HÍREK

Tetőzött az ötödik hullám, jó nyarunk lehet Vattay Gábor járványelemző szerint

A főváros és a Dunántúl már túl van az omikron-hullám csúcsán, az ország keleti részén ezen a héten lehet a tetőzés. Május végére pedig szinte teljesen visszavonulhat a járvány.

Link másolása

Közeledünk a koronavírus-járvány lecsillapodásához dr. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője szerint.

„Budapesten a múlt hét csütörtökön már megvolt a tetőzés: akkor érték el az egyhetes átlagok a maximumukat, és pénteken már csökkentek. Ugyanígy történt Pest és Bács-Kiskun megyében is, és szinte az összes dunántúli megyében, így Vas és Győr-Sopron megyében is. A járvány ezeken a területeken pénteken érte el a csúcsot”

– mondta a szakértő a B&L Online Hír és Cikkügynökségnek.

Vattay úgy számol. hogy a kelet-magyarországi megyék jó részében február első hetében lesz a tetőzés. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a járvány a megyék gazdasági aktivitása szerint terjedt, ami nem véletlen. „Ahol nagyobb az emberek mozgása, közlekedése, keveredése, ahol nagyobb a népsűrűség, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.”

Napi estszámok várható alakulása 2022. február 1-jétől Magyarországon (Forrás: dr. Vattay Gábor)

Ugyanakkor a halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is.

A delta-hullám ugyan már lement, az abban megbetegedettek azonban még kórházban fekszenek, és a várható elhunytak egy része még azt a vírust kaphatta el. Az omikronnal kórházba kerülteknek viszont már kisebb százaléka fog meghalni, köszönhetően az új vírus okozta betegség enyhébb lefolyásra.

„Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő, körülbelül harminc–negyven nap alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felfutottt, és hasonló a helyzet a világ többi országában is. Budapest esetében karácsony után kezdődött a jelentős felfutása, és a január 27-i csúcsot követően március elejére kell visszacsúsznia”

– mondta elemzései alapján dr. Vattay Gábor.

Kérdésként merülhet fel, hogy az újrafertőzöttek száma nem késleltetheti-e az ötödik hullám lecsengését. Egy január eleji angliai kutatás százezer PCR-teszt eredményét elemezve jutott arra a megállapításra, hogy a friss Covid-betegek kétharmada korábban már elkapta a koronavírus-fertőzést. Dr. Vattay Gábor is úgy látja,

a mostani omikron-hullám egyik jellegzetessége, hogy azok is újra megfertőződhettek, akik a korábbi hullámokban már átestek a járványon, illetve akik már be voltak oltva.

Immunológiai szempontból tehát más vírus ez az új mutáns a korábbi, delta és delta plusz variánshoz képest. „Ez adta az omikron »versenyelőnyét« a deltához képes – mondta a járványügyi modellező, hozzátéve egy fontos szempontot. – Aki megfertőződött a deltától, azt az omikron meg tudja fertőzni, de akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem képes. Így nyomta el, szorította ki a terjedésben az omikron a deltát, amit a hullám elején még nem lehetett előre tudni.”

Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. Exponenciális szakasza gyorsabb volt, a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok. Míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött. A tetőzés hirtelen, előjelek nélkül áll be, ennek oka pedig egyszerű – magyarázta dr. Vattay Gábor. A fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nő, majd egy idő után elkezd stagnálni.

A tesztelésnek viszont van egy véges kapacitása, az emberek pedig beállnak a feltorlódott sorba. Amikor a járvány elkezd enyhülni, a sor elkezd apadni, de a tesztelés egy ideig még „bedugult” állapotban van, és azt követően is magas esetszámot jelentenek. Ez történhetett január utolsó egész hetében is, ezért volt még magas a mozgó átlag Budapesten. A többi városban is hasonló lesz a helyzet – jegyezte meg az elemző.

Kérdésként merülhet fel, vajon a Nyugat-Európában lábra kapott úgynevezett B2 omikron variáns nem tolhatja-e ki a lecsengést, nem növelheti-e újra az esetszámokat. Dániában és Portugáliában még nem tetőzött az újabb járványhullám, de már megjelent az új mutáció, mely valóban lökést adhat a koronavírus terjedésének. Ha viszont egy népességet a járvány gyengülő, lecsengő szakaszában ér el, akkor – feltéve, hogy az új verzió nem tudja megfertőzni azokat, akik átestek az omikron és a korábbi variánsok fertőzésein – már kevéssé tud hatékonyan terjedni. „Sokat fogunk tanulni abból, vajon tud-e a B2-mutáns újabb hullámot kelteni például a lecsengési szakaszban lévő Nagy-Britanniában, ahová biztosan elér Skandináviából” – mondta dr. Vattay Gábor.

S hogy mit hoz a nyár? Reménykedhetünk-e abban, hogy szinte eltűnik majd a koronavírus, ahogy az elmúlt két évben történt? A járványelemző szerint igen: Magyarországon eddig is jellemző volt a vírusok terjedésének, visszaszorulásának szezonalitása. Úgy tűnik, nem tudnak annyira jól terjedni a száraz levegőben, és várhatóan a jövőben is így lesz. Májustól állnak elő azok az időjárási feltételek, amelyek majdnem vírusmentes nyarat hozhatnak el.

De dr. Vattay Gábor optimista a további időszakra is.

„Azt várjuk, hogy a vírus ősszel már nem hullám formájában fog terjedni, hanem hasonlóan a többi megfázásos betegséghez, szinte csak egyike lesz azoknak. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, szinte „beoltotta” a maradék lakosságot is. Az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket okozott, vagy alig okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust.

Nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. De azért ez senkit se tévesszen meg, ezt még nem lehet nyájimmunitásnak nevezni. Ennek ellenére úgy gondolom, ha a következő mutáns megjelenik, nem úgy hat majd az emberekre, mint az eddigiek, és kevésbé lesz halálos.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Zárt osztályra vitték koponyasérülésével, ott meghalt a férfi – testvére szerint az orvosok hibáztak
László nővére nem érti, miért kellett pszichiátrián gyógyszerezni balesetet szenvedett testvérét, akinek rehabilitációja ráadásul szépen haladt állítása szerint.

Link másolása

Egy szórakozóhely előtt elesett és koponyasérülése lett Lászlónak, akinek története egy idő után furcsa, majd tragikus fordulatot vett – számol be a Blikk.

A baleseti intézetbe került sérülésével ahol kiderült: az esés miatt többszörös koponyatörést szenvedett, illetve koponyaűri vérzése lett. Lélegeztetőgépre került, majd miután arról le lehetett szedni, egy másik kórház neurológiai osztályára került, hogy speciális ellátást kapjon. Nővére, Tímea szerint itt lassan, fokozatosan javulni kezdett az állapota, hamarosan át is kerülhetett egy rehabilitációs intézetbe. Ekkor azonban váratlan dolog történt: Lászlót ismét elszállították, ezúttal egy pszichiátriára. „Akkor azt mondták nekem, mindez azért történt, hogy beállítsák a gyógyszereit” – mesélte a lapnak Tímea.

Szerinte mielőtt testvérét bevitték a zárt osztályra, már el tudta látni magát, ott azonban annyira leszedálták, hogy ülni is alig tudott egyedül.

A nővér nem érti, miért kellett balesetet szenvedett testvérét pszichiátriára szállítani, főleg, hogy a baleset előtt semmilyen mentális betegsége nem volt.

„Aztán körülbelül két héttel később délután felhívtak: a testvéremet mozdulatlanul találták az ágyon fekve, leállt a légzése. Ekkor még újra tudták éleszteni, de már nem tért magához: még egy hónapot élt agyhalottként”

– mesélte a család további tragédiáját Tímea.

A nővére kérésére Lászlót visszavitték az első kórház neurológiai osztályára, de csodát már itt sem tudtak tenni, a férfi nem sokkal később meghalt. Tímea több szakvéleményt is beszerzett, köztük olyanokat, amelyek szerint egyértelműen a pszichiátrián kapott gyógyszerek miatt állt le a férfi szíve, így szerinte egyértelműen az orvosok hibáztak.

Az ügyben rendőrségi eljárás indult, s a nyomozás jelenleg is folyik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Meghalt Havasi János
A több díjjal is kitüntetett újságíró, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatóhelyettese 72 éves volt.

Link másolása

Életének 72. évében elhunyt Havasi János Herczeg Ferenc-díjas újságíró, szerkesztő - tudatta a család kedden az MTI-vel.

Havasi János 1952. július 12-én született Dombóváron. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1976-ban, majd 1976-1977-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskolában. 1977-1983 között a Dunántúli Napló munkatársaként dolgozott. 1983-1985 között a siklós-villányi alkotótelepek igazgatója, majd a Jelenkor című irodalmi folyóirat olvasószerkesztője, 1987-től ismét a Dunántúli Napló újságírója volt.

A Helyzet című hetilap főszerkesztőjeként dolgozott 1989-től 1991-ig, ezt követően, 1991-1992 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtóosztályának vezetője, szóvivője volt. 1992-től 1994-ig a Párizsi Magyar Intézet sajtókapcsolatokkal megbízott igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be.

Havasi János 1995-től a Duna TV-ben dolgozott: 1996-ig tudósítóként, majd 1997-1998 között ő volt a közönségszolgálati igazgató.

A Magyar Televízió Aranyfüst című magazinjának szerkesztőségvezetői feladatait 1999-től 2004-ig látta el, ezt követően 2010-ig a Regionális, Kisebbségi és Határon túli műsorok főszerkesztője volt.

2010-ben az MTVA közéleti főszerkesztőjévé nevezték ki.

