hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A körmünkből is megállapítható lehet, ha már átestünk a koronavíruson

Egy apró jel utalhat arra, hogy a testünk nemrég megküzdött a betegséggel.
Fotó: Medical Zone/YouTube - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

A körmön látható vonalak is utalhatnak rá, hogy már átestünk a koronavíruson - állítja Tim Spector, az angol King’s College epidemológus professzora.

A Beau-vonalként ismert eltérésről már a XIX. században is írtak francia tudósok. A vonalak bármilyen súlyos betegség után kialakulhatnak, ami átmenetileg a köröm növekedését is késlelteti - írja a Daily Star.

Spector szerint jelenleg különösen a koronavírussal összefüggésben bukkannak fel:

“A te körmeid is furcsának tűnnek? A “covid-körmöket” egyre többen ismerik fel, mert ahogy a köröm a fertőzés után tovább növekedik, egy tiszta vonal alakul ki az anyagában” - írta Twitterén a professzor.

Spector korábban egyéb furcsa mellékhatásokról, így az ún. covid-nyelvről is beszámolt, amit a duzzanat és az elszíneződés miatt “epernyelvnek” is neveznek.

hirdetés

“Ötből egy embernél okoz a covid olyan kevésbé gyakori tüneteket, mint az epernyelv, a bőrkiütések vagy a sebek a száj nyálkahártyáján” - tette hozzá.

Szintén ötből egy azoknak az aránya, aki az ún. “hosszú covid” tünetegyüttesétől szenvednek. Ezek jellemzően a fáradság, az izomfájdalmak és a fejfájás, de jelentkezhet szaglás- és ízlelésvesztés, hajhullás és extrém esetben bénulás is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Nem lesz nyájimmunitás, készüljünk a szezonális koronavírusra - mondják dél-koreai tudósok

A jelenleg elérhető vakcinák egyszerűen nem elég hatékonyak a vírus emberről emberre terjedésének megakadályozására.
Fotó: MTI/EPA/YNA - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy a koronavírussal ugyanúgy együtt kell majd élniük, mint a szezonális influenzával - mondták el dél-koreai vírusszakértők.

O Mjong-don, a betegségellenőrzési klinikai bizottság vezetője szerint

egyre valószínűbb, hogy a koronavírussal szemben nem érhető el a nyájimmunitás.

Ennek oka, hogy nincs olyan oltóanyag, amelynek hatékonysága meghaladná a 95 százalékot - ez volna szükséges ahhoz, hogy a beoltott személyek garantáltan ne fertőzzenek meg másokat.

„A Pfizer vakcina 95 százalékosra tesztelt hatékonysága csak a tünetekkel járó Covid-19 megbetegedés megelőzésére érvényes, az egyik emberről másikra terjedésre nem” - mondta el O.

Ha valóban nem sikerül kialakítani a nyájimmunitást, akkor a koronavírus a hagyományos influenzához hasonlóan szezonálisan, évről évre visszatérhet. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatokra alapozva az infrastruktúra kiépítettebb lesz, így az orvosok hamarabb és hatékonyabban tudnak reagálni rá. Vagyis például az évenkénti oltásokat gyorsabb ütemben tudják majd elvégezni. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a jelenlegi oltások mennyi ideig nyújtanak védettséget a vírus ellen, ahogy egyelőre a mutáns vírusok elleni hatékonyságukról sem tudunk még.

hirdetés

via Pulsenews.co.kr

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Vérzéses lázat terjeszthet egy Magyarországon megjelent új kullancsfaj

A Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Újabb kullancsfajta bukkant fel nálunk is.

A Hyalomma kullancsokat a vándormadarak hurcolhatták be közép-Európába és a klímaváltozás miatt honosodhatnak meg errefelé. Eddig itthon szarvasmarhán és sündisznókon találtak néhányat belőlük.

A vérszívók több mint fele betegségeket hordoz. A Lyme-kór és az agyhártyagyulladás a legismertebbek, de egy másik, még veszélyesebb vírus is megjelenhet egy új kullancsafaj miatt, amely a klímaváltozás miatt telepedett meg nálunk az RTL Híradónak nyilatkozó kutató szerint.

Földvári Gábor parazitológus szerint

a Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.

A Hyalomma kullancsnak mélyen barázdált teste, fehér sávos ízelt lába van. Magyarországon eddig Pest megye környékén jelentettek ilyen kullancsokat. Fertőzési gócpontokat alakíthatnak ki, ha elszaporodnak. Hogy még pontosabban felmérjék, mennyi van belőlük az országban, a szakemberek kérik, hogy aki ilyen kullancsot talál, küldje el nekik az állatról készült fotót a Kullancsfigyelő honlapon keresztül.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: