prcikk: Nyolc napig volt 40 fokos láza a 12 éves Abonynak, miután tünetmentesen átesett a covid-fertőzésen | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nyolc napig volt 40 fokos láza a 12 éves Abonynak, miután tünetmentesen átesett a covid-fertőzésen

Tüdő- és szívproblémái lettek. Pedagógus anyja tavasszal nem örült az online oktatásnak, de most azt mondja, zárjanak be az iskolák.


„Nem vagyok hős, anya vagyok. Covid kétkedő. Voltam. Nem is a betegség valóságát tagadó, hanem a körülötte zajló felhajtást. Eddig.”

Vertike Anett kezdte így Facebook posztját arról, hogyan küzdöttek a 12 éves Abonyért az elmúlt napokban. A három fiát Pécsen egyedül nevelő, pedagógusként dolgozó anya a Szeretlek Magyarországnak részletesen is elmesélte történetüket.

Az év utolsó napján a fia belázasodott, nagyon fájt a hasa. Arra gondolt, a legrosszabb eshetőség, hogy Abonynak épp a covid közepén lett vakbélgyulladása. „Az ügyeleten biztosra mondtam, hogy nincs semmilyen koronavírusos tünetünk, nem találkoztunk gyanús emberrel sem” - mondja.

A fiút megvizsgálták, bent akarták tartani éjszakára megfigyelésre, de édesanyja kérte, hadd menjenek haza. Megígérte, ha bármi baj lenne, tíz percen belül visszamennek. Nem volt gond, de a láz maradt.

Másnap a vakbélgyanút kizárták, a gyereksebész azt mondta, covidra gyanakszik.

A lázambulancián csináltak egy gyorstesztet, ami negatív lett. Ezért az orvosok úgy vélték, valami más vírusfertőzés lehet.

Abonynak négy nap múlva is 4o fokos láza volt. Az ügyeletes orvos ennek ellenére megjegyezte, hogy milyen jó passzban van.

„Úgy tűnt, mert folyamatosan csacsogott. De én tudtam, hogy Abony zavart, mindenhez hozzászólt, olyan volt, mint aki be van rúgva. Ő nem bőbeszédű, idegenekkel szemben teljesen zárkózott. Most meg épphogy nem csát köszönt az orvosnak.”

Másnap egy órát vártak az orvosra, elkészült a PCR-teszt is, utána hazamehettek. A tesztről délután kellett érdeklődniük.

„Le voltam fagyva, a gyerek teljesen padlón volt. Ötödik napja van láza a gyógyszerek ellenére is, és még mindig nincs semmi kezelés. Telefonáltam az eredményért, és azt mondták, hogy a gyulladási értéke 2oo fölött van. Ennek 5-10 között kellene lennie. Kérték, hogy menjünk vissza.”

Azonnal a fertőző osztályra kerültek. Azt mondták nekik, hogy el sem hagyhatják a szobát. Anett az édesanyjára hagyta a másik két fiát. Abonynak még aznap volt egy nagyon erős hasmenése. Közben megjött a PCR teszt eredménye, negatív lett.

Másnap infúziót kapott a kiürült nátrium miatt, de az állapota csak minimálisan javult. 18o-nál megállt a gyulladási érték.

Hetedik napja volt folyamatosan lázas a fiú, már felkelni sem bírt, összeültek az orvosok, és kérték, hogy menjenek át kocsival a gyerekklinikára ultrahangra.

„Ledöbbentem, mert eddig engem sem engedtek haza a másik két gyerekemhez, most menjek én oda, ahol sok fertőzött lehet” - mondja Anett. Hazaugorhatott, hogy találkozzon a fiaival és megnyugtassa őket, majd visszament a kórházba, ahol Abonynak megcsinálták az ultrahangot.

„Egy nagyon tapasztalt doktornő volt, aki látta, hogy a belek gyulladásban vannak, de szerinte a tüdőnél is gondok vannak. Mentünk is röntgenre. Kiderült, hogy mindkét oldalon víz van, és az egyik be van gyulladva.”

Visszamentek a kórházba.

Az orvosokat is meglepte az eredmény, mert semmi sem utalt tüdőgyulladásra.

Elküldték őket CT-re. „Ide lázasan nem lehet bemenni, így én álltam a hőkamera elé, és mondtam a fiamnak, hogy nincs probléma, nem vagyunk covidosok, van róla tesztünk, és most be kell jutnunk vizsgálatra.”

Kiderült, hogy a szív körüli izmok is be vannak gyulladva. Megkezdték a szteroidos kezelést.

„Elmagyarázták, hogy teljesen leépítik az immunrendszerét várhatóan két nap alatt. Ebből végül négy nap lett."

A szteroid-kúra levitte a lázat, rendbejött a szívműködése, helyreállt a pulzus, a gyulladási érték is lement 180-ról 19-re.

Megjött a részletes vizsgálati eredmény. Ezt a betegséget COVID-19 fertőzés által kiváltott gyermekkori, több szervrendszert érintő gyulladásnak (MIS-C multisystem inflammatory syndrome) hívják.

„Azt mondták, Abony két hete tünetmentesen átesett a covidon, a pusztítás után pedig a legyengült immunrendszere önmaga ellen fordult.”

„Belek, mindkét oldali tüdő és a szív körül gyulladás, víz. Kötőhártya-gyulladás mindkét szemen. 8 napig volt 40 fok felett a láza. Szteroid infúzióban, mellette plazmaterápia, antibiotikum. Újabb és újabb kanülök, szétment vénák, a mosolygós arca egyre kisírtabb. De talán javulunk lassan.”

Anették hétfőn hazamehettek, de Abonynak még szednie kell antibiotikumot és aszpirint.

„A huncut, örökké mozgásban lévő fiúcska egy darabig még nem terhelhető, és akkor talán megússza maradandó szív- és tüdőkárosodás nélkül” – írta a Facebookra a majdnem két hete aggódó anya.

Szerinte az orvosok, ápolók mindent megtettek, de az egészségügyben komoly gondok vannak. A működésképtelen eszközök látványa a fiát is megviselte.

„Megijesztette, hogy négyből három vérnyomásmérő nem működött, mi lesz, ha nem tudnak megint vért venni, nézte, hogy csöpög-e az infúzió. Remegett attól, hogy látta a tehetetlenséget maga körül, senki nem tudta, mi a baja.”

Anett megdöbbent azon is, hogy a fertőző osztályon közös fürdőszoba van. „A hasmenéses gyerekkel rohantunk a folyosó végére az infúzióval, aminek a kereke sem működik. Az ajtók, ablakok az első szélre nyílnak, csapódnak, az egyik nap penészes kenyeret kaptunk. Lehetne sorolni.”

„A dolgozók pedig itt küzdenek, értünk! Mi úgy segíthetünk, ha komolyan vesszük a betegséget, és azt, amit ők csinálnak.”

Nem Abony az egyetlen eset. A Heim Pál kórházban már tíznél több ilyen beteg volt - olvasható decemberi közleményükben. 

Anett több anyával beszélt a betegségről, azt mondja, van olyan gyerek, akinek a gyulladási értéke 376 volt, majdnem dupla annyi, mint Abonyé. Ő intenzív osztályon is volt 3 napig. Azt kérték, hogy a gyerek egy hónapig ne menjen sehová, de nem tudni, lesz-e végleges szövődmény. Az anyák többsége semmit nem tud a jövőről.

Anett szerint, ha komolyabban vette volna a híreket, ha jobban figyel a megelőzésre, talán megóvhatta volna a fiát.

Azt sem tudni, ő koronás volt-e, de a tünetei szerint igen, és most úgy tűnik, Abony után kaphatta el. „Karácsony után két napig nem bírtam lábra állni, pedig én rendszeresen sportolok, futok. Iszonyatos végtagfájdalmaim voltak. De bevallom, amikor bevittem a gyereket, akkor azt mondtam, nem volt tünetem, mert különben nem lehettem volna a gyerekkel” - mondja.

Amiatt van bűntudata, hogy nem engedte volna annyit emberek közé.

„Mivel egyedül nevelem a fiúkat, Abony az én nagy segítségem, mindig jött velem bevásárolni. Mindig volt maszk, kézfertőtlenítés is, de sokat voltunk nagyáruházban.”

Bevallja, hogy az első hullámban hirtelen intézkedésnek gondolta az iskolák bezárását. Pláne, hogy nyáron mindenhol tömeg volt, semmilyen adat nem volt a betegekről, úgy tűnt, nem is volt veszély.

„Nem akartam megnyomorítani a gyerekek életét azzal, hogy féljenek. Elleneztem a maszkhasználatot. Az iskolában órákon át nem lélegezhetnek rendesen. Szabadtéren már nem kértem maszkot tőlük, és van egy autista fiam, tőle szintén nem.

Most jobban erőltetném a maszkot, és azt mondanám, zárjanak be az iskolák, legyen online oktatás. Tudom, hogy alsóban szinte lehetetlen. Tanítani akarok, de nem gyerekéletek árán."

Anett legkisebb, autista fiának is erős hasfájása kezdődött ma. A hasonló tünetek miatt édesanyja azt kérte, csináljanak vizsgálatot, de az volt a válasz, hogy nem indokolt, az orvosok szerint lehet, hogy csak egy bélfertőzés. Kicsi az esély, hogy két ilyen eset forduljon elő egy családban.

„Tudom, tízezerből csak kettőnél lehet ilyen, de épp az én fiam volt az egyik. Épp eleget hallottam mostanában, nem szeretném azt hallani többet, hogy nyugodjon meg anyuka, nem lesz semmi baj!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz
Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.


Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:

• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.

• Sokan az emésztés beindítására használják, a tapasztalatok szerint a langyos folyadék és a citromsav enyhén serkentheti a gyomornedvek termelődését, ami megkönnyítheti a reggeli étkezést és csökkentheti a puffadást.

• A citrom C-vitamin-tartalmát is sokan kiemelik, ami hozzájárul az immunrendszer működéséhez, bár egy pohárnyi adag a napi szükségletnek csak egy töredékét fedezi.

• Az élénkítő íz és illat sokaknak ad egyfajta mentális löketet a nap elején, emellett egy egyszerű, ismételhető szokásként segíthet a tudatosabb napirend kialakításában is.

A szakértők viszont egyértelműen figyelmeztetnek a kockázatokra:

• A citromsav hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot.

• Az emésztésre gyakorolt hatásáról kevés a közvetlen bizonyíték egészséges embereknél. A langyos folyadék önmagában is enyhe serkentő hatású lehet.

• Kifejezetten óvatosnak kell lenniük azoknak, akik gyomorégéssel vagy refluxszal küzdenek, mivel a citrusfélék súlyosbíthatják a tüneteket.

És néhány hasznos tanács azoknak, akik kipróbálnák a reggeli italt:

• Fontos, hogy ne forró, csakis langyos vízbe facsard a citromot, mert a magas hőmérséklet csökkenti a C-vitamin tartalmát.

• A fogzománc védelme érdekében érdemes szívószállal inni, és utána tiszta vízzel kiöblíteni a szájat. A fogmosással pedig ajánlott legalább fél órát várni.

Van pár tévhit is, amire figyelmeztetnek a szakemberek:

• Gyakori tévhit, hogy a citromos víz lúgosítja a szervezetet. A test pH-értékét egy bonyolult belső rendszer szabályozza, amire az étrendnek minimális a befolyása.

• Az sem igazolt, hogy zsírégető hatása lenne. A fogyáshoz a megfelelő étrend és a mozgás elengedhetetlen, a citromos víz legfeljebb a tudatos életmód egy apró eleme lehet.

Aki nem kedveli a citromos vizet, vagy a savassága miatt kerülné, annak a reggeli hidratáláshoz a sima langyos víz, egy enyhe gyömbértea vagy egy cukormentes gyógytea is jó választás lehet. A langyos citromos víz tehát nem csodaszer, de egy tudatosan alkalmazott, jó szokás lehet a reggeli folyadékpótlásra.

A kulcs a mértékletesség és a fogzománc védelmére való odafigyelés.

Via Egészség Kalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból
Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.


Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan elrontják az esti banánevést, pedig ezen a három apróságon múlik a jó alvás
Szakértők három lépésben írják le, hogyan érdemes banánt enni lefekvés előtt. 1–2 órával alvás előtt, kis adagban – gyakran fél darab elég –, és inkább keményebb, zöldes példányt tanácsolnak.


Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

a banán tökéletes választás lehet, ha lefekvés előtt megéheznénk, mert kíméletesebb a szervezetnek, mint a csokoládé vagy a péksütemények.

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

1. Az időzítés a legfontosabb: lefekvés előtt 1-2 órával érdemes enni, nem közvetlenül az ágyban. 2. Az adagolásnál a mértékletesség a kulcs, gyakran már egy fél banán is elég a korgó gyomor csillapítására. 3. Végül az érettséget is figyelni kell: este a keményebb, még kissé zöldes héjú banán a jobb választás a túlérettel szemben.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Rossz hírünk van: már egy súlyos fogszuvasodás is beindíthatja a demenciát
Finn kutatók több mint 374 ezer ember adatait elemezték, és döbbenetes összefüggést találtak. A kórházi kezelést igénylő fertőzések átlagosan 5-6 évvel előzik meg a diagnózist.


Egy elhanyagolt, szuvas fog, egy komolyabb tüdőgyulladás vagy akár egy makacs hólyaghurut is baljós előjele lehet a demenciának, méghozzá évekkel a betegség felismerése előtt.

Erre a döbbenetes összefüggésre derített fényt a Helsinki Egyetem egy frissen publikált, nagyszabású kutatása.

Egyik megállapításuk az, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzések önállóan is felgyorsíthatják a szellemi leépülést

– írja a PLOS Medicine tudományos folyóirat.

A felfedezés azért kulcsfontosságú, mert a demencia világszerte egyre több családot érint, ám egyelőre még kevés olyan, általunk is befolyásolható kockázati tényezőt ismerünk, amellyel csökkenthetnénk a kialakulásának esélyét.

A finn tudósok több mint 374 ezer ember egészségügyi kartonját fésülték át, azt vizsgálva, milyen kapcsolat állhat fenn a kórházi ellátást igénylő fertőzések és a későbbi demencia diagnózis között. Az elemzés során 27 egyéb, nem fertőző betegséget is figyelembe vettek, hogy kiszűrjék a lehetséges véletlen egybeeséseket.

Az adatokból kiderült, hogy a súlyos fertőzések átlagosan öt-hat évvel előzték meg a demencia hivatalos megállapítását.

A kutatók szerint az emelkedett kockázat még azután is megmaradt, hogy a többi betegséget is számításba vették.

Ez arra utal, hogy a bakteriális fertőzések önmagukban is hozzájárulhatnak a kognitív hanyatláshoz.

Az összefüggés különösen a 65 éves kor előtt diagnosztizált, korai kezdetű demenciánál volt erős.

Ebben a csoportban öt konkrét fertőzéstípus, köztük a tüdőgyulladás és a fogszuvasodás járt együtt kimutathatóan magasabb kockázattal.

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez egyelőre egy statisztikai összefüggés, és nem egyértelmű ok-okozati bizonyíték, az eredmények így is rendkívül fontosak. A kutatók szerint: „Bár a vizsgálatunk nem bizonyítja, hogy a fertőzések közvetlenül okozzák a demenciát, az eredmények határozottan arra utalnak, hogy egy potenciálisan módosítható kockázati tényezőt azonosítottunk. A fertőzések megelőzése és gyors kezelése kulcsfontosságú lehet.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jobb fertőzésmegelőzés, a védőoltások, a megfelelő szájhigiéné és a gyors orvosi segítségkérés idővel a demencia elleni küzdelem egyik fontos eszközévé válhat.

A tanulmány eredményeit már több nemzetközi hírportál is ismertette, kiemelve a megelőzés fontosságát.

A következő lépés olyan klinikai vizsgálatok elindítása lehet, amelyek már egyértelműen bizonyíthatják az ok-okozati kapcsolatot. A tudósok azt is vizsgálni fogják, pontosan milyen biológiai folyamatok (például a testben zajló gyulladás) kötik össze a fertőzéseket az agy leépülésével.

A legfontosabb üzenet tehát, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzéseket komolyan kell venni, mert a jelek szerint nemcsak azonnali veszélyt jelentenek, hanem hosszú távon az agy egészségére is hatással lehetnek.

Via New Scientist


Link másolása
KÖVESS MINKET: