Szász Máté: Amit a bőrödre kensz, az a testedben köt ki – ezért nem mindegy, mit használsz
Egy átlagos európai nő délelőtt 10-ig már 165 féle vegyi anyagot ken magára – igen, köztük biztosan olyanokat is, amik inkább ártanak, mint használnak. De honnan tudhatjuk, hogy mi fér még bele, és mire jobb nemet mondanunk? Ebben segít eligazodni a Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódja, amelynek szakértő vendége ezúttal Szász Máté neurobiológus, kutató.
Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető egy személyes sztorival kezdi a beszélgetést: 21 évvel ezelőtt a hónaljában egy megnagyobbodott nyirokcsomóról derült ki, hogy daganat. Akkoriban elgondolkodott rajta, hogy az alumíniumtartalmú izzadtsággátlók nem lehetnek-e ludasak abban, hogy épp a hónaljában növekedett egy daganat. Most megkérdezte Mátétól, aki nemrég „Legkedvesebb mérgeink – a szépségipar sötét titkai” címmel könyvet írt a kozmetikumok mérgező hatásáról, hogy mi az igazság: helyes döntés-e félretenni az alumíniumtartalmú termékeket.
– javasolta Máté.
Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?
Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!
Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!
Most a csoportban hamarosan meghirdetett játékban megnyerheted Szász Máté könyvét!
Egy szemléletes példával fejtette ki, hogy miért jobb óvatosnak lenni: „Tudjuk, hogy a fehér cápa veszélyes, de itt és most kicsi az esélye, hogy megtámad minket. Az Adriai-tengeren, már kicsit nagyobb az esély a találkozásra, mert odajárnak szaporodni, csak lent vannak a mélyben. De ha én a parton vagyok, akkor biztonságban érezhetem magam. Viszont, ha a nyílt vízen hajókázom, akkor már sokkal nagyobb a kockázata, hogy elém kerül egy fehér cápa. Ami jelen esetben most lehet az alumíniumsó."
Máté kiemelte, hogy különbséget kell tenni a dezodorok és az izzadásgátlók között – utóbbiak tartalmaznak alumíniumsókat, és sajnos rákot okozhatnak. Az a kulcskérdés, hogy bekerül-e a szöveteinkbe az alumínium. Ugyan gyenge a felszívódásuk, de mivel naponta használjuk őket, a kockázat mégis ott van:
– mutatott rá Máté, mit is jelent az ilyen izzadtsággátlók rendszeres használata. A szőrtelenítés, epilálás, borotválás utáni alkalmazásuk különösen növeli a káros anyagok felszívódásának esélyét.
„Úgy vagyunk ezzel a kérdéssel, mint annak idején Columbo sorozatban: a film elején már lehetett sejteni, hogy ki a gyilkos, de még volt 45 perc, és addig még volt lehetősége tovább gyilkolni. Na így vagyunk ezekkel a vegyületekkel is.”
Mi a helyzet a tavaly betiltott körömlakk-alapanyaggal, a TPO-val?
Például a körömlakkokban korábban megtalálható TPO nevű vegyületről is hosszú évek óta gyanították, hogy veszélyes lehet, de csak tavaly került tiltólistára. A tiltás után a gyártók egy módosított vegyülettel helyettesítették a TPO-t, de a kutató szerint ez sem feltétlenül megnyugtató. „Már felmerült a gyanú, hogy lehet, hogy még a TPO-nál is agresszívabb hatása van” – tette hozzá Máté.
Befolyásolhatja a vásárlási döntéseket, hogy a biztonság földrajzi kérdés is. Míg az Európai Unió a kozmetikumokban használható több tízezer vegyületből mintegy 1600-at betiltott, addig az Egyesült Államok csupán 11-12-t. A távol-keleti piacok szabályozása pedig még ennél is kaotikusabb.
Az európai szabályozás szigorúbb, a gyártókat személyes felelősség terheli, de a hamis biztonságérzet így is veszélyes.
A probléma gyökere a vegyipar robbanásszerű fejlődése:
– mondta a kutató. Ezek hosszú távú hatásairól, és különösen a vegyületek együttes, úgynevezett koktélhatásáról szinte semmit sem tudunk. Szász Máté a defenzív vezetéshez hasonlítja a helyes hozzáállást: minden termékre potenciális veszélyforrásként kell tekinteni.
A drogériák polcai előtt állva a fogyasztó a „mentes” jelzőkbe kapaszkodhat, mint a parabén-, BPA- vagy ftalátmentesség, de a kutató óva int a feltétlen bizalomtól. A „natúr” vagy „bio” címkéknek például nincs szigorú jogi keretrendszere, így sokszor csak marketingfogásként szolgálnak.
Milyen betegségeket okozhatnak a problémás vegyületek?
A hormonrendszerre gyakorolt hatás különösen aggasztó. A pajzsmirigyproblémák, mint a Hashimoto, vagy az inzulinrezisztencia és a policisztás ovárium szindróma (PCOS) elterjedtsége drámaian megnőtt. Szász Máté a triklozán példáját hozza fel, egy korábban népszerű antibakteriális szerét, amit szappanokba, fogkrémekbe, sőt zoknikba is beletettek. Kiderült, hogy a szerkezete hasonlít a pajzsmirigyhormonéhoz, és megzavarhatja annak működését.
A legnagyobb veszélyben a mai tizenévesek vannak, akik a közösségi média nyomására már egészen fiatalon felnőtteket megszégyenítő mennyiségű és fajtájú kozmetikumot használnak. A legfontosabb az lenne, hogy megértsék, miért fontos a felesleges termékek kiiktatása és a tudatosság. Egy parfümöt például a bőr helyett a ruhára is lehet fújni, elkerülve a közvetlen felszívódást. És ahogy Máté konkrét javaslattal áll elő:
Ha kíváncsi vagy, hogy mi mindenről mesélt még Szász Máté, hallgasd meg a teljes beszélgetést! Megtudhatod, hogy ..
… mi alapján javasolt a drogériában termékeket választani,
… hogyan viszonyuljunk a fényvédőkhöz,
… miért nem segíti a bőr fiatalodását, ha több rétegben krémeket kenünk rá,
… milyen szerepe van a táplálkozásnak a bőr állapotában,
… mi Máté három legfontosabb tanácsa.
A BESZÉLGETÉST ITT TUDOD MEGNÉZNI:
Ha csatlakozol a Diagnózis zárt Facebook csoporthoz, akkor akár meg is nyerheted Szász Máté könyvét.
A podcastsorozat most nyári szünetre megy, addig is fedezd fel a korábbi epizódokat!
Foglalj könnyedén a weboldalukon!
