ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

„16 évesen lettem a fájdalomcsillapítók rabja” – őszintén vallott 10 évig tartó függőségéről a fiatal lány



Eleinte azt hitték, hogy a lábában jelentkező fájdalom és a fáradtság csak a stressz velejárója, ám 2011 novemberén egy telefonhívás, mikor Katie csupán 19 éves volt, megváltoztatott mindent.

"Katie... Van egy rossz hírem. Prosztatarákom van."

A lány azonnal félbehagyta a munkát és hazarohant.

Miután odaért és édesapját még a kórházban találta, magányos félelmében nem tudott másra gondolni, csak két szem Co-codamol tablettára.

Eztán gondoskodott apukájáról és a házról, miközben saját fájdalmaival is harcolt és csak a pirulák adhattak pár percnyi bódult megkönnyebbülést.

Habár az orvok korán diagnosztizálták, édesapja 11 hónappal később a kórházban életét vesztette.

A gyász nehéz napjaiban aztán úgy érezte, hogy ismét csak egy társra támaszkodhat: a fájdalomcsillapítóra, amiből egyre és egyre nagyobb adagot vett magához és az ördögi kör elkezdődött.

"Tudtam, hogy amit csinálok, az helytelen, hogy a dózis túl magas, de nem érdekelt. Csak bódultnak szerettem volna érezni magam. Ezt a Co-codamol felhőmnek neveztem - amibe burkolózva egyfajta ködös érzés fogott el, aminek a szárnyán képes voltam rövid időre ellebegni a szívfájdalmamtól. De sosem tartott elég sokáig, az apám elvesztése miatt érzett fájdalom visszakúszott."

Katie a kellemetlen mellékhatások dacára sem mondott le a droggá váló gyógyszerről.

21 évesen ott tartott, hogy ha buliba indult, a telefon, pénz és személyi helyett az ő checklistjén a Co-codamol állt az első helyen, a második helyen pedig egy extra doboz. Ráadásul a gyógyszer az alkohollal kombinálva még erőteljesebben ütött.

2014-ben, 22 éves korában aztán végre diagnosztizálták endometriózissal és plicisztás ovárium szindrómával, ami kezdetben úgy tűnt, hogy a helyes kerékvágásba terelheti a dolgokat, mivel az operáció nagyban csökkentette a fájdalmat.

Katie kezdte visszakapni a régi énjét és csökkentette a Co-codamol adagját, ám az ajánlott adag és ez az állapt nem tartott sokáig - a tabletták eddigre túl erősen befolyásolták.

A depresszió, az apja halála okán érzett szomorúság és egy megterhelő kapcsolat negatívan hatott az önbecsülésére.

Ismét úgy gondolta, hogy a fájdalomcsillapító lesz a megoldás nem csak a fizikai, de a lelki fájdalmakra is és az eddigieknél is gyorsabban kezdte kapkodni.

A dolgok 2017-ben, 24 éves korában javulni látszódtak, hála egy új szerelemnek.

Katie próbálta úgy beállítani a bevett gyógyszeradagot a barátja előtt, mintha az normális lenne endometriózis esetén, majd mikor összeköltöztek, rejtegetni kezdte előtte és hamar elérkezett a mélypont, amikor az ajánlott mennyiség háromszorosát használta.

Csupán a történet elején elmesélt ominózus estén tudatosult benne, hogy a barátja tudja, hogy mit művel.

"Másnap úgy döntöttem, hogy segítséget kérek. Felhívtam a háziorvosom, aki egy nemzeti kábítószer-oktatási és információs szolgálathoz küldött. Ők aztán egy olyan központ felé irányítottak, amely tanácsadással és útmutatással segít az embereknek legyőzni a függőséget."

Katie egy ítéletektől mentes tanácsadó segítségével feldolgozta traumáit, melyek a függőséghez vezettek és határidőt tűzött ki magának: 2018 novemberében elhatározta, hogy 2019 januárjára legyőzi függőségét.

"Először meg voltam rémülve. A munkanapjaimon csak bámultam a kis fehér pirulát a tenyeremben, gyűlöltem, és magamat is, nem akartam bekapni, mert tudtam, hogy akkor feladnám a küzdelmet."

A leszokás időszaka borzasztó kínokkal járt, de végül sikerült: Katie év végére tisztának mondhatta magát.

Mindig a barátjára gondolt, amikor csökkentette az adagját, ami végül elérte a nullát.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelenetése szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában és Wales-ben is megfigyelhető az a tendencia, hogy az orvosok tévesen túl erős fájdalomcsillapítókat adnak ki, "előidézve egy egészségügyi és szociális válságot".

