Gyakorlatilag havi rendszerességgel olvashatunk újabb kutatásokról, amik a kávézás élettani hatásait vizsgálják. Míg egyes szakértők szerint a koffein a főellenségünk, mások azt állítják, hogy kifejezetten egészséges, és az emberek többsége valószínűleg a második álláspontban szeretne inkább hinni.
A legutóbb kutatás nekik kedvez, ugyanis egy kutatócsoport kimutatta, hogy a kávé jelentősen meghosszabbíthatja az élettartamot. A publikáció a JAMA Internal Medicine-ben jelent meg, és azt állította, hogy még a napi 8 csésze kávé sem minősül károsnak. A felmérésen félmillió brit felnőttet vizsgáltak, és az eredmény szerint a kávézók akár tíz évvel is tovább húzhatják, mint koffeinellenes társaik.
Az Associated Press szerint ez az első nagy kutatás, ami a kofferin pozitív hatásairól számolt be, ugyanis a szakértők szerint még a genetikai megbetegedéssel szenvedő emberekre is igaz a fenti állítás.
Míg korábban úgy tudtuk, a kávé magas vérnyomást okozhat, a legújabb hírek szerint nincs összefüggés a kettő között, és semmi sem támasztja alá, hogy a kávézó emberek nagyobb eséllyel válnának szívpanaszok vagy vérnyomásgondok áldozatává.
Mindezek mellett a kávé gyulladáscsökkentő hatással bír, véd a cukorbetegség, az időskori demencia és a szívproblémákkal szemben, és még a májunkra is előnyös hatást gyakorol. Sokak szerint ez azzal magyarázható, hogy a koffein hatására életvidámabbak és energikusabbak leszünk, és a pozitív mentalitás kedvező irányba befolyásolja a szervezetünk működését is.
Persze az orvosok nagy része továbbra is szkeptikus, ők azt tanácsolják, a biztonság kedvéért azért limitáljuk a kávémennyiségünket napi 1-2 csészében.
Gyakorlatilag havi rendszerességgel olvashatunk újabb kutatásokról, amik a kávézás élettani hatásait vizsgálják. Míg egyes szakértők szerint a koffein a főellenségünk, mások azt állítják, hogy kifejezetten egészséges, és az emberek többsége valószínűleg a második álláspontban szeretne inkább hinni.
A legutóbb kutatás nekik kedvez, ugyanis egy kutatócsoport kimutatta, hogy a kávé jelentősen meghosszabbíthatja az élettartamot. A publikáció a JAMA Internal Medicine-ben jelent meg, és azt állította, hogy még a napi 8 csésze kávé sem minősül károsnak. A felmérésen félmillió brit felnőttet vizsgáltak, és az eredmény szerint a kávézók akár tíz évvel is tovább húzhatják, mint koffeinellenes társaik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Drónok csaptak le Szaúd-Arábiában, lángokban áll a világ egyik legnagyobb olajfinomítója
Az Aramco olajóriás elővigyázatosságból azonnal leállította a termelést. Az iráni támadás után készült felvételeken hatalmas tűz és sűrű, gomolygó füst látszik.
Hatalmas tűzgömb söpört végig a világ egyik legnagyobb olajfinomítóján Szaúd-Arábiában hétfőn, miután dróntámadás érte a létesítményt. A szaúdi Aramco olajóriás ras tanurai telepét iráni drón találta el, ezért a hatóságok azonnal leállították az üzemet – írta a New York Post. Megrázó felvételek örökítették meg, ahogy sűrű füst gomolygott az égbe.
A Szaúdi Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy a létesítményt célzó két drónt elfogtak és megsemmisítettek. Sérültekről nem érkezett jelentés.
Az Aramco elővigyázatosságból gyorsan leállította a finomítót. Az ideiglenes bezárás ellenére egy névtelenséget kérő energiaügyi minisztériumi tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a támadás nem okozott fennakadást a kőolaj és származékainak helyi ellátásában.
Az üzem – a világ egyik legnagyobbja – naponta körülbelül 550 000 hordót állít elő, és létfontosságú a királyság energiaszektora számára.
A támadás egy szélesebb, a Közel-Kelet olajinfrastruktúráját célzó hullám része volt. Hétfőn korábban a kuvaiti Ahmadi olajfinomítónál is volt egy incidens: ott a lelőtt drónok lehulló törmeléke sebesített meg legalább két munkást a KUNA állami hírügynökség szerint.
Eközben a katari kormány is bejelentette, hogy a QatarEnergy egyik létesítményét szintén két iráni drón támadta meg. A hatóságok már felmérik a károkat.
Hatalmas tűzgömb söpört végig a világ egyik legnagyobb olajfinomítóján Szaúd-Arábiában hétfőn, miután dróntámadás érte a létesítményt. A szaúdi Aramco olajóriás ras tanurai telepét iráni drón találta el, ezért a hatóságok azonnal leállították az üzemet – írta a New York Post. Megrázó felvételek örökítették meg, ahogy sűrű füst gomolygott az égbe.
A Szaúdi Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy a létesítményt célzó két drónt elfogtak és megsemmisítettek. Sérültekről nem érkezett jelentés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németország repülőkkel menekíti ki az állampolgárait, Szijjártó Péter értekezletet tart
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentette, hogy evakuálják a németeket Szaúd-Arábiából és Ománból. A lépést a légtérzárak és a tartományi kormányok nyomása is sürgette.
Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, hogy kimenekítse a Közel-Keleten rekedt állampolgárait, akiknek a száma a hírek szerint elérheti a harmincezret is.
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentése szerint a Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba, és az ománi Maszkatba induló járatokkal elsősorban a leginkább veszélyeztetetteket: a gyermekeket, a betegeket és a várandós nőket hozzák haza – írja a Magyar Nemzet. A kormány kommunikációja ugyanakkor óvatos: Wadephul hozzátette, hogy a térségi légtérzárak miatt jelenleg nem reális egy általános „visszahozatali akció”, ezért a kormány inkább információval és konzuli támogatással próbál segíteni.
A mostani döntés elmozdulást jelent egy korábbi, jóval óvatosabb állásponthoz képest. A német védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, „a kormány akkor dönt majd az evakuálás mellett, ha nem marad egyéb megoldási lehetőség”.
A helyzetet súlyosbítják a térségi légtérzárak, amelyek globális torlódást okoztak. A régió számos országában, köztük Iránban, Izraelben és Irakban is korlátozások voltak érvényben, ami miatt több ezer járatot kellett törölni vagy átirányítani. A Lufthansa már február 28-án bejelentette, hogy legkorábban március 8-ig felfüggeszti több közel-keleti járatát. Bár a Perzsa-öböl több légitársasága március 2-án részlegesen újraindította egyes járatait, a menetrend továbbra is akadozik. A helyzet miatt a szövetségi kormányra tartományi szintről is nyomás nehezedik: Schleswig-Holstein miniszterelnöke, Daniel Günther gyors és egyértelmű tájékoztatást kért Berlintől a visszatérés lehetőségeiről.
A dpa német hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozó becslése szerint a Közel-Keleten jelenleg tartózkodó német turisták száma akár a harmincezret is elérheti.
Mindeközben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter videókonferenciát tartott, és ezt írta a Facebookján:
"Sajnos eszkalálódik a helyzet a Közel-Keleten, ezért ma videokonferenciát tartottunk az összes térségben működő nagykövetség vezetőjével"
Hogy mire jutottak, azt több pontban ismertette a posztban.
Például ezt:
"Rossz hír, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik, köztük az Egyesült Arab Emirátusokban. Itt a helyi hatóságok továbbra is arra kérnek mindenkit, hogy maradjanak a szállodáikban, lehetőleg ne induljanak el sehova egyelőre."
Izraeli magyaroknak pedig ezt ajánlotta:
"Izraelben március 4-ig hosszabbították meg a légtérzárat, így Egyiptom és Jordánia irányába is csak a szárazföldi határátkelőkön lehet eljutni."