Ezt követően, 2012-től a határon túli kapcsolatokért felelős kabinetvezető-helyettesként, illetve a Kós Károly Kollégium titkáraként tevékenykedett; 2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, a magyar nagykövetség kulturális tanácsosa volt, majd 2020. január 1-től a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiós médiaszolgáltatási igazgatója volt.

Havasi János hadisírkutatással is foglalkozott, többször járt riport- és kutatóúton a többi között a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban, Erdélyben, Lengyelországban. 2013-ban jelent meg Lánykák, az idő eljárt című munkája, amelyet édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján írt.

A könyv alapján forgatták a 2018-ban bemutatott Örök tél című történelmi filmdrámát, amely a Magyarországról szovjet lágerekbe hurcolt magyar embereknek állít emléket.

Az alkotás több nemzetközi díjat is nyert.

További jelentős műve az Izotópfalu, Az IFOR éve, Az egyszemélyes stáb. Emellett több riportkönyv szerzője is.

Munkáját 2009-ben a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója Sándorov Péter-díjjal ismerte el, 2010-ben a Magyar Hadisírgondozásért kitüntető címben részesült, 2019-ben Párizs városa nagyérmének ezüst fokozatával tüntették ki; 2020-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vette át Havasi János, akit 2021-ben Herczeg Ferenc-díjjal tüntettek ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
„Egy pap gyóntatás közben nem közfeladatot lát el” - ezért nem kell a fideszes képviselők szerint a papoknak jelenteniük a gyermekek elleni bűncselekményeket
A parlament népjóléti bizottságában ma meg is szavazták a módosítót. A kormánypártok indoklása szerint gyónás közben a papok nem közfeladatot látnak el.

Link másolása

Korábban írtunk róla, hogy módosítást adott be a gyermekvédelmi törvényhez a fideszes Dunai Mónika.

A módosítás szerint az egyházi személyek felmentést kapnának a gyermekeket ért bűncselekmények bejelentési kötelezettsége alól, amennyiben arról gyónás közben szereznek tudomást.

Az RTL Híradó számolt be róla, hogy a parlament népjóléti bizottságában ma meg is szavazták a módosítót. A kormánypártok indoklása szerint gyónás közben a papok nem közfeladatot látnak el. Az ellenzék szerint a javaslat elfogadhatatlan és követelik, hogy ezentúl a gyónási titok se kösse a papokat, ha ott jut tudomásukra egy gyermekbántalmazás.

Korábban a katolikus egyház és maga Ferenc pápa is többször kiállt a gyónási titok szentsége mellett. A papok még a legsúlyosabb bűncselekményeket, például a gyilkosságokat, pedofil eseteket sem kötelesek jelenteni, ha gyónás közben értesülnek róla.

A parlament népjóléti bizottságában ma több órás vita alakult ki a tervezetről.

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa három éve egy javaslattal külön is kivette volna a gyónási titokból a gyermekbántalmazási ügyeket. Ahogy akkor, ma sem sikerül meggyőznie a kormánypártokat.

A kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc a gyónási titok sérthetetlenségével érvelt.

"Az elmúlt sok 100 évben volt egy entitás, aki a magasabb érdekre hivatkozva megpróbálta eltörölni a gyónási titkot, ez a III. Birodalom volt, amely a náci érdekekre hivatkozva...tehát csak ezt szeretném, még a kommunisták sem próbálkoztak ezzel."

- mondta Nacsa az RTL Híradónak.

A bizottság a kormánypártok szavazataival elfogadta a módosítást.

A Telex megkeresésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ennyit közölt:

„a gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Matematika érettségi: itt vannak a hivatalos megoldások
Általános vélemény szerint nem az egész vizsga volt könnyű, de szinte biztosan mindenki talált benne olyan feladatot, amit meg tudott oldani.

Link másolása

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, lezajlottak a középszintű írásbeli érettségik matematikából. A részben megváltoztatott vizsgán a diákoknak ún. sodrófadiagrammal, koordinátageometriával, halmazelmélettel és egy képzeletbeli polgármesterválasztás alapján a százalékszámítással is meg kellett küzdeniük.

Kedden az Eudline már megjelentette a nem hivatalos megoldásokat, mára pedig megérkezett a hivatalos megoldókulcs is.

A szaktanárok hivatalos véleménye szerint a matekfeladatok vegyes nehézségűek voltak, de szinte minden diák találhatott benne olyat, amit könnyebben meg tudott oldani, vagy amit korábban már alaposabban gyakorolt. Volt olyan vélemény is, hogy egy jobb képességű általános iskolás számára sem okozott volna nehézséget az érettségi vizsga megírása.

Ha kíváncsi vagy, hogy neked hogy sikerült a megpróbáltatás, esetleg rég vizsgáztál már, és érdekel, hogy átmentél volna az idei érettségin, IDE KATTINTVA le tudod ellenőrizni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: