SZEMPONT
A Rovatból

Nem Orbán hagyja meghalni az embereket a kórházakban, hanem mi magunk

Jó lenne a miniszterelnökre és a kormányra fogni ezt az egészet, de ő – bár cinikusan és számító módon – valójában azt csinálja, amit mi engedünk neki. És mi évtizedek óta engedjük, hogy tízezrek haljanak meg elkerülhető módon az egészségügyben.


Átléptünk egy határt, amire ma sokan felkapták a fejüket. Vannak ilyen lélektani határok, amelyek számokkal (kerek számokkal) jól kifejezhetőek. Több mint 100 halott egy nap, közel 5000 új fertőzött mellett. Valójában ezt a határt hetekkel ezelőtt átléptük, csak az nem volt kézzelfogható, nem volt piros vonal, nem lehetett az operatív törzs ülésén egy mondatban elmagyarázni a döntéshozónak. Ezt most el lehet, és az emberek nagy része is felkapja rá a fejét.

A határt azért léptük át több hete, mert akik most fertőzöttek ilyen nagy számban, azok azoktól kapták el, akik jóval korábban létrehoztak egy fertőzési láncot, gócpontokat, és ez a folyamat tart itt most. A halottak se tegnap kapták el, és nem egy nap alatt haltak bele a fertőzésbe.

Ez amúgy nem egy bonyolult számítás, és még csak az exponenciális szó sincs egyelőre benne, bár lehet, hogy nemsokára benne lesz. Ha hagyjuk, hogy egy járvány terjedjen, akkor az addig fog terjedni, amíg tud, amíg ilyen fertőzési láncok ki tudnak alakulni. És az már látszik, hogy a magyar kormány, élén Orbán Viktorral úgy döntött, hogy hagyja terjedni a vírust, december közepéig mindenképp. Ami ugyanis most történik (a nem védekezés, és a terjedni hagyás), az decemberre fog nagyon sok új fertőzöttben és halottban megmutatkozni.

Sok embernek nem erőssége az előre gondolkodás, pedig elsajátítható készség, például a gyerekek se képesek rá, mégis közben aztán aránylag sokan megtanulják. Beosztani a pénzüket, tervezni 1, 2, 5 évre, a tudatosabbak a nyugdíjas korukra is félretesznek (és nem hagyják ellopni a magánnyugdíjukat).

A járványügyi szakemberek könnyen megjósolják, mi fog történni, ma már tudnak annyit erről a vírusról hogy kb. napra-hétre pontosan meg lehet mondani, hogy milyen védőintézkedések mellett milyen gyorsasággal fog terjedni, vagy torpan meg, esetleg húzódik vissza. Ezek számok, statisztika, valószínűségszámítás.

Mint ahogy az is, hogy a gazdaság mennyivel fog visszaesni akkor, ha védőintézkedéseket léptetünk életbe. Ha csak keveset, akkor kevéssel, ha sokat, akkor többel, ha teljes lockdown van, akkor nagyon durván. A politikusnak ezt mind figyelembe kell vennie, és Orbán, aki nem hülye, nyilván meg is teszi.

Azok, akik szerint már a 2022-es választásokra készül, jól sejtik, de nem csak erről van szó. Persze, a hatalomban akar maradni minél tovább. De az ő számára minden nap harc, ahogy be is vallotta, minden egyes nap egy külön meccs, amit meg kell nyerni, és ha több napot nyernek meg, akkor választást is nyernek. És a választás az életet jelenti. Vagy legalábbis a hatalmat.

Minden nap mérnek. Minden nap monitorozzák a közvéleményt. Már korábban megjósoltuk, hogy amíg azt látják, megéri, nem fognak bezárni, és ha a közvélemény azt mondja nekik, hogy további gazdasági válságot, pláne összeomlást már nem viselnek el, akkor nem fog bezárni. Ha többet veszít az iskolák, boltok, szórakozóhelyek bezárásán, mint az egészségügy kifacsarásán, akkor nem fogja bezárni őket. Tavasszal is csak azért tette, mert akkor a lockdown volt a közvélemény hangja. Most nem az. Még nem.

Az, hogy az orvosok hetek óta figyelmeztetnek, hogy az egészségügy az összeomlás szélén áll? Bagatell, eddig is mindig azt mondták, hogy most már aztán az utolsó óra, most össze fog omlani, elmentek külföldre az orvosok, nincs elég ápoló, elfogyott a wc-papír, omladoznak a falak, irdatlan hosszúak a várólisták, mi történt? Elketyegett? El. Akkor? Elhalasztjuk a műtéteket? Eddig is sokat kellett rájuk várni, na bumm.

Igaz, hogy évi 40-42 ezer megelőzhető haláleset van Magyarországon (majdnem egyharmada az összesnek), igaz, hogy alsó hangon évi 1000 ember hal meg kórházi fertőzésben (sosem fogjuk megtudni, mennyi, ezt is csak onnan, hogy valamennyit sikerült kiperelnie a TASZ-nak), igaz, hogy a prevencióra ügyet sem vetünk, és még sorolhatnánk, mennyi mindent eltűr a magyar egészségügy, és igen, elketyeg. Mert hagyjuk. Mert valójában mi tűrjük el.

Kinek a családjában nincs közeli hozzátartozó, aki úgy halt meg kórházban, hogy valójában tisztességes ellátás mellett (és itt nem a gondoskodás vagy a megfelelő hozzáállás hiányát feltételezzük elsősorban) ez nem következett volna be? Kinek nincs olyan a közeli barátai, ismerősei körében, akit félrekezeltek, nem került sorra a várólistán, kórházi fertőzés érte, későn került műtőasztalra, ésatöbbi, ésatöbbi.

Ki az, aki elmúlt 40, és nem látta belülről, hogy milyen elképesztő körülmények közt dolgoznak a mentők, a különböző osztályokon, SBO-kon kimerült, gyalázatosan kevés pénzért robotoló emberek?

Na de 100 halott egy nap.

Az RTL kiszámolta, hogy 90 felett ez a leggyakoribb halálok ma Magyarországon. Ma. De mi van például az influenzával? Oké, nem törődünk a megelőzhető halálesetek tízezreivel, a fertőzésekkel, tojunk rá, hogy romokban az egészségügy, gyűjtögetünk a hálapénzre, luxusban tartva az orvosbárókat.

De itt az influenza, amely decemberben jelenik meg, az iskolai szünet miatt viszont igazán csak januárban robban be, és februárban pusztít a legjobban. Ja, hogy az csak ilyen taknyos-köhögős cucc, szóra sem érdemes.

Kár, hogy, mint azt Falus Ferenc volt tisztifőorvos volt szíves számokban konkretizálni, intenzitásától függően 600 ezertől 3 millió emberig fertőz csak Magyarországon. Minden évben. És havonta elvisz 5 ezer embert közülünk. Vagy többet, ha erősebb a járvány. Most is mindig hozzátesszük, hogy többségében idős, beteg embereket - ezt vajon miért? Megnyugtat minket? Felment a felelősség alól?

Az első negyedévben a halálozási arány mindig kiugró a többi negyedévhez képest. Törődtünk valaha is ezzel? Pusztít az idősotthonokban, a kórházakban, a krónikus betegeknél, azoknál, akiknek van valamilyen alapbetegségük, ami miatt nem tud egy erősebb influenzás tünetegyüttessel már megbirkózni a szervezetük. Ők nem számítanak? Sokan voltunk, mondjuk majd, mint Sánta Ferenc torokszorító novellájában.

És igen, ahogy többen mondják, a maszkviselés ebben az időszakban, a távolságtartás, a kézmosás, vagy mint látható, a kéthetes téli szünet az iskolában is jócskán gátat szabhat a terjedésnek. Érdekelt ez eddig minket? Nem, magasról ejtett rá mindenki, valljuk be. Télen, ha egy tömött buszon utazunk, a busz fele köhög, a másik az orrát fújja. 15-20 centire az arcunktól. Gyereket oviba vagy suliba engedjük betegen? Persze, hisz csak egy kis náthája van meg kapar a torka, meg már nincs szabink se, de hát betegre se tudok elmenni, mert kevesebb pénzt kapok. Leállítani a gazdaságot, home office, boltzár, iskolazár holmi influenza miatt? Ugyan már.

Oké, de akkor bevállaljuk ezzel a kétmillió fertőzöttet mondjuk, és a havi 5 ezer halottat. Ami napi 170.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Az adóhatóság nyakig benne volt” - így kebelezte be a NER a kiszemelt cégeket egy ismert ügyvéd szerint
A mérlegbenyújtások közeledtével tömeges osztalékkifizetések várhatók a kormányközeli cégeknél, állítja Horváth Lóránt. A jogász szerint a pénzt strómanokon keresztül próbálhatják eltüntetni.


Ha a kormányváltás után perek indulnak, akár több tízezer milliárd forint is visszaszerezhető lehet az államtól, de ehhez azonnali és széles körű vagyonzárolásokra lenne szükség – állítja Horváth Lóránt ügyvéd.

Szerinte a mérlegbenyújtások közeledtével a kormányközeli cégekből most tömegesen vehetik ki az osztalékot, hogy a pénzt gyorsan eltüntessék, akár külföldre vigyék. Az Ügyvédkör elnökeként is ismert jogász szerint az elmúlt években vállalkozók és magánszemélyek tízezreit érhette százmilliárdos nagyságrendű kár politikailag motivált hatósági vizsgálatok, cégek ellehetetlenítése és a piac állami pénzekkel való torzítása miatt – írta a 444.

Horváth szerint ezek nem feltétlenül lenyomozhatatlan ügyek: a digitális adatbázisok és a mesterséges intelligencia segítségével a céghálók és a pénzmozgások felrajzolhatók, így el lehet jutni a valódi haszonélvezőkhöz, akiket gyakran strómanok és magántőkealapok fedeznek.

„Vannak esetek, ahol biztosan kimutatható, hogy hivatali visszaélés tett tönkre céget” – mondta Horváth.
„Az adóhatóság nyakig benne volt” – állította az ügyvéd.

A cégek megszerzésére kifinomult módszereket is alkalmaztak. Az ügyvéd egy konkrét példát is említett, ahol egy kormányközeli céget fővállalkozóként beiktattak egy tapasztalt nemzetközi vállalat és az állami megrendelés közé. A NER-cég megkapta a pénzt az államtól, de nem fizette ki az alvállalkozóját, aki így a saját beszállítóinak sem tudott fizetni. Végül a kormányközeli cég felvásárolta ezeket a kisebb követeléseket, hogy rátehesse a kezét az értékes eszközökkel rendelkező, eredeti alvállalkozóra.

A jogi elégtétel azonban nem egyszerű, a sikeres per feltétele a bizonyíték. Ki kell tudni mutatni az okozati összefüggést a hatósági zaklatás vagy piaci zsarolás és a cég bevételkiesése között. Ehhez hangfelvételek, e-mailek vagy dokumentumok kellenének. „Naponta legalább tíz megkeresést kapunk, de sajnos nagyon gyakran nincs semmiféle bizonyíték” – ismerte el Horváth Lóránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: Már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett
Tarjányi Péter a hatvanpusztai birtokon élő, rejtélyesen megfogyatkozott zebrák ügyét hozta fel egy posztban. A biztonságpolitikai szakértő szerint a választások után a vagyonok eredete lett a legfontosabb kérdés.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a hatvanpusztai zebrákról írt bejegyzést szombat este, név szerint felsorolva tíz állatot: Zsebit, Pillát, Szuszit, Pizsit, Pulcsit, Bolkát, Bendegúzt, Tihamért, Lolkát és Pacsit. „Ők a hatvanpusztai zebrák” – szögezi le a posztban.

A szakértő szerint ezek az állatok olyanok, „akik sokáig az ottaniak szerint nem is léteztek – annak ellenére, hogy négyet láttak belőlük…”

Tarjányi Péter hozzáteszi, hogy bár a négy látott zebra meglétét mostanra igazolták, a hivatalos nyilvántartásból még mindig hiányzik hat állat. A helyzetből a szakértő a tehetős emberek életére von le következtetést.

„Végiggondolva így már értem, miért nehéz az élete annak, aki nagyon gazdag.”

Ennek okaként azt nevezi meg, hogy „állandóan számolni kell “kincseket”...”, majd ironikusan hozzáteszi: „Fárasztó lehet.” Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai helyzet változásával a fókusz is eltolódott. „A választás óta viszont már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: A NER-hez közeli cégeket nem lehet hagyni bedőlni
A közgazdász szerint a NER-hez kötődő, rendszerszinten fontos cégek bedőlését nem lehet megengedni, mert az az egész gazdaságot magával rántaná. Pogátsa szerint a megoldás egy jogi út lehetne, amely megőrzi a vállalatok működését, miközben a tulajdonosokat felelősségre vonják.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus volt a HVG Közös Költség című podcastjének vendége, ahol a Fidesz-kormány gazdasági hagyatékáról és a TISZA Párt előtt álló feladatokról beszélt. A szakértő értékelte a leköszönő gazdasági vezetés teljesítményét, és komoly dilemmákat vázolt fel az új kormány számára, különösen a költségvetés konszolidációja és az euróbevezetés kérdésében.

A leköszönő gazdasági miniszter, Nagy Márton pályafutásáról szólva Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott, nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak. Szerinte Nagy Márton ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság, miközben hatalmas költségvetési deficitek keletkeztek.

„Élete végéig Nagy Mártonról a sapkák fognak eszünkbe jutni. Nem akarom bántani szegényt, de ez nem egy dicsőséges pár év volt”

– jelentette ki. Matolcsy György új podcastjét fura jelenségnek nevezte, mivel a jegybanki alapítványok ügye miatt a volt MNB-elnök megítélése szerinte annyira terhelt, hogy nehéz független szakértőként tekinteni rá, amint a számára kedves témákról értekezik.

A márciusi, rekordmértékű, 1300 milliárd forintos költségvetési hiánnyal kapcsolatban a közgazdász elmondta, hogy a pontos okokat a keresztfinanszírozások miatt szinte lehetetlen kívülről látni. A problémát inkább az elmúlt évek óriási, évről évre halmozódó deficitjeiben és a választási év költekezésében látja. Különösen aggasztónak tartja a rengeteg „értelmetlen, populista, demagóg, választási szavazatszerző kiadást”, amit a Fidesz az új kormányra hagyományoz.

Pogátsa Zoltán óva intett attól, hogy a TISZA Párt egy egyszerű megszorító csomaggal, egyfajta „Bokros-csomaggal” próbálja orvosolni a helyzetet. Szerinte ez egy „argentin játékhoz” vezetne, ahol a demagóg, osztogató kormányokat egy „ollókezű Eduárd” váltja, aki mindent megvág, ezzel társadalmi krízist idéz elő, ami végül visszahozza a populistákat. „Nagyon tartok attól, hogy beállunk egy ilyen argentin játékra” – mondta. Úgy véli, a költségvetés szerkezete sokkal fontosabb, mint a végösszeg, és a fiskális konzervativizmus legalább annyira demagóg, mint a felelőtlen költekezés.

A közgazdász szerint Magyarország egy „leamortizált ország”, ahol a vasúti rendszer, a humántőke, az egészségügy és az infrastruktúra is katasztrofális állapotban van, ezért a legfontosabb feladat a fejlesztés lenne. Aggasztónak tartja, hogy az új kormány első bejelentései az euró bevezetéséről szólnak a fejlesztéspolitika helyett.

„Ha most valaki azzal a szemlélettel áll neki a gazdasági kormányzásnak, hogy a költségvetési egyensúly felülírja a fejlesztéspolitikai igényeket, akkor rosszat tesz, és akkor záros határidőn belül vissza fogja hozni Orbán Viktort”

– figyelmeztetett.

Az inflációval kapcsolatban úgy látja, az igazi veszélyt nem az ársapkák kivezetése, hanem egy újabb külső sokk, az iráni háború okozta energiaár-robbanás jelenti. A Fidesz-kormány egyik legrosszabb hagyatékának azt tartja, hogy sosem vizsgálták meg az inflációt kiváltó valós okokat, csak „rádobtak egy lepedőt” a problémára az ársapkákkal. „Az az orvos, aki mindig csak rádobja a hidegvizes lepedőt, de közben nem gyógyít, az nem orvos, az kuruzsló” – fogalmazott. A megoldáshoz szerinte a teljes termékpályákat végig kellene elemezni, és nyílt szakmai vitákat kellene folytatni.

A forint erősödését a TISZA Párt győzelme után Pogátsa Zoltán elsősorban a rendkívül magas, 6,25%-os alapkamatnak tudja be, ami vonzza a spekulatív tőkét. A valódi stabilitáshoz szerinte nem ez, hanem egy hiteles növekedési narratíva kellene, ami elmondja a befektetőknek, mitől fog újra növekedési pályára állni a magyar gazdaság.

A NER-hez kötődő cégek jövőjével kapcsolatban egy „elképesztő nagy ketyegő bombáról” beszélt.

Bár megérti a választók dühét és azt az igényt, hogy ezek a cégek dőljenek be, szerinte ez óriási hiba lenne, mert olyan rendszerszinten fontos vállalatokról van szó (például az MBH Bank), amelyek csődje az egész gazdaságot magával ránthatná. A megoldást valamilyen jogi úton látja, ami lehetővé teszi a cégek működésének megőrzését a tulajdonosok felelősségre vonása mellett.

Az új kormány előtt álló egyik legfontosabb feladatnak a pénzcsapok elzárását tartja. Véleménye szerint a költségvetés szinte minden szegmensét a kliensrendszer szolgálatába állították, az energetikától az agráriumon át a látványsportokig. A TISZA Pártnak három forrása lehet a kormányzáshoz szükséges pénz előteremtésére: a költségvetési pénzek átirányítása (ez a legkönnyebb), az uniós források megszerzése (közepesen nehéz), valamint a már kiutalt vagyonok visszaszerzése, ami szerinte a legnehezebb jogi feladat lesz.

Pogátsa Zoltán rendkívül kritikusan beszélt az euróbevezetés erőltetéséről. Álláspontja szerint Magyarországon szinte mindenki támogatja az eurót, de a többség nincs tisztában a következményekkel. „Ez nem úgy működik, hogy te bevezeted az eurót, és az ad neked stabilitást. Ugyanis ez fordítva van a szabályok szerint” – hangsúlyozta. A belépéshez először évekig tartó stabil gazdálkodást kell bemutatni. A maastrichti kritériumok teljesítése (például az államadósság 60% alá csökkentése) olyan mértékű megszorításokat követelne, ami tönkretenné a gazdaságot és ellehetetlenítené a szükséges fejlesztéseket. Rámutatott, hogy az eurózónán belül is lehet rosszul gazdálkodni, hiszen az infláció vagy a költségvetési hiány továbbra is nemzeti hatáskörben marad.

„Az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja”

– összegezte.

Varga Mihály jegybanki szerepével kapcsolatban megengedőbb volt, őt egy „emberarcú Fideszesnek” nevezte, akivel szakmai alapon együtt lehet működni. Szerinte a helyén hagyása a jegybank függetlenségét és az intézményi stabilitást jelezné, ami pozitív üzenet lenne a piacok felé. Az új kormány legégetőbb feladatának a fejlesztést nevezte. „Fejlesztés, fejlesztés, fejlesztés. Olyan elképesztő, elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott itt a Fidesz, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van” – mondta, hozzátéve, hogy emellett óriási a társadalmi nyomás az elszámoltatásra is.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András szerint Kocsis Máté írása pontosan megmutatja, miért vesztett a Fidesz
Jámbor András egy Facebook-posztban elemezte Kocsis Máté választási értékelőjét. Szerinte a Fidesz frakcióvezetője egyáltalán nem ismeri el a saját felelősségét, csak külső okokat keres.


Jámbor András szerint, ha valaki meg akarja érteni a Fidesz választási vereségét, akkor érdemes elolvasnia Kocsis Máté legutóbbi írását. Úgy látja, a Fidesz frakcióvezetője, aki nyolc éve tölti be ezt a pozíciót, a hosszú szövegében egyáltalán nem ismeri el a saját hibáját. „A srác 8 éve a Fidesz frakcióvezetője, de a sok ezer karakteres szövegében egyetlen pontot sem talált, amiben ő hibás lenne. Mindent jól csinált!” – fogalmaz a politikus. Jámbor András azt állítja, Kocsis Máté ehelyett külső okokat sorol.

„Beszél árulókról, rossz nemzetközi környezetről, másokról, akik korruptak, de persze 16 év kormányzás után neki nincs felelősség benne.”

A poszt írója szerint a frakcióvezető olyan hibákról beszél, amiket nem ő követett el, valamint a „gonosz” Tiszáról és a baloldali sajtóról. Jámbor szerint Kocsis megpróbálja kisebbíteni a vereség súlyát, és a felelősséget másokra hárítja. „Konkrétan a szöveg egésze szerint Borbás Marcsinak nagyobb felelőssége van a vereségben mint neki” – írja. Jámbor András szerint Kocsis Máté írásából hiányzik az önreflexió.

„Egyetlen gondolata sincs arról, hogy ő személyesen miben hibázott, milyen bűnöket követett el.”

A poszt szerzője szarkasztikusan gratulál a frakcióvezetőnek, mondván, kiérdemelte a „díjat”. Jámbor a bejegyzését egy politikai értékeléssel zárja: „Ennek a beképzelt, lenéző, következmények nélküli országnak vetettünk véget egy hete.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: