békével tölt el. Szuszognak a meleg testecskék, simogatom őket, és élvezem ezt a szeretetteljes állapotot, míg lassan ránk sötétedik, előbújnak a csillagok, amiket hosszan lehet bámulni. Májusban ciripelnek körülöttem a tücskök, szeptemberben bőgnek a szemben lévő hegyen a szarvasok, vijjognak az ölyvek, csodálatosan felemelő állapot. Van, hogy kinn is alszom ebben a nagy kupacban. Időnként gondolatok születnek a merengésből, amelyeket egy-egy haikuban le is írok. Minden kikapcsol és mélységesen feltölt amit a természetben élek át. Megcsodálom a fákat, virágocskákat, patakokat, hegyeket, hosszasan el tudok fényképezgetni akár egy fűszálat is. Ilyenkor mindent elfelejtek, ami a hétköznapokban nehéz. – Erika
Íme, az én három tippem!
48.
Az egyik kedvenc tevékenységem az álmodozás (a másik a túlgondolkozás, haha), néha csak kiülök a teraszra és álmodozom egy szuper nyaralásról, vagy hogy tiszta az egész ház olyan pillanatokat keresek, amikor boldog voltam és újraélem azokat. Az álmodozás is hasznos, ugyanis kreatívabbak lehetünk tőle vagy jobbak probléma megoldásban, ezt írja egy kutatás.
49.
Az első dolog, amit bevezettem, mert most már megtehetem, az ebéd után délutáni alvás volt. Az elején persze bűntudatom volt, hogy jaj, inkább emailekre kellene válaszolnom, de megbeszéltem magammal, a világ nélkülem is tud forogni (bizonyos ideig). A rövid, mikro alvás amúgy is rettentően hasznos, növeli az éberséget, és javul az emlékezetünk is tőle, de 10-20 percnél ne legyen több, mert akkor még fáradtabban ébredhetünk és az éjszakai alvás rovására is mehet.
50.
Bőrápolás. Amióta tudatos bőrápoló lettem 2 éve, 44 évesen (tudom, kicsit későn, de hát sose késő) és elkezdtem a Vichy-vel is dolgozni, rájöttem, hogy a napi 2-szeri időtöltés az arcommal remekül kikapcsol, egyfajta terápia is lett.
