ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

15 nyomós érv a panellakások mellett

A szocialista időkben épült lakótelepek lakásait még csirkekeltetőnek is nevezték. Manapság azonban számos előnyük van.
Forrás: Házmestermedve blog, fotó: Pixabay - szmo.hu
2018. április 26.



Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a Házmestermedve a TE embered! Lájkold, és nem maradsz le róla!

Sokan kényszerűségnek érzik a panellakásban élést és alig várják, hogy megszabaduljanak egy ilyen típusú otthontól. Vannak hozzá tartozó negatívumok, ehhez kétség sem fér, de nem szabad az élet árnyoldalaira koncentrálni. Lásd meg a szépet és a jót a régi korok masszív monstrumaiban! Oka van annak, hogy ennyi ember éli mindennapjait bennük. A pénz nyomós érv, de nem minden.

Hirdessünk versenyt, hogy ki tud több előnyös dolgot írni a panellakásokról! Benne vagy? Figyelj, én kezdem!

1. Jó infrastruktúra

A panellakások a városok centrumában kapnak otthont, minden településen. A peremterületekre, a városhoz közeli falukra és a vonzáskörzetekre nem jellemző a paneldzsungel. A sok ember miatt az infrastruktúra kimondottan előnyös a panellakások szomszédságában, sok a buszmegálló, gyakran és minden irányba járnak a buszok és más tömegközlekedési eszközök. Bár kényelmes az autó, de simán lehet élni nélküle, ha az ember panellakásban lakik. Az utak relatíve jó állapotban vannak és a közvilágítás is kielégítő. A legtöbb helyen még gyalogosan is lehet néhány percen belül óvodát, iskolát, boltot, patikát és postát is találni a közelben.

2. Azonos alaprajzok

A panellakások egy kaptafára készültek, vannak olyan városok, ha megmondod a méretet, csak egy fajta alaprajzú lakást kaphatsz, nincs variálás. Éppen ezért, ha bemész a helyi ablakosokhoz és megmondod a címed és a lakás méretet, jó eséllyel fejből fogják tudni, hogy milyen méretű és nyílású ablakra lesz szükséged. Költözéskor, ha szeretted a lakásod felosztását, csak másik kerületbe szeretnél áttelepülni, gond nélkül vehetsz pont ugyanolyan méretű és alaprajzi elrendezésű lakást, mint amilyen a korábbi volt. Ez azért menő, nem?

3. Logikus térrendezés

Ha valaki munkájából vagy érdeklődéséből fakadóan nézeget ingatlanhirdetéseket, gyakran láthat olyan alaprajzokat, amitől az ember haja az égnek áll, és csak egy kérdése lenne a tervezőjéhez: "Mit gondoltál"? Mit gondoltál, amikor a konyhából nyílik a WC, vagy amikor az egyik szobába csak három másik szobán át vezet az út? Hát panellakásoknál ilyen gond nincs. Minden helyiség pontosan ott van, ahol az logikus, nincsenek hiányzó helyiségek: pl. előszobába érkezel, nem a nappali vagy a konyha közepére, és nem spórolták le a közlekedőket.

4. Nincsenek kihasználhatatlan zegzugok

Nincs tetőtér, ahol a szoba oldalainál már egy ötéves gyereknek is kihívás egyenes háttal sétálni, így a szoba berendezhetősége erősen korlátozott. A lépcső alatti gardrób kihasználható volt Harry Potternek, de ő is utálta... mi lett volna, ha csigalépcsővel épült volna a rokonai háza?

Ha már a kihasználhatatlan terek szóba kerültek, gondolj a belmagasságra! Egy panelban teljesen átlagosnak mondható ez a paraméter, míg egy polgári lakásnál vagy indusztriális stílusú lakásnál az első tulajdonságok között jut az átlagember eszébe a 4 méteres belmagasság, ami kifűtés szempontjából sem igazán előnyös! Persze más az, ha annyira magas, hogy csodás galériát készíthetsz, de a legtöbbször még pont nem. Szóval, ezektől a nem teljes értékű terektől is megkíméled magad, ha panelban laksz.

5. Lakható méret - pazarlás nélkül

A panellakásokról mindenkinek a töpörödött konyha és a mini fürdőszoba jut eszébe. Ez alól én sem vagyok kivétel, különösen, amikor beverem a könyököm vagy belerúgok valaminek a sarkába. A tények azt igazolják, hogy mégis minden belefér az adott helyiségbe. A fürdőbe azért csak befér a kád, mosógép, kagyló, kis szekrény, stb. A konyhába pedig kihívás nélkül el lehet helyezni egy méretes hűtőt és egy mosogatógépet is még a tűzhelyen kívül. Csak ügyesen kell csinálni! Végül is ott van minden, aminek ott kell lennie, még ha nem is a legnagyobb méretben.

Mindenki éldegélhetne 300 négyzetméteres otthonban is, de fenntartani vagy kihasználni, takarítani, karbantartani már nem tudná és még a megfizethetőségről nem is beszéltünk. Szóval mi, akik a panelok foglyai vagyunk, legyünk őszinték: ezt a méretet tudjuk és szeretnénk magunkénak tudni. Ha nem lenne ez a méret elérhető az ingatlanpiacon, ilyen feltételekkel, igen nagy gondban lennénk!

6. Biztos erőd a természeti elemekkel szemben

Talán erre az előnyre gondolnának a legkevesebben, ha panelről van szó, pedig masszív kis otthont biztosít. Laktam már négylakásos téglaházban a folyó mellett, ahol minden évben kétszer jártuk a töltést a szomszédokkal, hogy a víz idén mennyire jön fel, kell-e izgulni az árvíz és a buzgárok miatt.

Családi házhoz is volt egy rövid ideig szerencsém, ahol a nagyobb viharoknál a tető cserepeiért lehetett aggódni vagy az áramkimaradásért, amit annyira nem rohantak megjavítani. Nem azt mondom, hogy ez az a tulajdonság, amiért érdemes mindenáron panelt vásárolni, de megnyugtató a gondolat, hogy az elemi erőkkel szemben viszonylag biztonságban vagyok, amikor álomra hajtom a fejem. Ha a három kismalacnak lett volna legalább még egy bátyja, tuti, hogy a farkas elől egy panelbe költözött volna az egész kondával együtt.

7. Ideális választás minden élethelyzetben

Panelban gyerekként sem volt rossz lakni, mert mindig volt egy csomó gyerek a környéken, akivel lehetett haverkodni. Az egyetemisták is szeretik, de ők inkább a bulizóna közelsége és az olcsó albérleti díj miatt preferálják. Felnőttként is lehet kedvelni a paneleket, egy, két, de akár három gyerkőcnek is lehet helyet szorítani benne és rengeteg a játszótér. Idősebb korban is vannak tagadhatatlan előnyei egy kertes házzal szemben, főleg mivel liftes házról beszélünk, ami az egyik legfontosabb lesz a fáradt, beteg lábainknak.

Ha kíváncsi vagy a többire is, lapozz!



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: