HÍREK
A Rovatból

Tetőzött az ötödik hullám, jó nyarunk lehet Vattay Gábor járványelemző szerint

A főváros és a Dunántúl már túl van az omikron-hullám csúcsán, az ország keleti részén ezen a héten lehet a tetőzés. Május végére pedig szinte teljesen visszavonulhat a járvány.


Közeledünk a koronavírus-járvány lecsillapodásához dr. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője szerint.

„Budapesten a múlt hét csütörtökön már megvolt a tetőzés: akkor érték el az egyhetes átlagok a maximumukat, és pénteken már csökkentek. Ugyanígy történt Pest és Bács-Kiskun megyében is, és szinte az összes dunántúli megyében, így Vas és Győr-Sopron megyében is. A járvány ezeken a területeken pénteken érte el a csúcsot”

– mondta a szakértő a B&L Online Hír és Cikkügynökségnek.

Vattay úgy számol. hogy a kelet-magyarországi megyék jó részében február első hetében lesz a tetőzés. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a járvány a megyék gazdasági aktivitása szerint terjedt, ami nem véletlen. „Ahol nagyobb az emberek mozgása, közlekedése, keveredése, ahol nagyobb a népsűrűség, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.”

Napi estszámok várható alakulása 2022. február 1-jétől Magyarországon (Forrás: dr. Vattay Gábor)

Ugyanakkor a halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is.

A delta-hullám ugyan már lement, az abban megbetegedettek azonban még kórházban fekszenek, és a várható elhunytak egy része még azt a vírust kaphatta el. Az omikronnal kórházba kerülteknek viszont már kisebb százaléka fog meghalni, köszönhetően az új vírus okozta betegség enyhébb lefolyásra.

„Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő, körülbelül harminc–negyven nap alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felfutottt, és hasonló a helyzet a világ többi országában is. Budapest esetében karácsony után kezdődött a jelentős felfutása, és a január 27-i csúcsot követően március elejére kell visszacsúsznia”

– mondta elemzései alapján dr. Vattay Gábor.

Kérdésként merülhet fel, hogy az újrafertőzöttek száma nem késleltetheti-e az ötödik hullám lecsengését. Egy január eleji angliai kutatás százezer PCR-teszt eredményét elemezve jutott arra a megállapításra, hogy a friss Covid-betegek kétharmada korábban már elkapta a koronavírus-fertőzést. Dr. Vattay Gábor is úgy látja,

a mostani omikron-hullám egyik jellegzetessége, hogy azok is újra megfertőződhettek, akik a korábbi hullámokban már átestek a járványon, illetve akik már be voltak oltva.

Immunológiai szempontból tehát más vírus ez az új mutáns a korábbi, delta és delta plusz variánshoz képest. „Ez adta az omikron »versenyelőnyét« a deltához képes – mondta a járványügyi modellező, hozzátéve egy fontos szempontot. – Aki megfertőződött a deltától, azt az omikron meg tudja fertőzni, de akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem képes. Így nyomta el, szorította ki a terjedésben az omikron a deltát, amit a hullám elején még nem lehetett előre tudni.”

Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. Exponenciális szakasza gyorsabb volt, a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok. Míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött. A tetőzés hirtelen, előjelek nélkül áll be, ennek oka pedig egyszerű – magyarázta dr. Vattay Gábor. A fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nő, majd egy idő után elkezd stagnálni.

A tesztelésnek viszont van egy véges kapacitása, az emberek pedig beállnak a feltorlódott sorba. Amikor a járvány elkezd enyhülni, a sor elkezd apadni, de a tesztelés egy ideig még „bedugult” állapotban van, és azt követően is magas esetszámot jelentenek. Ez történhetett január utolsó egész hetében is, ezért volt még magas a mozgó átlag Budapesten. A többi városban is hasonló lesz a helyzet – jegyezte meg az elemző.

Kérdésként merülhet fel, vajon a Nyugat-Európában lábra kapott úgynevezett B2 omikron variáns nem tolhatja-e ki a lecsengést, nem növelheti-e újra az esetszámokat. Dániában és Portugáliában még nem tetőzött az újabb járványhullám, de már megjelent az új mutáció, mely valóban lökést adhat a koronavírus terjedésének. Ha viszont egy népességet a járvány gyengülő, lecsengő szakaszában ér el, akkor – feltéve, hogy az új verzió nem tudja megfertőzni azokat, akik átestek az omikron és a korábbi variánsok fertőzésein – már kevéssé tud hatékonyan terjedni. „Sokat fogunk tanulni abból, vajon tud-e a B2-mutáns újabb hullámot kelteni például a lecsengési szakaszban lévő Nagy-Britanniában, ahová biztosan elér Skandináviából” – mondta dr. Vattay Gábor.

S hogy mit hoz a nyár? Reménykedhetünk-e abban, hogy szinte eltűnik majd a koronavírus, ahogy az elmúlt két évben történt? A járványelemző szerint igen: Magyarországon eddig is jellemző volt a vírusok terjedésének, visszaszorulásának szezonalitása. Úgy tűnik, nem tudnak annyira jól terjedni a száraz levegőben, és várhatóan a jövőben is így lesz. Májustól állnak elő azok az időjárási feltételek, amelyek majdnem vírusmentes nyarat hozhatnak el.

De dr. Vattay Gábor optimista a további időszakra is.

„Azt várjuk, hogy a vírus ősszel már nem hullám formájában fog terjedni, hanem hasonlóan a többi megfázásos betegséghez, szinte csak egyike lesz azoknak. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, szinte „beoltotta” a maradék lakosságot is. Az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket okozott, vagy alig okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust.

Nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. De azért ez senkit se tévesszen meg, ezt még nem lehet nyájimmunitásnak nevezni. Ennek ellenére úgy gondolom, ha a következő mutáns megjelenik, nem úgy hat majd az emberekre, mint az eddigiek, és kevésbé lesz halálos.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lannert Judit: Nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára
Az oktatási miniszter egy interjúban beszélt az állami és egyházi iskolák párhuzamos finanszírozásának problémájáról. A tárcavezető szerint a kormányzat egyeztetni fog az egyházakkal a hálózat racionalizálásáról.


Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.

Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.

„Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta Lannert.

A tanárok mindennapi munkáját érintő könnyítések mellett a kormány az oktatás egyik legfontosabb eszközéhez, a tankönyvekhez is hozzányúl. A miniszter lépéseket ígért a szabad tankönyvválasztás visszaállítása felé, és jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi kormánytól megörökölt, áprilisban kötött szerződést, amelyet az állami tankönyvellátó, a KELLO írt alá.

A Nemzeti alaptanterv átalakítása hosszabb folyamat lesz, de az új irány már körvonalazódik: az új tartalmak integráltabban jelennének meg. Lannert Judit szerint be kellene emelni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket és a médiaműveltséget is.

A miniszter a tanítási módszerek rugalmasságát is szorgalmazza, példaként említette, hogy a kis alsósok, ha elfáradnak, kimehessenek az udvarra játszani, vagy akár az erdőben is lehessen órát tartani.

A helyi szintű rugalmasság megteremtéséhez azonban a központi irányítás átalakítása is szükséges. A miniszter bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületek teljes átvilágítását, ami akár azonnali személyi következményekkel is járhat.

Az állami fenntartású intézményrendszer átvilágításával párhuzamosan a kormány az egyházi iskolák helyzetét is napirendre tűzi, amelyekkel kapcsolatban egyeztetéseket kezdeményeznek, a miniszter ezzel összefüggésben fogalmazott úgy: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.


A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztban Hodász András, influenszer és egykori pap.

Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.

Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.

„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.

Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.

Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.

„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”

Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.

Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.

Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?

Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Távozik Győrfi Pál, már be is mutatták a mentők új szóvivőjét
Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója kedden bejelentette, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át a szóvivői feladatokat. A szervezet közleménye szerint a váltás a megújulási folyamat része, Győrfi Pál pedig a mentőszolgálat kötelékében marad.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 09.



Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.

„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.

A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.

Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.

„Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért!” – búcsúzott a pozíciótól.

Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.

A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.


A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.

A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.

A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.

Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.

A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.

A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.

„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.

A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.

„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.

A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk