hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Négy tünet, ami azt jelzi, hogy az oltás ellenére elkaptuk a koronavírust

A tüsszögés és a légszomj mellett még két tipikus tünete van az oltás ellenére elkapott koronavírusnak.

Link másolása

hirdetés

Bár kevés az esélye, bizonyos esetekben mégis előfordulhat, hogy a beoltottak elkapják a koronavírust, írja a Mirror.

A londoni King's College tudósai 1,1 millió, tavaly december és idén május közepe között oltáson átesett ember mintáját vizsgálták az Egyesült Királyságban. 2278 esetben lett pozitív a koronavírusteszt, ami 0,2 százalékos arányt jelent. Még alacsonyabb a szám azoknak az esetében, akik már mindkét oltáson túlestek: esetükben csupán 187 ember tesztje lett pozitív, ami 0,03 százalékos aránynak felel meg.

A tudósok megállapították azt is, hogy van néhány tipikus tünete a koronavírus-fertőzésnek a már beoltott emberek esetében, melyek egyáltalán nem egyeznek meg azokkal a szimptómákkal, amik leggyakrabban jelentkeznek az oltatlan fertőzöttek esetében.

1. Tüsszögés

Habár a gyakori tüsszentések nem szerepelnek a koronavírus tipikus tünetei között, a kutatók szerint oltás után változik a helyzet. A 60 év alatti beoltottak esetében 24 százalékkal magasabb volt a tüsszögés aránya a fertőzöttek körében. Egyben ez volt a leggyakoribb szimptóma, amire a Covid ellen beoltott, ám mégis megfertőződött páciensek a leggyakrabban panaszkodtak.

hirdetés
2. Légszomj

A légszomjat ugyan sok egészségügyi probléma okozhatja, de ha oltás után jelentkezik, akár a koronavírus egyik tünete is lehet. A tudósok szerint az oltáson átesett, de légszomjjal küzdő betegek mindenképpen teszteltessék magukat.

3. Fülfájás

A még oltatlan koronavírusos betegek sok esetben panaszkodnak tartós fülzúgásra és tompa hallásra. Ezzel szemben a már beoltott, de mégis megfertőződött emberek esetében sokkal jellemzőbb egy általános fájdalomérzet a fülben és környékén. Ilyen tünet esetén is érdemes azonnal orvoshoz fordulni.

4. Duzzadt mirigyek

A nyirokcsomók megduzzadása néhány nap alatt elmúlik, de akár ez is jele lehet az oltás ellenére a fertőzésnek.

Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az oltást követően négyből egy embernél kialakulnak olyan reakciók, mint például a hidegrázás, izzadás, fáradtság vagy különböző fájdalmak. Az oltás utáni tünetek többsége egy nappal az injekciót követően jelentkezik, és legkésőbb egy-két további nappal később elmúlik. Amennyiben hosszabban tartanak a mellékhatások, érdemes orvoshoz fordulni, mert akár egy időközben elkapott koronavírus-fertőzést is jelezhetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG

10 kép csúnya leégésekről, amelyek bizonyítják, miért fontos, hogy jól kend be magad napozás előtt

Ha ezek az elrettentő példák nem győznek meg arról, hogy miért kell fényvédő krémet vagy olajat használni napozáskor, akkor semmi.

Link másolása

hirdetés

Amikor tombol a nyár, és egymást érik a hőhullámok, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy milyen fontos fényvédő krémet használni, főleg ha a legmelegebb órákban kint, pláne a tűző napon tartózkodunk. Amikor kánikula van és magas az UV-sugárzás,

akár 15 perc is elég ahhoz, hogy úgy leégjünk, hogy még napokig piros marad a bőrünk, rosszabb esetben pedig igencsak fájdalmas is lehet. Arról nem is beszélve, hogy a túlzott napozás bőrrákot is okozhat.

Az is fontos, hogy ne csak használjuk a naptejet vagy napolajat, hanem JÓL használjuk.

Nagyon sok múlik ugyanis azon, hogy hogy dolgozzunk el a bőrünkön a krémet vagy olajat.

A legfontosabb területekre bőségesen érdemes kenni belőle, főleg az arcra, a hátra, a vállakra, a karokra, a mellkasra és a hasra is, de a lábakat és a fenekünket se hagyjuk ki - lényegében az a jó, ha mindenhol bekenjük magunkat, ahol a nap ér minket.

Sajnos számos példát tudunk mutatni arra, mi történik, ha valaki nem használ fényvédő krémet vagy napolajat, vagy ha használ is, nem keni szét rendesen magán (vagy az, aki bekeni őt). Íme néhány elrettentő kép:

hirdetés

Last summer when my wife "sprayed" sunscreen on my back.
My friends first time in the Florida sun. Apparently it was also their first time using spray on sunscreen.

Last time I trust a friend to apply sunscreen...



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, mi lehet a leggyakoribb tünet azoknál a beoltottaknál, akik mégis elkapták a koronavírust

A kutatók szerint a beoltottak esetében jóval enyhébb volt a betegség lefolyása, mint az oltatlanok fertőzötteknél. Ráadásul az oltottak esetében a tünetek is hamarabb elmúltak.

Link másolása

hirdetés

Száraz köhögés, láz, fejfájás, fáradékonyság, szaglás és ízérzékelés elvesztése: a világjárvány másfél évvel ezelőtti kezdete óta már mindenki kívülről fújja a koronavírus-fertőzés tipikus tüneteit. Úgy tűnik azonban, hogy egy újat is be kell magolni, ugyanis a már beoltott embereknél egészen más a leggyakoribb szimptóma, ha mégis elkapják a Covid-19-et, írja egy kutatás alapján a Daily Record.

A londoni King's College 2278 brit felnőtt adatainak elemzése után jutott arra, hogy

az oltáson átesett, de később a koronavírussal mégis megfertőződött emberek esetében a leggyakrabban előforduló tünet a tüsszögés. Esetükben sorrendben ezt követi a fejfájás, az orrfolyás és a torokfájás.

A felmérés résztvevői egy applikációban naplózták folyamatosan a velük történő eseményeket. Ezután jutottak a tudósok arra, hogy az oltásokon átesettek között a tüsszögés is lehet a covid jele. A legtöbb hasonló kutatáshoz hasonlóan azonban itt is megjegyzik, hogy

a beoltottak esetében jóval enyhébb volt a betegség lefolyása, mint az oltatlanok fertőzötteknél. Ráadásul az oltottak esetében a tünetek hamarabb elmúltak, mint a vakcinázással még kiváróknál.

A londoni tudósok azt kérik az oltáson átesett emberektől, hogy aki tüsszögni kezd, mielőbb végeztessen el egy koronavírus-tesztet. Így zárható csak biztonsággal, hogy elkapta a vírust vagy sem. Ha a teszt pozitív lesz, akkor pedig a háziorvos utasításai alapján egy darabig kerülni kell a közösségeket, mert a fertőzést ugyanúgy tovább tudják adni az oltottak, mint az oltatlanok.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Így lehet gyorsan ellenőrizni egy orvos szerint, hogy kiszáradtunk-e a hőségben

Az úgynevezett bőrturgor-tesztet kell megcsinálni, hogy kiderüljön, van-e elég folyadék a szervezetünkben.
Fotó: dr.karanr/TikTok - szmo.hu
2021. június 30.


Link másolása

hirdetés

Egy brit orvos szerint egy egyszerű teszttel bármikor ellenőrizhetjük, hogy van-e elég folyadék a szervezetünkben - írja a Daily Star.

Először a Remus Bujor nevű felhasználó osztotta meg a TikTokon a tippet a követőivel, és videót is készített hozzá, amin bemutatja a módszert: egy ujjpercét csípi meg, ezután a bőre nem lapul vissza azonnal az ujjára.

“Ha ellenőrizni akarod, hogy kezdesz-e kiszáradni, meg kell csípni az ujjadat. Ha ezután azonnal visszasimul a bőröd, akkor a szervezeted jól hidraltált. Ha azonban egy darabig összecsípve marad, akkor kezdesz kiszáradni”

- magyarázta Bujor.

Egy hozzászóló sebész, Dr. Karan Rajan szerint nem biztos, hogy a módszer pontos képet ad a hidratáltságról, de a mögötte álló elv orvosilag helytálló. Szerinte a bőrt inkább a kézfejen érdemes összecsípni - mondta egy másik videóban reagálva az előző TikTokker módszerére.

hirdetés

“Ez az úgynevezett bőrturgor-teszt. Minél hidratáltabb valaki, annál rugalmasabban simul vissza a bőre. Ám ha kiszárad, a bőr veszít a feszességéből, és beletelik némi időbe, mire visszanyeri a kiindulóhelyzetet”

- mondta a sebész, akinek a videóját hétfő óta már több mint 4 millióan látták.

“Gyerekkoromban ezt unalmamban csináltam, ezek szerint mindvégig ki voltam száradva” - írta egy kommentelő, míg egy másik így reagált: “Ez valóban igaz lenne? A nagymamám beszélt nekem erről sok évvel ezelőtt, de azt hittem, ez csak amolyan mende-monda.”

Egy harmadik kommentelő pedig elmesélte, hogy a bőrén több mint 5 percen át látszott a csípés helye: “Azt hiszem, itt az ideje innom valamit” - tette hozzá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
EGÉSZSÉG

Rohamosan terjed a delta variáns a világban - mikor jöhet a negyedik hullám Magyarországon?

Szinte mindenki abban reménykedik, hogy őszig nem lesz újabb hullám, de van, ahol a számok azt mutatják, rövid lesz a nyár. Magyar szakértők szerint még mindig az oltás segítene a legtöbbet.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. július 07.


Link másolása

hirdetés

Az elmúlt hét híre volt, hogy a delta variáns miatt Izrael újra szigorítani akar, mert úgy látják, hiába nagy az átoltottság, a korábban indiai mutánsnak hívott variáns ellen a vakcina sem véd eléggé. A megfertőzöttek 55 százaléka volt oltott, azt viszont nem közölték, hogy ebbe azok is beletartoznak-e, akik csak egy oltást kaptak.

Riasztó adatok érkeztek Spanyolországból is, ahol egy hét alatt 80 százalékkal, 32 ezerre nőtt a fertőzések száma.

Többnyire az oltatlan fiatalok betegedtek meg. Két régióban fontolgatnak emiatt szigorítást. Pedig az ott járt magyarok szerint a spanyolok igen fegyelmezettek. „Számunkra szokatlan szigorúsággal betartják a maszkviselést még a strandokon is, azonnal rászólnak egymásra, ha valaki szabálytalanul viseli a maszkot. Múzeumba, templomba sem lehet belépni kézfertőtlenítés nélkül” - mesélték a Szeretlek Magyarországnak.

Angliában Boris Johnson miniszerelnök szerint a mostani napi 24 ezer fertőzés két hét múlva 50 ezerre is nőhet.

De jó hír, hogy a súlyos és halálos esetek száma nem emelkedik. Mostanában 10-20 ember hal meg naponta, januárban 1800 halott is volt egy nap.

Emiatt továbbra is kitartanak amellett, hogy július 19-től tovább enyhítik a koronavírus-korlátozásokat. Ott sem kell majd többé maszk, nem kell távolságot tartani, és lehetnek akár több ezer fős rendezvények is. Az enyhítések természetesen azonnal visszavonhatók, ha a helyzet drámaian változna.

Az Egyesült Királyságban a felnőttek 63 százaléka kapott már két adag vakcinát, és arra készülnek, hogy az 50 év fölöttiek ősszel harmadik oltást is kapnak.

hirdetés

Franciaországban egy hete kezdett terjedni a delta variáns, ez ott egyelőre 30 százalékot tesz ki a covidosok között. A francia kormány azt mondja, nagyon gyorsan oltatnia kell magát minél több embernek, különben már július végén kezdődhet a negyedik hullám.

A hozzánk közeli és népszerű magyar nyaralási célpontnak számító Horvátországban is elkezdett emelkedni a covidosok száma, egy hét alatt 2o százalékkal.

Ott a felnőttek 46 százaléka kapott már oltást, de kettőt csak 34 százalék.

Magyarországon a hétvégén 65 új fertőzöttet találtak, és már egy hete nem változik a delta variánssal fertőzöttek száma, még mindig 9.

Magyar szakértőket kérdeztünk arról, mikor számítanak negyedik hullámra és milyenre.

Rusvai Miklós virológus szerint van pár hetünk, hónapunk a delta felfutásáig, ő úgy számol, ősszel várható a következő járvány.

Szerinte nagyon nem mindegy, addigra mennyien oltatják be magukat két adaggal. Ugyanis az, aki megkapta a két vakcinát, enyhén megbetegedhet, de minimális az esélye, hogy tőle betegednének meg mások.

„Akik oltottak, azokban sokkal kevesebb vírus képződik. A fertőzés csak a felső légutakban, orr-nyálkahártyában, garatban alakul ki, és nem az egész szervezetben. Nagyságrendekkel kisebb mennyiségben ürülhet vírus a környezetbe" - magyarázza.

Vagyis az oltott személyek fertőzőképessége töredéke az oltatlanokénak.

Duda Ernő virológus szerint védettségben még mindig nem állunk jól.

„5 millió ember van kétszer beoltva, de ez nem jelenti azt, hogy ennyien védettek, nem minden oltás, nem mindenkinek ad teljes biztonságot" - mondja.

„Tételezzük fel, hogy van egymillió ember, aki mostanában volt beteg. Vagyis az ország lakosságának körülbelül a fele még fertőzhető."

„Ráadásul a delta vírus gyorsabban terjed, így minden esély megvan, hogy olyan hullám legyen, mint tavaly ősszel. Talán nem lesz annyi halálozás, mint tavaly, de sok ember lesz az intenzív osztályon."

Szerinte minél több tizenévest, fiatal felnőttet kellene beoltani, mert ők terjesztik most a vírust, még akkor is, ha ők maguk nem betegszenek meg. Ő megszüntetné a regisztrációt, és elkezdene olyan helyen is oltani, ahol nincs internet, ahol nem is tudnak az oltásról, de talán a vírusról sem.

„Mivel tudni lehet, hogy sok személynél – főleg időseknél – nem alakult ki védettség az oltások után, őket más típusú vakcinával kellene oltani – kétszer”

- véli. Abban reménykedik, hogy nyár végéig nem lesz komoly baj. Amikor viszont több lesz a delta vírusos beteg, akkor szerinte határozottan, gyorsan kell fellépnie az operatív törzsnek, kontaktkutatásokat végezni, és tesztelni folyamatosan.

Boldogkői Zsolt biológus szerint az eddigi variánsok egyértelmű szezonalitást mutattak Európában és Észak-Amerikában, de - ahogy fogalmaz - a delta variánsról egyelőre nem tudjuk, mennyire fékezi a jó idő.

„Az biztos, hogy a delta variáns jóval hatékonyabban terjed, mint bármelyik más változat, míg az eredeti vuháni variáns alap reprodukciós rátája (R0) 2,5 volt, a delta változaté több mint 6. Ez azt is jelenti, hogy a nyájimmunitási küszöb 60%-ról legalább 80%-ra növekedett”

– magyarázza, hogy még messzire vagyunk a biztonságtól.

A járvány idehaza jelenleg tartaléklángra kapcsolt, az enyhítések, ideértve a kötelező maszkhasználat visszavonása szerinte ésszerű rendelkezés.

„Figyelni kell azonban, mert lehetséges, hogy a vírus nem megy nyári szabadságra. Az előző hullámoknál hozzánk több hetes késéssel érkezett el a járvány. A negyedik hullám viszont nyáron indult, és ilyenkor sokan utazunk külföldre, ahonnan hazahozhatjuk a vírust”

- figyelmeztet. Azzal kapcsolatban nem bocsátkozik jóslásokba, mikor lesz az egésznek vége, szerinte sok múlik a kormányokon.

„A járvány akkor szűnik meg, ha regionálisan elérjük a nyájimmunitási küszöböt, ami az indiai variánsnál magasabb, mint az eddig ismerteknél. Mivel sokan ódzkodnak az oltásoktól, ettől a védettségi szinttől még igen messze vagyunk. Politikai döntés határozza meg, hogy milyen kockázati szint engedhető meg.”

Boldogkői Zsolt azt mondja, ha lesznek a kisgyerekek esetében is engedélyezett vakcinák, jó lenne őket is mielőbb oltani, az átoltottságot pedig tovább kell növelni, csak akkor érhető el a nyájimmunitás.

„A leghatékonyabb módja a járvány megfékezésének a védőoltás kötelezővé tétele lenne. Ezt azonban a fejlett világ kormányai nem merik bevállalni. Több ország a mézesmadzag elvet alkalmazza, pénzt, jutalmakat vagy sorsjegyet kapnak, akik beoltatják magukat. Sajnos, ez nem sok embert győz meg.

„A korbács módszer jobban működhet: a védettségi igazolványhoz kellene kötni fontos szolgáltatások igénybevételét.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk