ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 önmérgező szokás, amit azért csinálsz, mert rettegsz az egyedülléttől

Vagyis attól, hogy nem fogadnak el, nem szeretnek, elhagynak. Ha ezeket észleled magadon, nagy bajok vannak az önbizalmaddal.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2023. január 19.



Mindannyian tudjuk, mi az a kapcsolatfüggőség. Amikor nem azért bonyolódsz újabb és újabb románcokba, mert valódi vonzalmat érzel a másik iránt, hanem mert félsz egyedül maradni.

Sokan annyira rettegnek egyedül maradni önmagukkal, hogy még a baráti, haveri körükbe is kétségbeesetten kapaszkodnak. A mindennapjaikat áthatják azok az önsorsrontó szokások, amelyeket épp azért vesznek fel, hogy soha senki ne hagyja el őket. Ez természetesen minden, csak nem egészséges.

A pszichológusok szerint íme a tíz legordítóbb jel, hogy nincs önbizalmad, és a tetteidet a magánytól való félelem irányítja.

1. Állandóan mentegetőzöl

Ha azon kapod magad, hogy azért is bocsánatot kérsz, hogy élsz, akkor valami nincs rendben. Egy egészséges önbizalmú ember általában észreveszi, ha megbánt valakit, és természetesen azért bocsánatot is kér.

De ha olyasmiért is mentegetőzöl, amit el sem követtél, vagy amiről egyáltalán nem tehetsz, akkor valószínűleg azért csinálod, mert félsz, hogy kiesel a téged körülvevő emberek kegyeiből.

Vagyis nem hiszel abban, hogy bármit csinálsz, szerethető vagy.

2. Nem mész bele vitákba

Az érzéseidért, a vágyaidért való kiállás az egészséges önértékelés jele. Ha soha, semmilyen konfliktusba nem mersz belemenni, ha csak magadban gyűjtöd a keserűséget, nyeled a békákat, de nem vagy képes kiállni magadért, akkor legbelül megint csak attól rettegsz, hogy magadra maradsz. Mert ha felvállalod önmagad, és ez konfliktushoz vezet, akkor majd a másik elhúz. Tudod, mit? Aki ezért elhúz, az húzzon is. Ilyen egyszerű.

3. Nem vállalod a véleményedet

Összefügg az előző ponttal. Nem kell mindig, mindenkinek ellentmondani, de ha valamiről van saját véleményed, azt jogod van elmondani. És ha ez eltér másokétól, akkor is. Ha rettegsz attól, hogy a véleménykülönbség miatt elveszítesz embereket, az nagyon kóros szokás, és csak önmagadnak ártasz vele.

Olyan emberekkel érdemes barátkozni, akik elbírják, ha valamiben különbözik a véleményetek.

Ez minden normális emberi kapcsolat alapja.

4. Lemondasz arról, amit szeretnél

Egy kapcsolatban mindenki köt kompromisszumokat. De ha folyton te vagy az, aki lemond arról, amire vágyik (legyen az egy közös program, egy új ruha, vagy bármi más), akkor téged a félelem vezérel. Nem azt mondjuk, hogy neked minden jár, de azért neked is jogod van a vágyaid beteljesítéséhez. Nem vagy senki rabszolgája.

5. Szemet hunysz afölött, ha bántanak

Ha egy kapcsolat számodra rossz, bántó, elnyomó, manipulatív vagy mérgező, azt neked nem kell megbocsátanod. Sőt. Nem szabad. Mert így vagy úgy, de tönkremész bele. Senkinek sincs joga állandó sebeket ejteni rajtad (képletesen vagy akár szó szerint), egy ilyen beteges, torz emberi viszonynál tényleg sokkal jobb az egyedüllét.

6. Feláldozod magad

Vagyis belemész abba, hogy egy kapcsolatért (akár szerelem, akár barátság) kizárólag te dolgozol. Te teszel bele minden energiát, míg a másik csak kivesz belőle, és szinte semmit sem viszonoz.

Megint csak azt tudjuk mondani: nem rabszolga vagy, és nem a másik édesanyja, dadája vagy pszichiátere.

Neked is jogod van ahhoz, hogy jól bánjanak veled, és erőfeszítéseket tegyenek érted.

7. Szabotálod a kapcsolataidat

Ha valaki betegesen fél az egyedülléttől, hajlamos arra, hogy tudat alatt "kiugorjon" egy kapcsolatból, még mielőtt az egyáltalán kialakulhatna. Vagy annyira vastag falakkal veszi körül magát, annyira nem nyílik meg, hogy a potenciális partnernek esélye sincs arra, hogy érzelmileg hozzáférkőzzön. Ha ezt észreveszed magadon, és többször ismétlődik, tanácsos szakember segítségét kérni. Ez már olyan fokú sérülés, hogy valószínűleg nem tudod egyedül megoldani.

8. Lábtörlő vagy

A fentebb említett pontok nagy részével összefügg. Ha hagyod, hogy bárki könnyen átgyalogoljon rajtad, semmibe vegye az érdekeidet, az érzéseidet, és úgy általában téged, akkor nagyon komoly önértékelési problémáid vannak.

9. Tapadós vagy

Aki fél az egyedülléttől, az gyakran úgy "rátapad" a partnerére vagy a barátaira, hogy szabályosan elviselhetetlenné válik.

Ha minden percben ragadsz a másikra, állandóan üzengetsz neki, lélegzethez se hagyod jutni, az egyértelműen a kétségbeesés jele.

Mindenki ki fogja szúrni, hogy félsz a magánytól, és ezért tapadsz. Szóval ez a taktika nemcsak káros és kóros, de még csak nem is válik be.

10. Soha nem mondasz nemet

Ismét a lábtörlő-effektus. Egy egészséges személyiség képes megszabni a saját határait, és ez azzal jár, hogy bizony néha nemet kell mondania. Szituációkra, programokra, sőt emberekre is. Ha ezt nem mered megtenni, csak azért, hogy valaki veled maradjon, akkor lehet, hogy tényleg emberek fognak körülvenni, csak éppen nem a neked valók. És végeredményben ugyanolyan magányos leszel, mintha egy lakatlan szigeten ücsörögnél.

Forrás: IHeartIntelligence


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: