SZTE-kancellár: nem olyan rossz a magyar egészségügy, csak az emberek ezt tapasztalják pár dolog miatt
A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.
Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.
„Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” - fogalmazott.
„Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – sorolta.
Fendler azt állítja, hogy az orvosi konzultációk száma az OECD-átlag felett van, ami részben az orvosok feladatkörei miatt lehet, és szerinte az is sokat számít, hogy a lakosság eljut orvoshoz, ha akar.
„Várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok számával sincs gond, igaz, kevés az ilyen eszköz.
A Telex szerint a konferencia másik előadásából kiderült, hogy a Stada Hungary Kft. 22 nemzetre kiterjedő felmérése szerint Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll abban, hogy a lakosság mennyire elégedett a közegészségügyi rendszerrel.
Az itthoni, ezerfős minta 23 százaléka elégedett, miközben a listát vezető Belgiumban ugyanez az adat 81 százalék. Súlyos betegség esetén a magyarok 28 százaléka bízik az ellátórendszerben, ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt a sor végén kullogunk.
Fendler Judit érveit támasztotta alá az az adat is, hogy a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, miközben a szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, felük pedig egyenesen depressziós. Ebben az utóbbi évek béremelései sem hoztak áttörést, a pálya a fiataloknak nem vonzó, így az ápolói átlagéletkor magas.
A kancellár azt gondolja, hogy az ellátórendszer az egészségi állapotunkhoz csak 20 százalékban járul hozzá. A forrásokat másra kellene fókuszálni, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket.
Fendler méltatta a hazai szűrési rendszereket, de megjegyezte, hogy csak kevesen mennek el ilyen vizsgálatokra. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amit viszont emelni kellene, hogy több pénz jusson a gondozókra.
Hozzátette azt is, hogy fejleszteni kellene a lakossági kommunikációt, és szükség van ösztönzésre is. Példaként megemlítette azt a lehetőséget, hogy ha valaki évekig nem megy el szűrővizsgálatra, akkor emeljék meg a befizetendő járulékait.
