Parlagfű vagy pázsitfűfélék? Ezen a pollentérképen ellenőrizheted mitől tüsszögsz épp!

„Csak lazíts egy kicsit, majd jönni fog.” „Engedd el, majd bevonzod.” Olyan sok helyzetben mondunk egymásnak ilyen mondatokat, merő jószándékból. De van olyan élethelyzet, amikor ezek a mondatok inkább fájnak, mint segítenek. Például azoknak, akik régóta próbálkoznak gyermekvállalással, és egyelőre nem jártak sikerrel.

A Diagnózis egészségpodcast aktuális epizódja egy érzékeny, mégis sokakat érintő témát jár körül: mi történik akkor, amikor a gyermekvállalás nem megy olyan könnyen, mint ahogyan azt korábban elképzeltük. A beszélgetésben Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető két vendéggel beszélget: dr. Fekécs Györgyi szülész-nőgyógyász szakorvossal, valamint dr. Miklós Dominikával, aki bár szintén szülész-nőgyógyász, most személyes érintettsége miatt a saját tapasztalatait osztja meg.

Dominika története sok pár számára lehet ismerős. Férjével eltervezték, hogy családot alapítanak, ám hónapokig eredménytelenül próbálkoztak. Dominika ekkor 26 éves volt, a párja 31, ezért a környezetük sokszor bagatellizálta a helyzetet: „ráértek még”, „majd jönni fog”.

– vallotta be Dominika.

Egy évet adtak maguknak, hátha összejön, majd meddőségi szakemberekhez fordultak. Domi és párja nőgyógyászok, ezért különösen tudatosak voltak a probléma kezelését illetően. A beszélgetés szakértő résztvevője, dr. Fekécs Györgyi viszont arról számolt be, hogy a párok nagy része rendszerint túl későn jut el a meddőségi kivizsgálásig, értékes idő mehet el azzal, hogy bíznak abban, természetes úton is megérkezhet hozzájuk az új családtag.

Dominika és Györgyi meséltek arról, milyen kivizsgálásra kell számítania annak, aki meddőségi centrumhoz fordul.

Egyrészt általában párok közösen terveznek gyermeket, így Dominika szerint az a természetes és a nő számára mindenképpen támogató, ha a párja elkíséri őt a vizsgálatokra, részese a folyamatnak. Másrészt ahogy Györgyi rávilágított, az esetek jelentős százalékában a férfiak egészségi problémája áll a várva várt fogantatás elmaradásának hátterében.

És hogy mi minden befolyásolja még azt, hogy sikeres lesz-e egy próbálkozás? Györgyi többfajta tényezőt is sorolt: a testsúly optimalizálását, a dohányzás elhagyását, a minőségi alvást és a stressz csökkentését. Ezek mind befolyásolhatják a reproduktív egészséget.

„Egyes étrendkiegészítőknek is lehet pozitív hatása: a mio-inozitolról tudjuk, hogy növeli a spontán ovuláció esélyét, de említhetők az omega-zsírsavak és a Q10-koenzim is.”

A szakértő szerint sok tévhit is kering a gyermekvállalás körül. Az egyik ilyen az, hogy bizonyos orvosi eljárások garanciát jelentenének a sikerre. Valójában inkább az esélyek növeléséről van szó – és arról, hogy minden pár története más. Györgyi kolléganőivel megalapította a FertiliTeamet, hogy szakértő segítséget nyújthassanak azoknak, akik elvesztek az információk rengetegében. Terveik között szerepel, hogy egy applikációt is fejlesztenek, amelyben a gyermekvállalásra készülők könnyen választ kaphatnak kérdéseikre.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy…

• mikor érdemes kivizsgálást kérni, ha nem sikerül a teherbeesés,
• milyen jelek utalhatnak arra, hogy érdemes szakemberhez fordulni,
• miért fontos, hogy a férfiak is részt vegyenek a kivizsgálásokban,
• milyen asszisztált reprodukciós eljárások léteznek,
• milyen tévhitek keringenek a kezelésekkel kapcsolatban,
• és milyen mondatokkal érdemes – vagy éppen nem érdemes – reagálni, ha valaki gyermekre vágyik.

NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST:

A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.

Minden reggeli mellett ott a kis tabletta, az egészség apró, színes ígérete. Sokan egyfajta biztosításként tekintenek a napi multivitaminra a rohanó életmód és a nem mindig tökéletes étrend mellett, a hosszabb élet reményében. Egy nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.

A JAMA Network Open című rangos orvosi szaklapban megjelent elemzés három nagy amerikai egészségügyi felmérés adatait vonta össze, összesen 390 124, alapvetően egészséges felnőtt több mint két évtizedes követésével. A tudósok arra jutottak, hogy

A kutatócsoport a következtetéseit úgy összegezte, hogy „a multivitamin-használat a hosszú élettartam javítására nem megalapozott.”

A vizsgálat erejét a hatalmas minta és a rendkívül alapos módszertan adja. A szakemberek nem elégedtek meg egyetlen adatfelvétellel; a résztvevők kiegészítő-használatát két különböző időpontban is felmérték, és a követési időszak egyes esetekben a 27 évet is elérte. A statisztikai elemzések során különös gondot fordítottak arra, hogy kiszűrjék az olyan torzító tényezőket, mint a dohányzás, a testtömegindex, a fizikai aktivitás vagy az étrend minősége. Ezzel igyekeztek elkerülni a két leggyakoribb csapdát: egyrészt azt, hogy az eleve egészségtudatosabb emberek szednek vitamint, és valójában az életmódjuk, nem pedig a tabletta védi őket; másrészt azt a fordított helyzetet, amikor valaki épp azért kezd el kiegészítőket használni, mert már valamilyen betegségben szenved.

Az eredmények leginkább megdöbbentő része a számokban rejlik.

Bár ez a hatás a követés második felére statisztikailag már nem volt kimutatható, a legfontosabb üzenet az, hogy semmilyen élethosszt növelő előnyt nem sikerült igazolni. A megállapítások szakértői körökben is élénk visszhangot váltottak ki. „Nem látunk előnyt a multivitaminok szedésében” – szögezte le Dr. Céline Gounder, a KFF Health News közegészségügyi főszerkesztője a CBS Newsnak nyilatkozva.

Mások még élesebben fogalmaztak. „A multivitaminok túl sokat ígérnek és keveset adnak” – mondta a The Guardiannek Neal Barnard, a George Washington Egyetem orvosa és a tanulmányhoz fűzött kommentár társszerzője. Az étrend-kiegészítő ipar képviselői másként látják a helyzetet. „A halálozási arányok önmagukban való elemzése nem ismeri el a multivitamin-használat egészségügyi előnyeinek skáláját” – áll a Council for Responsible Nutrition iparági szervezet közleményében.

A korai időszakban tapasztalt, enyhén emelkedett kockázatot több tényező magyarázhatja. Az egyik lehetséges ok a fordított okozatiság: elképzelhető, hogy sokan éppen akkor kezdenek el multivitamint szedni, amikor már valamilyen diagnosztizálatlan egészségügyi problémájuk van. Egy másik, aggasztóbb lehetőség a potenciális biológiai ártalom. Korábbi, nagy kockázatú csoportokban – például erős dohányosok körében – végzett

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány eredményei az általános, egészséges felnőtt lakosságra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy a vitaminpótlás soha, senkinek nem indokolt. Dokumentált hiányállapotok esetén, például B12-vitamin-hiányban, a célzott pótlás elengedhetetlen. Ugyanígy, speciális élethelyzetekben is szükség lehet kiegészítőkre. Az amerikai járványügyi hivatal például minden fogamzóképes korú nőnek napi 400 mikrogramm folsav bevitelét javasolja a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzése érdekében.

A mostani kutatás jól illeszkedik a korábbi szakmai állásfoglalások sorába. Az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatásokat Értékelő Munkacsoportja már 2022-ben is arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték a multivitaminok szív- és érrendszeri betegségeket vagy rákot megelőző hatására. Ugyanakkor az éremnek van másik oldala is. Míg a halálozásra a multivitaminoknak nincs jótékony hatásuk, más területeken szerény előnyöket már kimutattak. A COSMOS nevű vizsgálatsorozat például

A megfigyeléses vizsgálatból ok-okozati összefüggést nem lehet teljes bizonyossággal levonni. A résztvevők által szedett multivitaminok összetétele és dózisa márkánként eltérő lehetett, az adatok pedig önbevalláson alapultak. A minta is főként középkorú és idősebb amerikai felnőttekből állt, így az eredmények más korcsoportokra vagy populációkra nem feltétlenül általánosíthatók. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag, változatos étrend, a dohányzás elhagyása és a rendszeres testmozgás. A kiemelkedően nagy amerikai elemzés végkövetkeztetése világos: a napi multivitamin általános, halálozást csökkentő biztosítást nem ad.

Lehet, hogy a lábujjaik mutatják meg először, hogy baj van.

Az alattomosan emelkedő vércukor finom érzészavarokkal és apró mozgásbeli nehézségekkel jelentkezhet. Ott, ahol a legkönnyebb nem észrevenni.

