5 apró lépés, amivel csökkentheted a netfüggőségedet
Állandó küzdelmet folytatok a digitális világgal, amit imádok és utálok egyszerre. Egyrészt az internet a munkaeszközöm, nélkülözhetetlen az életemből. Másrészt szenvedélyem is, nagyon szeretem tartani a kapcsolatot a blogom olvasóival, új inspirációkat találni vagy csetelni a barátaimmal, családommal. Ugyanakkor néha megőrjít, főleg amikor például a kádban relaxálva azon kapom magam, hogy egy jó könyv elolvasása helyett zombiként pörgetem az Insta feedet 25 perce. Semmi értelme.
Tavaly tavasszal kísérleti jelleggel 24 órára megvontam magamtól az iPhone-om, erről itt olvashattatok. Ez valóban csak egy kísérletnek volt jó, picit kipróbálni, hogy mennyit bírok, mert hosszabb távon nincs hatása.
Azóta sokkal megfontoltabb lépéseket tettem annak érdekében, hogy ésszerűen tudjam használni az okostelefont és esélyt adjak magamnak a digitális élményektől mentes időszakokra.
1. Reggel ébredés után fél óráig nem nézek rá a telefonomra
Biztos nem vagyok egyedül azzal, hogy reggel ébredés után az első gondolatom az, hogy megnézzem a telefonon, mi történt a világban, amíg aludtam. Ez egy olyan szokás, amivel le kell számolni! Nagyon kiegyensúlyozatlanná teszi a reggelt, úgyhogy igyekszem addig húzni az időt, ameddig csak lehet. Ébredés után felkapcsolom itthon a fényeket, kimegyek a konyhába, készítek Dávidnak egy kakaót, felteszem forrni a vizet a kávémhoz. Aztán amíg a kávé elkészül, addig beszélgetünk, nézünk ki az ablakon, játszunk vagy hasonló. Ezután jöhet a kávé és elkezdem átgondolni a napom. Megnézem a naptáram, listát írok és szép lassan magamhoz térek.
2. Kikövettem az érdektelen és nem inspiráló oldalakat, csoportokat
Az a helyzet, hogy túl könnyen jut el oda az ember, hogy a Facebookon vagy az Instagramon olyan tartalmak árasztják el a hírfolyamát, ami valójában nem ad hozzá az életéhez. Folyamatosan felülvizsgálom azt, hogy milyen oldalakat, csoportokat követek, és ha valami már hosszabb ideje nem posztolt olyan dolgot, ami hasznos, szórakoztató vagy inspiráló lenne a számomra, azt egyszerűen kikövetem. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, amit csinálnak, hanem nem nekem szólnak és túl sok felesleges információt adnak, így csendesítem a zajt.