Nem újdonság, hogy sokan megpróbálják elfoglalni magukat valamivel a vécén. Régen is hagyomány volt újságot vagy könyvet vinni, de az elmúlt években a technológia fejlődésével ezeket a legtöbben a telefonra cserélték.
Egy, a NordVPN készített tanulmány szerint a megkérdezett 9800 személy 65 százaléka válaszolta azt, hogy magával viszi telefonját a vécére.
Meglepő, de nem a 18 és 25 év közötti Z-generáció használja a leggyakrabban a telefon, hanem a 26-41 év közötti korosztály.
A vizsgált országok közül pedig Spanyolország végzett az élen, ott a megkérdezettek csaknem 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mobiltelefonját arra használja, hogy lekösse magát.
Arra viszont ügyelni kell, hogy mennyi időt töltünk a WC-n a telefont nyomkodva, mert az akár egészségügyi problémákhoz is vezethet.
„Általában nem szabadna 10 percnél többet ott időzni”
– mondta Dr. Roshini Raj, a NYU Langone gasztroenterológusa.
Az orvos hozzátette, hogy ha huzamosabb ideig ül valaki a WC-n, az aranyérhez, sőt néha megduzzadt vénákhoz is vezethet, amik erős fájdalmat okozhatnak.
De az orvos arra is figyelmeztetett, hogy ennek veszélye a WC kialakításától is függhet. Nem érdemes sok időt időzi a wc-n, ha a hátfó felünk lejjebb helyezkedik el, mint a combunk, mert nagyobb nyomás helyeződik az ott található erekre.
„Tehát ha nem is erőlködsz, ha csak ülsz és gondolkozol, vagy valami mást csinálsz, akkor is nyomás nehezedik ezekre az erekre.”
Az orvos azt is elárulta, hogy sok embert látott már, akik különféle betegségeket kaptak el a miatt, mert fürdőszobájukban nem volt megfelelő a higiénia.
Úgyhogy érdemes kétszer is meggondolni, hogy valóban itt érdemes-e itt időzni - hívta fel a figyelmet az Unilad.
Nem újdonság, hogy sokan megpróbálják elfoglalni magukat valamivel a vécén. Régen is hagyomány volt újságot vagy könyvet vinni, de az elmúlt években a technológia fejlődésével ezeket a legtöbben a telefonra cserélték.
Egy, a NordVPN készített tanulmány szerint a megkérdezett 9800 személy 65 százaléka válaszolta azt, hogy magával viszi telefonját a vécére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ónodi Eszter: Felesleges az életkorod miatt befeszülni
Ez a tanács a Diagnózis podcast aktuális epizódjában hangzik el a színésznőtől. A beszélgetésben Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus is részt vesz, aki pszichológiai oldalról is megvilágítja, hogyan viszonyulunk az évek múlásához.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
A műsorban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető Ónodi Eszter színésznővel és Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológussal beszélget arról, hogyan őrizhető meg a nők önbizalma 40 felett, javíthat-e az énképünkön egy arcplasztika és mit kezdjünk a külvilágból érkező, nem mindig pozitív visszajelzésekkel.
Az 50. év betöltése egy mágikus határ lenne?
Mindjárt a beszélgetés elején Ónodi Eszter elmeséli, hogy őt alapvetően nem különösebben izgatta volna az 50. születésnapja – de véletlenül úgy alakult, hogy megkerülhetetlenül szembe kellett néznie vele.
A Katona József Színház egy kedvesnek szánt gesztusként egy Facebook posztban felköszöntötte Esztert a kerek évforduló alkalmából, és innen viszont már nem volt megállás: a bejegyzést átvette a média, és hirtelen mindenhol az jelent meg, hogy „Ónodi Eszter 50 éves lett”.
Ettől kezdve már őt is elkezdte foglalkoztatni a kérdés. Mert egy dolog, hogy mit jelent neked egy életkor – és egy másik, hogy mit jelent a külvilágnak.
Dénes Fruzsina egészség-szakpszichológus tágabb perspektívába helyezi a jelenséget. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy az 50. életév ennyire erősen meg tud jelenni a nők életében. Sokan valódi mérföldkőként élik meg – még akkor is, ha korábban nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és vannak, akik már jóval korábban, a elkezdenek a korukkal foglalkozni, és már a 40. születésnapjukat is szorongva várják.
Fruzsina elmagyarázza, hogy mit is jelent a „szubjektív életkor”:
„Az identitásunk nem számokban szerveződik, hanem élményekben, célokban, aktivitásban.” Nem arról van szó, hogy „rosszul látjuk magunkat”, amikor fiatalabbnak érezzük magunkat a korunknál, hanem arról, hogy az, ahogyan megéljük magunkat, nem a számokon alapul.
A probléma inkább ott kezdődik, amikor a külvilág visszajelzései elkezdenek ütközni ezzel a belső élménnyel.
És ez nem csak „fejben dől el”. Fruzsina szerint biológiai szinten is hatunk egymásra: „sokkal jobban befolyásoljuk egymás hangulatát és idegrendszeri állapotát, mint gondolnánk”. Vagyis nem lehet teljesen kivonni magunkat abból, amit mások mondanak – de az igenis tanulható, hogy kitől fogadunk el visszajelzést, és kitől nem.
Épít vagy rombol a külvilág visszajelzése?
Eszter is tanulja ezt, például úgy, hogy a közösségi médiában való jelenléttől kicsit hátrébb lépett a negatív tapasztalatok miatt. Merthogy ő is kapott már bántónak ható kommenteket a kinézetére, életkorára vonatkozóan. Eszter konkrét példát idéz fel: „Imádom a havat, újévkor elmentem futni a Hármashatár-hegyre és futós szettben tettem ki egy szelfit, így kívánva boldog új évet. Egy bizonyos pont után olyan kommentek jelentek meg a poszt alatt, mint például:
„Hát ez valaha szép volt, de én most már a helyében nem mutogatnám magamat.” „Ez a botox vagy arcfeltöltés nem kellett volna.”
Annyira ledöbbentem ezen, még ha sejtettem is, hogy akik írták, saját frusztrációjukat eresztették ki. Ha másért nem, hát ezért hálás vagyok, hogy ezzel a poszttal segíthettem enyhíteni a frusztrációjukat” – meséli Eszter.
Éppen ezért inkább visszavett az online jelenlétből, ma már sokkal ritkábban oszt meg személyes tartalmakat. Nem azért, mert ne lenne mondanivalója, hanem mert nem akar folyamatosan ezekkel a reakciókkal szembesülni.
Hogyan gondoskodjunk már most 70+-os önmagunkról?
A beszélgetésben az is szóba kerül, hogy az öngondoskodás nem csak mentális kérdés – hanem nagyon is gyakorlati: például az, hogy gondolunk-e arra, mi lesz velünk később, és teszünk-e ezért előre. Eszter például abszolút tudatos ebben: „Színésznőként is gondolnom kell arra, hogy bár szeretnék még 70 évesen is játszani,
egy idő után már valószínűleg nem lesz annyi feladatom, annyi bevételem, mint mondjuk most, és fontos előre gondolkodni, tudatosan tervezni, félretenni idősebb korunkra.
És te gondoltál már arra, hogy hogyan telnek majd nyugdíjas éveid? Mert nemcsak az számít, lesznek-e ráncaid, hanem hogy biztosított-e a megélhetésed.
Az évek múlnak - de te már most elkezdheted az öngondoskodást!
Tudtad, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseid után évente adó-visszatérítést is igényelhetsz, így a megtakarításod a hozamok mellett állami támogatással is tovább gyarapodhat?
Az OTP Nyugdíjpénztár abban segít, hogy tudatosan és hosszú távon építsd a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát. Rendszeres vagy eseti befizetéseiddel egyéni számlán halmozódik a megtakarításod, amelyet a pénztár különböző befektetési portfóliókban kezel.
A portfóliót Te választod ki, attól függően, hogy inkább óvatosabb vagy magasabb kockázatú befektetési stratégiát szeretnél követni.
A befizetéseidet növelheted:
egyéni befizetésekkel,
munkáltatói hozzájárulással (ha elérhető),
az éves adó-visszatérítés jóváírásával.
A felhalmozott megtakarítás hosszú távon nyugdíjcélokra használható fel, így egy rugalmas, mégis kiszámítható kiegészítést nyújthat az állami nyugdíj mellé.
valóban létezik-e a „láthatatlanná válás” élménye,
hogyan torzítják a gondolkodásunkat a reklámok és a közösségi média,
mit tesz velünk a plasztikai beavatkozás,
mit kezdjünk a kritikával,
és hogyan lehet úgy megőrizni az önbizalmunkat, hogy közben ne a korunk határozza meg azt.
Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre, nézd meg a Diagnózis legújabb epizódját:
A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Nyugdíjpénztár támogatta.
Volt már olyan érzésed, hogy belül egyáltalán nem annyi idős vagy, mint amit a tükör mutat? Hogy miközben a világ elkezd máshogy nézni rád, te pontosan ugyanaz az ember maradtál? Vagy még inkább:
szeretnéd az 5-10-15 évvel ezelőtti önmagadat látni a tükörben és nehéz elfogadni, hogy ez már nem fog menni?
A Diagnózis podcast legújabb epizódja ebből az élményből indul ki – és nagyon hamar eljut oda, amiről ritkán beszélünk ennyire őszintén: mit kezd egy nő azzal, ha láthatói jelei mutatkoznak az évek múlásának?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Saját homloka felét bénította le egy orvosnő, hogy bemutassa a botox valódi arcát
A YouTube-ra feltöltött videóban a szakember részletesen elmagyarázza a neuromodulátorok működését. A kísérlet arra is figyelmeztet, hogy a beavatkozás komoly mellékhatásokkal járhat, ha nem profi végzi.
Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.
Dr. Bita Farrell, egy neves plasztikai sebész a homloka csak egyik felébe adott be injekciót, az eredményt pedig egy YouTube-ra feltöltött videóban mutatta meg a világnak.
A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.
„A neuromodulátorok, mint például a Botox, használhatók a szemöldök formázására és szép megemelésére – ezt pedig az izmok működésének megértésével érjük el” – mondta Dr. Farrell, aki szerint a lényeg az izmok egyensúlyának megbontása.
„Az izmok vagy felfelé húznak, vagy lefelé, és amikor hagyjuk érvényesülni azokat az izmokat, amelyek felfelé húznak, szép emelést lehet létrehozni.”
A kísérlet során pontosan megmutatta, mely területek kezelése hozza a leglátványosabb eredményt. „Látható, hogy ez az oldal sokkal nehezebbnek tűnik” – részletezte a doktornő.
Az eredmény valóban megdöbbentő: a kezelt oldalon a szemöldök látványosan megemelkedett, bár ez egyúttal egyfajta állandóan meglepett arckifejezést is kölcsönzött neki.
Az eset rávilágít, hogy bár a botox valóban átalakító erejű lehet, komoly mellékhatásokkal járhat, ha nem képzett szakember végzi a beavatkozást.
Nem ez az első alkalom, hogy a botox hatását ilyen látványosan demonstrálták. Korábban egy ikerpár kísérlete járta be a világsajtót, ahol az egyik testvér éveken át rendszeresen kapott botoxot, míg a másik nem.
Az évek múltán készült fotókon egyértelmű volt a különbség: a kezelt ikernek jóval kevesebb nyugalmi ránca volt, különösen a homlokán és a szemei körül.
Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.
Dr. Bita Farrell, egy neves plasztikai sebész a homloka csak egyik felébe adott be injekciót, az eredményt pedig egy YouTube-ra feltöltött videóban mutatta meg a világnak.
A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 60 éves, filléres gyógyszerrel írják újra a cukorbetegség kezelését
A brit egészségügyi felügyelet frissítette a 2-es típusú diabétesz kezelési protokollját. Az új ajánlás a korai szív- és vesevédelem érdekében a legtöbb betegnél azonnali kombinált terápiát javasol.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
A belőle kivont hatóanyagot az 1950-es évek végén vezették be. A metformin alapvetően a szervezet inzulin-felhasználását teszi hatékonyabbá, csökkenti a máj cukorkibocsátását és az izmok glükózfelvételét is javítja.
Nagy előnye, hogy önmagában ritkán okoz veszélyes vércukorszint-esést, és jellemzően nem okoz súlygyarapodást sem.
Széleskörű hatásai miatt régóta vizsgálják a cukorbetegségen túli alkalmazását is. Gyakran írják fel orvosok inzulinrezisztenciával küzdő, policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nőknek, mert segíthet a menstruációs ciklus szabályozásában. Felmerült az is, hogy lassíthatja az öregedést vagy védheti az idegrendszert, de ezeket a hatásokat embereken még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Mint minden gyógyszernek, a metforminnak is lehetnek mellékhatásai. A leggyakoribbak a gyomorpanaszok, hányinger és hasmenés, ezek azonban idővel enyhülnek, vagy a gyógyszer fokozatosan felszabaduló, úgynevezett retard változatával kiküszöbölhetők.
Komolyabb probléma, hogy hosszú távon B12-vitamin-hiányt okozhat, ami vérszegénységhez vagy idegkárosodáshoz vezethet.
A ritka, de súlyos mellékhatások közé tartozik a tejsav-acidózis, a vér tejsavszintjének veszélyes felhalmozódása, ami főleg súlyos vese- vagy májbetegeknél fordulhat elő.
Az új brit ajánlás különösen fontos lehet
Magyarországon, ahol a Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2025-ös becslése szerint a 20-79 éves lakosság 10,1 százaléka cukorbeteg, és a betegek közel 17 százaléka még diagnózis nélkül él.
Miközben a közbeszédben a diabétesz kezelése kapcsán az utóbbi időben leginkább a látványos fogyást is okozó GLP-1-készítményekről esik szó, a metformin továbbra is a legszélesebb körben használt, olcsó és megbízható alapgyógyszer marad, amely most új szerepben bizonyíthat. A betegek számára a legfontosabb üzenet, hogy a terápiás változtatásokról mindig a kezelőorvosnak kell döntenie.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztást adtak ki a magyar kardiológusok: ezekre a tünetre figyeljen mindenki, aki sportol
A Magyar Kardiológusok Társasága négy kritikus tünetre hívta fel a figyelmet, amelyek veszélyt jeleznek mozgás közben. Ezek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel, akár hirtelen szívhalállal is járhat.
A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.
Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.
A szervezet ugyan alkalmazkodik a terheléshez, csökken a nyugalmi pulzus és hatékonyabbá válik a szívműködés, ám bizonyos szívproblémák sokáig tünetmentesek maradhatnak, és csak edzés közben okoznak panaszt.
„A mozgás egy fontos védőfaktor a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden esetben kockázatmentes. Vannak olyan, sokszor rejtett betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak problémát” – hangsúlyozza dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
A legsúlyosabb következmény a sportolás közbeni hirtelen szívhalál, ami bár ritka, hátterében legtöbbször súlyos ritmuszavar áll. Fiatalabb korban ennek oka gyakran genetikai eredetű szívizombetegség, míg 35 év felett jellemzően a koszorúér-betegség és az ebből fakadó szívinfarktus.
A szakember szerint éppen ezért kulcsfontosságú a szűrővizsgálat, különösen bizonyos csoportok számára.
„Nagyobb intenzitású sporttevékenység megkezdése vagy folytatása esetén – ha valakinél szív- és érrendszeri rizikófaktorok állnak fenn, mint például magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, dohányzás vagy pozitív családi anamnézis – javasolt a kardiológiai kivizsgálás” – mondja a professzor.
A versenysportolók számára Magyarországon kötelező a rendszeres sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely EKG-t és szükség esetén további teszteket is magában foglal.
Mivel a szabadidős sportolóknak ez nem kötelező, nekik különösen figyelniük kell a testük jelzéseire. Azonnal fel kell függeszteni az edzést és orvoshoz kell fordulni, ha mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező légszomj, szívdobogásérzés, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik.
Gyakori kérdés, hogy egy fertőzéses betegség után mikor lehet biztonságosan visszatérni a mozgáshoz. A szabály az, hogy amíg tünetek vannak, kerülni kell a fizikai terhelést a szövődmények kockázata miatt. A tünetek megszűnése után legalább néhány nap panaszmentes időszakot kell tartani, és csak ezután lehet óvatosan, fokozatos terheléssel újrakezdeni az edzést.
Napjainkban egyre több okoseszköz segíti a sportolókat, melyek pulzust mérnek, vagy akár egycsatornás EKG-t is rögzítenek. Bár ezek hasznosak lehetnek, a kardiológus óvatosságra int.
„Bár ezek az eszközök hasznos kiegészítő információt nyújthatnak, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Ugyanakkor panasz esetén segíthetnek abban, hogy a kivizsgálás gyorsabban és célzottabban történjen”.
A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.
Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
