prcikk: „16 évesen lettem a fájdalomcsillapítók rabja” – őszintén vallott 10 évig tartó függőségéről a fiatal lány | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

„16 évesen lettem a fájdalomcsillapítók rabja” – őszintén vallott 10 évig tartó függőségéről a fiatal lány



Eleinte azt hitték, hogy a lábában jelentkező fájdalom és a fáradtság csak a stressz velejárója, ám 2011 novemberén egy telefonhívás, mikor Katie csupán 19 éves volt, megváltoztatott mindent.

"Katie... Van egy rossz hírem. Prosztatarákom van."

A lány azonnal félbehagyta a munkát és hazarohant.

Miután odaért és édesapját még a kórházban találta, magányos félelmében nem tudott másra gondolni, csak két szem Co-codamol tablettára.

Eztán gondoskodott apukájáról és a házról, miközben saját fájdalmaival is harcolt és csak a pirulák adhattak pár percnyi bódult megkönnyebbülést.

Habár az orvok korán diagnosztizálták, édesapja 11 hónappal később a kórházban életét vesztette.

A gyász nehéz napjaiban aztán úgy érezte, hogy ismét csak egy társra támaszkodhat: a fájdalomcsillapítóra, amiből egyre és egyre nagyobb adagot vett magához és az ördögi kör elkezdődött.

"Tudtam, hogy amit csinálok, az helytelen, hogy a dózis túl magas, de nem érdekelt. Csak bódultnak szerettem volna érezni magam. Ezt a Co-codamol felhőmnek neveztem - amibe burkolózva egyfajta ködös érzés fogott el, aminek a szárnyán képes voltam rövid időre ellebegni a szívfájdalmamtól. De sosem tartott elég sokáig, az apám elvesztése miatt érzett fájdalom visszakúszott."

Katie a kellemetlen mellékhatások dacára sem mondott le a droggá váló gyógyszerről.

21 évesen ott tartott, hogy ha buliba indult, a telefon, pénz és személyi helyett az ő checklistjén a Co-codamol állt az első helyen, a második helyen pedig egy extra doboz. Ráadásul a gyógyszer az alkohollal kombinálva még erőteljesebben ütött.

2014-ben, 22 éves korában aztán végre diagnosztizálták endometriózissal és plicisztás ovárium szindrómával, ami kezdetben úgy tűnt, hogy a helyes kerékvágásba terelheti a dolgokat, mivel az operáció nagyban csökkentette a fájdalmat.

Katie kezdte visszakapni a régi énjét és csökkentette a Co-codamol adagját, ám az ajánlott adag és ez az állapt nem tartott sokáig - a tabletták eddigre túl erősen befolyásolták.

A depresszió, az apja halála okán érzett szomorúság és egy megterhelő kapcsolat negatívan hatott az önbecsülésére.

Ismét úgy gondolta, hogy a fájdalomcsillapító lesz a megoldás nem csak a fizikai, de a lelki fájdalmakra is és az eddigieknél is gyorsabban kezdte kapkodni.

A dolgok 2017-ben, 24 éves korában javulni látszódtak, hála egy új szerelemnek.

Katie próbálta úgy beállítani a bevett gyógyszeradagot a barátja előtt, mintha az normális lenne endometriózis esetén, majd mikor összeköltöztek, rejtegetni kezdte előtte és hamar elérkezett a mélypont, amikor az ajánlott mennyiség háromszorosát használta.

Csupán a történet elején elmesélt ominózus estén tudatosult benne, hogy a barátja tudja, hogy mit művel.

"Másnap úgy döntöttem, hogy segítséget kérek. Felhívtam a háziorvosom, aki egy nemzeti kábítószer-oktatási és információs szolgálathoz küldött. Ők aztán egy olyan központ felé irányítottak, amely tanácsadással és útmutatással segít az embereknek legyőzni a függőséget."

Katie egy ítéletektől mentes tanácsadó segítségével feldolgozta traumáit, melyek a függőséghez vezettek és határidőt tűzött ki magának: 2018 novemberében elhatározta, hogy 2019 januárjára legyőzi függőségét.

"Először meg voltam rémülve. A munkanapjaimon csak bámultam a kis fehér pirulát a tenyeremben, gyűlöltem, és magamat is, nem akartam bekapni, mert tudtam, hogy akkor feladnám a küzdelmet."

A leszokás időszaka borzasztó kínokkal járt, de végül sikerült: Katie év végére tisztának mondhatta magát.

Mindig a barátjára gondolt, amikor csökkentette az adagját, ami végül elérte a nullát.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelenetése szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában és Wales-ben is megfigyelhető az a tendencia, hogy az orvosok tévesen túl erős fájdalomcsillapítókat adnak ki, "előidézve egy egészségügyi és szociális válságot".

Az Egyesült Királyságban jelenleg a világon a harmadik leggyorsabban növekvő az opioidhasználat aránya. Mindez "kábítószerfüggők kialakulásához" vezet. Ezzel egyidőben növekszik a túladagolások és a halálozások száma is.

Annak ellenére, hogy a halálesetek többsége a vényköteles gyógyszerek helyett inkább az illegális kábítószerekhez kapcsolódik, az OECD-jelentés szerint a fájdalom kezelésére túlzott mértékben felírt, vényköteles opioidok a válságot okozó tényezők közé tartoznak.

A lány nem hibáztatja az orvosokat, mivel tudja, hogy minden tőlük telhetőt megtettek, amit a nyomás mellett és az idő és erőforrások hiányában tudtak. És azzal is tisztában van, hogy aki a függője lesz valaminek, mindent megtesz, hogy megkaparintsa és ez alól ő sem volt kivétel.

Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az embereket jobban fel kéne vértezni a tudással, hogy milyen hatással is lehetnek az életükre a gyógyszerek.

"Nem én választottam magamnak, hogy fájdalomcsillapító-függő legyek - lassan lopódzott belém, míg végül elvesztettem az irányítást felette."

Katie immár 200 napja tiszta és minden nap emlékezteti magát az elért eredményre.

Végre egészségesnek és életteltelinek érzi magát - 10 év óta először.

A barátjával nyáron összeházasodnak és ő rendkívül boldog, hogy beszélő zombie-énjét hátrahagyta.

Hogyha talál egy-egy üres csomagolást az ágya alatt, a kezébe fogja, egy pillanatra átgondolja, hogy a gyógyszer milyen hatást is gyakorolt rá - majd összegyűri és kidobja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk