Gyógynövényekkel a koronavírus ellen? – Gyógyszerészek szakszerűen a témáról
Nincs olyan növény vagy növényi készítmény (pl. illóolaj), amely alkalmazásával bizonyítottan megelőzhető vagy gyógyítható lenne az új típusú, COVID-19 elnevezésű koronavírus okozta fertőzés.
Az immunrendszer működésére kedvező hatású növények a kasvirág (Echinacea) fajok és a dél-afrikai muskátli. Megfázás esetén, a betegség első tüneteinek észlelésekor megkezdett alkalmazásuk kedvező hatású. Fontos tudni, hogy a fenti növényekből készült gyógyszereket nem szabad és nem is érdemes folyamatosan szedni, alkalmazásukat csak a megfázás első tüneteinek megjelenésekor kell elkezdeni.
De az újtípusú koronavírusfertőzés esetén való alkalmazhatóságukra nincsenek adatok, ezért megelőző célból ne szedje ezeket folyamatosan!
Hallottam a grapefruitcseppről, az nem lehet jó most?
Egyelőre nem igazolt, hogy a grapefruitmagnak bármilyen kedvező hatása lenne,
ezért a grapefruitmagból készült termékeket fogyasztását sem a jelen helyzetben, sem máskor nem ajánljuk.
És akkor mit tegyek, ha köhögök, lázas vagyok vagy fáj a torkom?
A koronavírusfertőzésre jellemző tünetek észlelésekor értesítse telefonon háziorvosát és az ő utasításainak megfelelően járjon el.
A Gyógynövénylap blogon a gyógyszerészektől mindent megtudhatsz a gyógynövények felhasználásáról. Keresd őket a Facebookon is!
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.
Akkor nincsenek vírusellenes hatású növények?
Vannak ugyan igazoltan vírusellenes hatású gyógynövények, de ez a hatás mindig adott növény (vegyület, kivonat) és adott vírusok esetén értelmezhető,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni” – mondja az orvos, majd felsorolja azt az ötöt, ami miatt azonnal mentőt kell hívni
A mindennapi nyavalyák többnyire ártalmatlanok, de létezik öt kivétel, ami azonnali cselekvést igényel. Ezek a piros zászlók, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mindenkinek fáj valamije, szinte állandóan. A hátad, a fejed, a mellkasod – mert rosszul aludtál, sokat ittál, vagy csak úgy. A legtöbbször tényleg nem jelent semmit, és az ember nyomja is tovább, mintha mi sem történt volna.
De néha a tested nem csak nyafog, hanem vészjelzést ad le, és ha ezt ignorálod, abból komoly baj lehet.
Egy londoni háziorvos, Dr. Ellie Cannon most összeszedte azt az öt fájdalomtípust, amit soha, semmilyen körülmények között nem szabad félvállról venni. Ahogy ő fogalmaz: „A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni. A legtöbbet még csak kezelni sem kell. De ritka esetekben valami komoly dolog áll a háttérben, ezért mindig jó, ha az ember képben van, mire kell figyelni.”
Kezdjük a klasszikussal, a mellkasi fájdalommal.
Persze, lehet csak egy kiadós gyomorégés, de ha a fájdalom hirtelen jön, tartós, és több mint 15 percig nem múlik, ráadásul kisugárzik az állkapcsodba vagy a bal karodba, akkor az már nagyon nem a csípős vacsora. Ez a szívinfarktus nagyjelenete lehet. De nem ez az egyetlen életveszélyes forgatókönyv.
Ha a fájdalom éles, és minden lélegzetvétellel vagy köhögéssel rosszabb lesz, az akár tüdőembóliára is utalhat,
ahol egy vérrög elzárja a tüdő vérellátását. Ezt nehézlégzés vagy véres köpet is kísérheti. „Emberek ezrei esnek át szívinfarktuson minden évben, és eleinte észre sem veszik” – mondja Dr. Cannon, hozzátéve, hogy az „embóliák ritkábbak, de azonnal kezelni kell őket.”
A hasi fájdalom is egy trükkös pálya.
Ha a fájdalom a jobb felhasban jelentkezik, és a válladba sugárzik, az az epehólyagod gyulladása lehet, ami kezeletlenül súlyos fertőzésbe csaphat át.
A hullámokban érkező görcsös fájdalom, amit hányás vagy súlyos székrekedés kísér, bélelzáródást jelezhet, amit gyakran csak sürgős műtéttel lehet megoldani.
A nőknek különösen figyelniük kell: az erős, alhasi fájdalom méhen kívüli terhesség jele lehet, ami belső vérzést okozhat. Férfiaknál ugyanez a hirtelen fájdalom a herecsavarodás tünete is lehet, ami, ha nem műtik meg azonnal, a here elhalásához vezet. Dr. Cannon szerint van egy egyszerű ökölszabály: „Ha a hasi fájdalmat valami komoly dolog okozza, a gyötrelem valószínűleg elviselhetetlen lesz. Ha csak enyhén idegesítő, akkor valószínűleg semmi komoly.”
A hátfájás szinte népbetegség,
de van, amikor többről van szó, mint egy rossz mozdulatról. Ha a hátfájás a nemi szervek körüli zsibbadással, frissen kialakult vizelet- vagy székletürítési problémákkal, vagy mindkét láb fájdalmával jár együtt, az a cauda equina szindróma nevű, azonnali beavatkozást igénylő állapot lehet. Itt a gerincoszlop alsó részén lévő idegkötegek nyomás alá kerülnek, és műtét nélkül maradandó bénulás lehet a vége.
Egy másik vészjel a hirtelen, „szakító” érzés a hátban vagy a lapockák között, ami aorta disszekcióra, a szív fő verőerének szakadására utalhat.
„Minden héten látok hátfájós pácienseket a rendelőmben” – mondja a doktornő. „Szinte minden eset ártalmatlan. De időről időre van egy, amely azonnali figyelmet igényel.”
A fejfájás is mindennapos,
de a hirtelen kezdődő, elviselhetetlenül erős fájdalom agyvérzés jele lehet. „Ez a fejfájás olyasmi, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztet Dr. Cannon.
Ha a fejfájást arcgyengeség, karzsibbadás vagy beszédzavar kíséri, az valószínűleg stroke, és azonnali mentőt kell hívni.
Ha pedig hányás, láz és fényérzékenység is társul hozzá, az agyhártyagyulladásra utalhat. „Ha fejfájást tapasztalsz, nézz a tükörbe, hogy észrevedd a stroke jeleit” – tanácsolja.
Végül a vádli.
A leggyakrabban csak egy meghúzódott izomról van szó, de ha a fájdalmas vádli duzzadt és meleg is, az mélyvénás trombózisra utalhat. Ez egy vérrög a lábban, ami életveszélyes, mert eljuthat a tüdőbe. A kockázatot növeli a tartós inaktivitás, egy friss műtét vagy a rák.
„A mélyvénás trombózis egyike azoknak a halálos állapotoknak, amelyeknek a jeleit sokan nem ismerik”
– mondja Dr. Cannon. „A vádli fizikai elváltozásai valami nagyon komoly dolog jelei lehetnek.”
Mindenkinek fáj valamije, szinte állandóan. A hátad, a fejed, a mellkasod – mert rosszul aludtál, sokat ittál, vagy csak úgy. A legtöbbször tényleg nem jelent semmit, és az ember nyomja is tovább, mintha mi sem történt volna.
De néha a tested nem csak nyafog, hanem vészjelzést ad le, és ha ezt ignorálod, abból komoly baj lehet.
Egy londoni háziorvos, Dr. Ellie Cannon most összeszedte azt az öt fájdalomtípust, amit soha, semmilyen körülmények között nem szabad félvállról venni. Ahogy ő fogalmaz: „A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni. A legtöbbet még csak kezelni sem kell. De ritka esetekben valami komoly dolog áll a háttérben, ezért mindig jó, ha az ember képben van, mire kell figyelni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döbbenetes felfedezés: szén-dioxiddal mossák át a Parkinson-kórosok agyát - és működhet
Parkinson-kórral élő időseket vettek rá egy bizarrnak tűnő kísérletre egy amerikai laborban. Az eredmények még a kutatókat is meglepték, a mérgező anyagok ugyanis a vérükben jelentek meg.
Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy
a vér szén-dioxid-szintjének rövid ideig tartó, ritmikus emelésével felpörgethető az agy természetes „szennyvízrendszere”
– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
Az agy hulladékeltávolító, úgynevezett glimfatikus rendszere normál esetben
mély alvás közben a legaktívabb, amikor az agy-gerincvelői folyadék hullámai szó szerint átmossák az agyszövetet.
Mivel a Parkinson-kóros betegek gyakran küzdenek alvászavarokkal, ez a tisztulási folyamat sérülhet, ami a káros fehérjék felhalmozódásához vezet. A kutatók rájöttek, hogy a szén-dioxid-szint ingadozása az erek tágulását és összehúzódását okozza, ami egyfajta pumpaként működve segítheti a folyadék áramlását.
Az egyik kísérletben 63 idősebb felnőtt vett részt, akik közül harmincan Parkinson-kórral éltek. Miközben MRI-vizsgálatot végeztek rajtuk, körülbelül 35 másodperces ciklusokban szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegeztek be, amit normál levegővel teli szakaszok követtek.
Az eredmények mind az egészséges, mind a beteg csoportban az agy-gerincvelői folyadék áramlásának megváltozását mutatták.
Egy másik, tízfős vizsgálatban a résztvevők három, egyenként tízperces kezelésen estek át. Az ezt követően, 45, 90 és 150 perc múlva levett vérmintákban kimutathatóan megnőtt az agyból származó salakanyagok koncentrációja. Egyiküknél, akinél az Alzheimer-kór egyik biomarkerét is azonosították, a kezelés után a vérben lévő
mérgező amiloid-béta fehérjék szintje kimagaslóan megemelkedett, ami a hatékony kiürülésre utal.
„Azt kerestük, hogyan tudnánk ezt a folyamatot felerősíteni” – mondta Sephira Ryman, a kutatásban részt vevő neuropszichológus. „Ekkor jöttünk rá, hogy éber állapotban is elő tudjuk idézni a mély alváshoz kötött glimfatikus tisztulási folyamatot, méghozzá szakaszos szén-dioxid-adagolással.” A tanulmány szerzői szerint „a szakaszos hiperkapnia képes lehet eltávolítani az Alzheimer-kórban szerepet játszó peptideket és fehérjéket, ami kiemeli a benne rejlő lehetőséget, mint az Alzheimer-páciensek betegséglefolyását módosító terápiát.”
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy
egyelőre nem tudni, a hatás tartós-e, és érdemben befolyásolja-e a betegségek lefolyását.
Az is kérdéses még, hogy a felhalmozódó toxikus fehérjék a betegségek kiváltó okai vagy csupán azok melléktermékei. A csapat most azt vizsgálja, hogy a hasi légzésre fókuszáló gyakorlatok, mint a jóga, a tajcsi vagy a csikung, képesek-e hasonlóan kedvező hatást elérni.
A kutatás bizonyította, hogy laboratóriumi körülmények között már megmozgatható az agyi „csatornarendszer”.
Ha a hatás tartósnak és biztonságosnak bizonyul, új fejezet nyílhat a neurodegeneratív betegségek kezelésében, de ehhez még további vizsgálatokra van szükség.
Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy
a vér szén-dioxid-szintjének rövid ideig tartó, ritmikus emelésével felpörgethető az agy természetes „szennyvízrendszere”
– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magas vérnyomással sem tilos a kávét, de ezt hibát soha ne kövesd el
A kávéfogyasztás utáni fél órában a szisztolés vérnyomás 5-10 Hgmm-rel is megemelkedhet. Ha a napi adagot egyszerre visszük be, a hatás veszélyesen magasra kumulálódhat.
Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a magas vérnyomással élőknek kerülniük kell a kávét.
De a mai irányelvek szerint a legtöbb hipertóniásnak nem kell száműznie a koffeines italt.
A hangsúly a mértéken és a megfelelő időzítésen van.
Erre az érdekes és sokak számára lényeges témára hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.
A korábbi tiltás alapja az volt, hogy a koffein növeli a pulzusszámot és fokozza az erek összehúzódását, ezzel együtt az érfalakra nehezedő nyomást is.
Mára azonban kiderült, hogy
mindebből nem következik, hogy a kávé magasvérnyomás-betegséget okozna, vagy hogy a hipertóniások számára tiltott lenne a fogyasztása.
Mindenesetre a kávéval kapcsolatos új információkat támasztja alá egy nagyszabású kutatás is, amelyet 2014-ben publikáltak az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban. A vizsgálatban 172 567 önkéntes adatait elemezték 33 éven keresztül.
Az eredmények szerint a hipertónia kialakulásában nem volt jelentős különbség a rendszeres kávéfogyasztók és a kávét egyáltalán nem fogyasztók között.
Sőt, a legtöbbet kávézóknál némileg még kedvezőbbek is voltak az arányok.
A kávézást követően a szisztolés vérnyomás valóban megemelkedhet, akár 5-10 higanymilliméterrel is. A hatás a fogyasztás után nagyjából fél órával jelentkezik, és 2-4 órán át tart.
Egy adag koffein körülbelül 3 órán át befolyásolja a vérnyomást, ezért ajánlott a napi mennyiséget kisebb adagokra bontva, egy-egy csésze közt hosszabb szünetet tartva elfogyasztani.
Ha valaki
egyszerre vagy rövid időn belül iszik meg több kávét, a vérnyomásnövelő hatás már veszélyesen magas lehet.
A hipertóniások többségének napi legfeljebb 1-2 csésze kávé rendszeres fogyasztása még teljesen biztonságos, és a legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer mellett sem tiltott.
Az American Heart Association azt javasolja, hogy a vérnyomásmérés előtt legalább 30 percig kerüljük a koffeint, a dohányzást és a testmozgást, mert ezek átmenetileg megemelhetik az értékeket. Aki pedig kíváncsi a saját érzékenységére, megmérheti a vérnyomását egy csésze kávé előtt, majd 30–120 perccel utána; egy 5–10 higanymilliméteres emelkedés már érzékenységre utalhat. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal a legtöbb felnőtt számára napi 400 milligramm koffeint tekint általában biztonságosnak, de fontos figyelembe venni, hogy a koffeintartalom italonként és márkánként is jelentősen eltérhet.
Az elgondolás alapja az a tudományos tény, hogy az ínybetegség összefüggésben állhat szív- és érrendszeri problémákkal, stroke-kal, cukorbetegséggel, sőt, demenciával is. A P. gingivalis nevű baktériumot, amely
a szájüregi gyulladások egyik fő felelőse, kimutatták már Alzheimer-kóros agyakban és szívbetegek artériáiban is,
bár az ok-okozati kapcsolat még további kutatást igényel. Egy 2021-es tanulmány szerint az ínybetegséggel küzdő Covid-19 páciensek 3,5-szer nagyobb eséllyel kerültek intenzív osztályra.
Dr. Jonathan B. Levine, a Smile House alapítója szerint a fogászatnak teljes megújulásra van szüksége – írta a New York Post. „Ez a szakma nemcsak újragondolást, hanem új márkajelzést is igényel.
Azt mondom önnek, »fogorvos« – mire gondol? Tűkre, fájdalomra? Nem túl jó élményekre”
– magyarázta a lapnak. A rendelő ezért „dental longevity”, vagyis fogászati hosszúélet klinikaként hirdeti magát, ahol az orális egészséget a hosszú élet ötödik alappillérének tekintik az alvás, a táplálkozás, a mozgás és a mentális egyensúly mellett. A koncepció központi eleme a 1195 dolláros „Mouth Mapping” csomag, amely egy teljes körű állapotfelmérést kínál. Ennek része egy 3D-s képalkotás, ami kimutatja a kopást, a csontvesztést és a fogcsikorgatás jeleit, egy CBCT-vizsgálat, ami
az állkapocs, a harapás és a felső légutak problémáit tárja fel, beleértve a horkolás lehetséges okait is, valamint egy nyálmikrobiom-teszt,
ami a fogszuvasodást, a rossz leheletet és gyulladást okozó baktériumok szintjét méri. A cél, hogy a páciens ne csak egy listát kapjon a teendőkről, hanem nagyított képeken lássa és értse is, mi zajlik a szájában.
A tudás mellett a kényeztetés az, ami szerintük igazán megkülönbözteti a klinikát a többi fogorvosi rendelőtő. A pácienseket súlyozott takaróval, streaming-szolgáltatásokkal, zajszűrős eszközökkel, ajakbalzsammal és igény esetén érzéstelenítő géllel várják a tisztítás előtt. A „Smile Bar” nevű részlegen pedig olyan extrák is elérhetők, mint
a fej- és állkapocs-masszázs, az állkapocsfeszültséget oldó botoxkezelés vagy az ínygyulladást csökkentő vörösfény-terápia.
És hogy mindez működik-e a gyakorlatban? Aki maga is kipróbálta a kezelést, bevallotta, hogy a látványos, képernyőn bemutatott eredmények hatására azóta minden este fogselymet használ.
Az elgondolás alapja az a tudományos tény, hogy az ínybetegség összefüggésben állhat szív- és érrendszeri problémákkal, stroke-kal, cukorbetegséggel, sőt, demenciával is. A P. gingivalis nevű baktériumot, amely
a szájüregi gyulladások egyik fő felelőse, kimutatták már Alzheimer-kóros agyakban és szívbetegek artériáiban is,
bár az ok-okozati kapcsolat még további kutatást igényel. Egy 2021-es tanulmány szerint az ínybetegséggel küzdő Covid-19 páciensek 3,5-szer nagyobb eséllyel kerültek intenzív osztályra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