Ezt az állapotot diabéteszes neuropátiának nevezik, és leggyakrabban a lábakat érinti, mert az idegek itt a leghosszabbak, ezért a legérzékenyebbek a károsodásra.

Sokan nem is gondolnak rá, de ha valaki nehezen tudja külön mozgatni a lábujjait, vagy gyengébbnek érzi őket, az már az izomműködés zavarára utalhat, amit diabéteszes idegkárosodás is okozhat.

Ez azért különösen kockázatos, mert a kisebb sérülések vagy sebek teljesen észrevétlenek maradhatnak, ami súlyos fertőzésekhez vezethet.

A panaszok gyakran fokozatosan súlyosbodnak, és idővel más tünetek is megjelenhetnek, például éjszakai lábfájdalom, égő vagy szúró érzés, illetve járás közbeni bizonytalanság. Ha valaki a lábujjai mozgásának megváltozását, zsibbadást vagy bármilyen érzészavart tapasztal, azonnal érdemes orvosi vizsgálatot kérni.

Különösen sürgős a helyzet, ha nem gyógyuló seb vagy fekély jelenik meg a lábon, fertőzés jelei mutatkoznak, esetleg hirtelen erős fájdalom, gyengeség vagy jelentős érzéskiesés lép fel. A diagnózis általában vérvizsgálattal, például az A1C érték mérésével, valamint neurológiai vizsgálattal történik, ahol az orvos egy speciális eszközzel, úgynevezett monofilamentummal ellenőrzi a védőérzést, továbbá a reflexeket és a keringést.

A fájdalmas tünetekre azonban léteznek hatékony, egyénre szabott gyógyszerek. A kezelés alapja tehát a vércukorszint megfelelő szinten tartása, ami lassíthatja a további romlást. A mindennapokban kulcsfontosságú a rendszeres otthoni lábellenőrzés: a bőr és a körmök átvizsgálása, valamint a cipő belsejének ellenőrzése.

A cukorbetegeknek javasolt az évenkénti átfogó lábvizsgálat, a magasabb kockázatú csoportba tartozóknak – például akiknek lábdeformitásuk van, dohányoznak, vagy korábban volt már fekélyük – pedig ennél is sűrűbb kontroll szükséges.

Via EgészségKalauz

Aki esténként az ölében tartja a laptopját, bekapcsolja az ülésfűtést vagy melegítőpárnával melegíti magát, könnyen lehet, hogy észrevétlenül „lassan süti” a bőrét.

Az orvosi szaknyelvben erythema ab igne néven ismert állapotot a bőr tartós, ismétlődő, alacsony fokú hőhatása vagy infravörös sugárzása okozza.

A jelenségre egy TikTok-videóban hívta fel a figyelmet Dr. Joe Whittington, aki szerint az emberek lényegében „lassan megsütik” magukat az állandó hőforrásokkal. A jellegzetes tünet egy vörösesbarna, hálószerű elszíneződés, amely az érintett bőrfelületen alakul ki – írta a LADbible.

Sokan azt gondolnák, hogy az ilyen hőhatás égési sérülést okoz, de valójában nem erről van szó. A kiütést kiváltó hőmérséklet nem elég magas ahhoz, hogy megégessen, de kitágíthatja a bőr alatti felszíni ereket.

Ez okozza idővel a bőr elszíneződését. A tipikus modern kiváltók közé tartozik a laptop, a melegítőpárna, az elektromos takaró, a hősugárzó, az ülésfűtés és a melegvizes palack is.

Ha a hőhatás megszűnik, a kiütés általában hetek alatt lassan elhalványul. „De ha továbbra is lassan ‘sütögeted’ magad, az valójában károsíthatja a bőrödet és az ereket, és a kiütés tartóssá válhat. Sőt, egyes esetekben bőrrákkal is összefüggésbe hozták” – tette hozzá a szakértő.

Bár a rák kockázata nem gyakori, szakértők szerint a tartós hőhatás a bőrsejtekben daganatos elváltozásokat indíthat el, például laphámrákot, Merkel-sejtes karcinómát vagy bőrlimfómát.

A megelőzés egyszerű: csökkentsük a hőforrás intenzitását és a használat idejét, vagy tegyünk fizikai akadályt a bőr és a melegedő eszköz közé. Ha a laptop a probléma, tegyél közéd és a készülék közé ölbe helyezhető asztalt vagy más védőréteget.

A kiütésnek hetek alatt halványodnia kell. Ha nem, fordulj orvoshoz!

Via LadBible