Az Egyesült Királyságban jelenleg a világon a harmadik leggyorsabban növekvő az opioidhasználat aránya. Mindez "kábítószerfüggők kialakulásához" vezet. Ezzel egyidőben növekszik a túladagolások és a halálozások száma is.

Annak ellenére, hogy a halálesetek többsége a vényköteles gyógyszerek helyett inkább az illegális kábítószerekhez kapcsolódik, az OECD-jelentés szerint a fájdalom kezelésére túlzott mértékben felírt, vényköteles opioidok a válságot okozó tényezők közé tartoznak.

A lány nem hibáztatja az orvosokat, mivel tudja, hogy minden tőlük telhetőt megtettek, amit a nyomás mellett és az idő és erőforrások hiányában tudtak. És azzal is tisztában van, hogy aki a függője lesz valaminek, mindent megtesz, hogy megkaparintsa és ez alól ő sem volt kivétel.

Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az embereket jobban fel kéne vértezni a tudással, hogy milyen hatással is lehetnek az életükre a gyógyszerek.

"Nem én választottam magamnak, hogy fájdalomcsillapító-függő legyek - lassan lopódzott belém, míg végül elvesztettem az irányítást felette."

Katie immár 200 napja tiszta és minden nap emlékezteti magát az elért eredményre.

Végre egészségesnek és életteltelinek érzi magát - 10 év óta először.

A barátjával nyáron összeházasodnak és ő rendkívül boldog, hogy beszélő zombie-énjét hátrahagyta.

Hogyha talál egy-egy üres csomagolást az ágya alatt, a kezébe fogja, egy pillanatra átgondolja, hogy a gyógyszer milyen hatást is gyakorolt rá - majd összegyűri és kidobja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezek a tulajdonságok árulják el, hogy valaki igazán jószívű
A listán szerepel például az elismerés nélküli kedvesség és a nehéz helyzetekben is megőrzött emberség.


A jószívűség csendes, mégis képes átformálni egy egész napot, és van hét apró jel, amely megmutatja, kik azok, akik mellett könnyebb jónak lenni. A hétköznapokban ezek az emberek emlékeztetnek arra, hogy az élet szépsége sokszor az apró, emberi kapcsolódásokban rejlik. Íme azok a ritka tulajdonságok, amelyek az igazán jólelkű embereket jellemzik.

Az első és talán legfontosabb, hogy nem várnak elismerést a kedvességükért. Nem azért segítenek, hogy dicséretet kapjanak, és nem vezetik egy képzeletbeli listán, ki mivel tartozik nekik. Számukra a támogatás természetes, és akkor is segítenek, ha az számukra éppen kényelmetlen.

Ez a hozzáállás a beszélgetéseikben is megmutatkozik: figyelmesen hallgatnak.

Nemcsak udvariasságból vannak jelen, hanem aktívan figyelnek, kérdeznek, és valóban megpróbálják megérteni a másik érzéseit, ami a mai rohanó világban különösen nagy érték.

Képesek megbocsátani anélkül, hogy naivak lennének. Nem ragadnak bele a sérelmekbe, és nem hagyják, hogy a harag irányítsa a kapcsolataikat, de közben pontosan tudják, hol kell meghúzni a határokat.

Ez a tudatosság kiterjed mások határainak tiszteletére is. Érzékenyen kezelik a másik fizikai terét, érzelmi és kommunikációs igényeit, hogy a környezetükben mindenki biztonságban érezhesse magát.

Elfogadják, hogy mindenki a saját útját járja, ezért nem próbálják meg irányítani vagy „megjavítani” az embereket.

Tisztában vannak vele, hogy a változás csak belülről fakadhat, ezért ráerőltetés helyett inkább támogatást és teret adnak a másiknak a fejlődéshez.

Az igazi emberségük stresszes helyzetekben is megmutatkozik: a feszültségüket nem vezetik le másokon, hanem tudatosan törekednek arra, hogy a nehéz időszakokban is tisztelettel és megértéssel forduljanak a környezetük felé.

A legnagyobb erejük mégis abban rejlik, hogy a puszta jelenlétükkel inspirálnak másokat. Egy kedves gesztus vagy egy támogató mondat gyakran láncreakciót indít el, és aki ezt megtapasztalja, nagyobb eséllyel adja tovább.

Az ilyen emberek emellett felelősséget vállalnak a hibáikért ahelyett, hogy bűnbakot keresnének, és a nehéz időkben sem tűnnek el a barátaik életéből.

Via yourtango.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk