2019-ben 1,27 millió ember halt meg olyan kórokozók miatt, amelyek ellenállnak az antibiotikumoknak - számolt be a BBC egy új kutatásról. Egy évvel később, 2020-ban AIDS-ben vagy HIV-fertőzésben 680 ezren, míg maláriában 627 ezren haltak meg. Így előfordul, hogy a szuperbaktériumok miatt többen haltak meg, mint a két veszélyes vírus miatt.

Antibiotikumrezisztenciáról akkor van szó, ha a beteg nem reagál az antibiotikumos kezelésre. Ez azt jelenti, hogy a kórokozó baktériumot nem semmisíti meg az antibiotikum. A kutatás szerint ezek a szuperbaktériumok Afrikában, a Szaharától délre lévő országokban okozzák a legnagyobb gondot. A szegényebb országokban 100 ezer emberre csaknem 24 haláleset jut, míg a gazdagabbakban 100 ezer főre 13 haláleset jut. A leginkább veszélyeztetettek az öt év alatti gyerekek.

Chris Murray, a Washingtoni Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint ezek a számok jól megmutatják, hogy most kell cselekedni. Megoldás lehet a jobb higiénia és védőoltások biztosítása, illetve Murray azt is említette, hogy vissza kell fogni a túlzott antibiotikumhasználatot.

Fontos kérdésre adott választ egy hajbeültetésekre specializálódott orvos a Ladbible nevű brit bulvárújságban. Umear Ahmadot arról kérdezte a közelmúltban néhány páciense, hogy

Ahmad egész pontosan azt mondta, hogy a haj egészségének megőrzéséhez sokféle vitaminra, köztük A-vitaminra is szükség van. A spermában pedig történetesen rengeteg az A-vitamin, tehát egy ejakulációval sok a haj számára is fontos vitamin távozik a szervezetből.

Ahmad szerint ezért, aki aggódik a haja egészsége miatt, annak inkább arra érdemes figyelnie, hogy mit eszik, és tápanyagokban, vitaminokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendre érdemes törekednie.

Egy nagyon ritka, halálos genetikai betegségben, Batten-kórban szenved egy brit kislány – írja a Mirror.

A hároméves Florence Swaffieldnél mindössze néhány hónappal azután diagnosztizálták a betegséget, hogy oltár elé lépett szülei esküvőjén. A kislány állapota azóta rohamosan romlott, egyre kevésbé képes önállóan beszélni, járni, enni vagy inni, és már szinte az összes megtanult szót elfelejtette.

A genetikai vizsgálat után kiderült, hogy mindkét szülő hordozója volt a betegség kialakulásáért felelős géneknek.

„A legtöbb ember még csak nem is hallott a Batten-kórról – és nem is gondolná, hogy gyerekeknél is kialakulhat egy olyan betegség, mint a demencia, mivel azt leginkább az idősebb emberekkel hozzák összefüggésbe” – magyarázta.

Szülei akkor kezdtek el gyanakodni, amikor Florence egyre kevesebbet evett, ivott, és emellett akár napi 22 órát is aludt.

Ennek ellenére elhatározták, hogy a lehető legjobb életet szeretnék biztosítani a kislányuknak. Abban reménykednek, hogy elérhetővé válik az Egyesült Királyságban az a génterápia, amivel javíthatnak az állapotán, és amely egyelőre csak kutatási fázisban van. A betegséggel jelenleg átlagosan 6 és 12 év közötti életkorig tudnak élni az érintettek.

A család létrehozott egy GoFundMe adománygyűjtő-oldalt, hogy minden lehetséges kezelést biztosítani tudjanak a számára. „Minden fillért egy lehetséges kezelésre vagy technológiára gyűjtünk, ami pedig megmarad, azt a Batten-kóros Családok Egyesületének és más, a Batten-kóros családokat támogató jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel” – mondták.

Abban bíznak, hogy „folyamatosan jönnek ki úttörő technológiák”, és talán áttörés születik ennek a betegségnek a kezelésében, gyógyításában is.

Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.

A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.

– írja a ScienceAlert.

A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.

A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.

Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.

A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.

A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.

Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.

Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.

A kórokozó laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni - írja a 24.hu.

A felfedezés jelenleg nem több tudományos eredménynél. Az azonban már tudható, hogy az Ebola- vagy Marburg-vírushoz hasonló megbetegedést nem képes okozni.

A Lloviu nevű filovírus az ebola távoli, „európai” rokona és egy emberkerülő denevérfaj elzártan élő populációjában azonosították.

A vírus a védett állatokra jelent veszélyt. Most vizsgálják, hogy átterjedhet-e emberre. A lap megjegyzi, hogy ez a kutatás is megmutatja, hogy milyen méreteket ölt a természetpusztítás, és hogyan vonja magára az ember a különböző betegségeket.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának vezető kutatója volt a Lloviu-vírust azonosító csapat vezetője. A portálnak elmondta, hogy ezt a vírust már Olaszországban is azonosították, sőt több más országban is, ahol hosszúszárnyú denevérek élnek.

Most a begyűjtött vírust laboratóriumban vizsgálják. Ezzel akár az ellene való felkészülést is elősegítik - mondta. "Ha ilyenkor – mint esetünkben is – kiderül, hogy a kórokozó emberi sejteket is fertőz, a kutatás természetesen magasabb fokozatba kapcsol".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ami egy kutatáskor jelentkezik, az még nem jelenti azt, hogy a való életben, a természetben is előfordul.