Végül ezzel zárta:
"A helyzet tehát sajnos nem mutatja a javulás jeleit és a harci cselekmények is egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy kövessék a helyi hatóságok figyelmeztetéseit! Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés és a konzuli részlegeink is rendkívüli ügyeletben működnek."
Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, hogy kimenekítse a Közel-Keleten rekedt állampolgárait, akiknek a száma a hírek szerint elérheti a harmincezret is.
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentése szerint a Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba, és az ománi Maszkatba induló járatokkal elsősorban a leginkább veszélyeztetetteket: a gyermekeket, a betegeket és a várandós nőket hozzák haza – írja a Magyar Nemzet. A kormány kommunikációja ugyanakkor óvatos: Wadephul hozzátette, hogy a térségi légtérzárak miatt jelenleg nem reális egy általános „visszahozatali akció”, ezért a kormány inkább információval és konzuli támogatással próbál segíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállhat a Nyírő: újabb 27 orvos adott ultimátumot, csütörtökig mennie kell a főigazgatónak, vagy felmondanak
A Nyírő Gyula OPAI 16 szakorvosa és 11 rezidense helyezte letétbe felmondását Ézsi Robin főigazgató miatt. Ha a vezető nem távozik március 5-ig, az intézmény működése ellehetetlenülhet.
Letétbe helyezte felmondását 27 orvos, köztük 16 szakorvos és 11 rezidens a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben – írta a Telex. Ha Ézsi Robin főigazgató csütörtökig, március 5-ig nem mond le, másnap elindul a felmondási idejük. Az intézmény működése ezzel gyakorlatilag ellehetetlenülhet, mert az Országos Kórházi Főigazgatóság átvezénylésekkel nem tudna ennyi orvost pótolni.
Az orvosok nyilatkozatukban azzal indokolták a lépést, hogy szolgálati jogviszonyuk „fenntarthatatlanná vált a folyamatos túlterheltség és a nem megfelelő orvoslétszám” miatt, ami „folyamatos stresszhelyzetet” okoz. Azt is írták, hogy a problémák „jelentős mértékben a munkáltató főigazgatójának, dr. Ézsi Robinnak nem megfelelő szakmai kompetenciájával állnak összefüggésben”. Követelik, hogy a munkáltató azonnali hatállyal mentse fel a főigazgatót, és nevezzen ki olyan megbízott vezetőt, akinek van pszichiátriai szakvégzettsége. Világossá tették, hogy megsemmisítik a felmondásukat, ha Ézsi Robint március 5-ig felmentik, és helyére pszichiáter végzettségű megbízott főigazgatót neveznek ki. Egyikük szerint a kórházban „rendkívül paprikás a hangulat”.
A mostani lépés nem előzmény nélküli: a belső válságra már egy januári petícióban is felhívta a figyelmet 40 nyírős orvos, miután az üzemorvos végzettségű Ézsi Robin kétéves főigazgatósága alatt több mint egy tucat szakorvos távozott.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság erre átvezénylésekkel reagált, ami után a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete is kiállt a nyírős orvosok mellett. Hogy nyomást helyezzenek a döntéshozókra, február 17-én a budapesti pszichiáterek bejelentették, hogy április 1-től nem vállalnak több ügyeletet a törvényileg meghatározott mennyiségen felül. Kezdeményezésüket több mint 500 magyar pszichiáter is támogatta.
A helyzet rendezésére az Országos Kórházi Főigazgatóság vizsgálóbizottságot állított fel a budapesti pszichiátriai ellátás állapotának áttekintésére. A kamara ezt időigényesnek nevezte, és kifogásolta, hogy a lépés nem reagál érdemben a főigazgatót ért szakmai kritikákra. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára február végén egy írásbeli kérdésre azt válaszolta, hogy a kórházban minden rendben van, és sok fejlesztés valósult meg Ézsi Robin főigazgatósága alatt.
Letétbe helyezte felmondását 27 orvos, köztük 16 szakorvos és 11 rezidens a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben – írta a Telex. Ha Ézsi Robin főigazgató csütörtökig, március 5-ig nem mond le, másnap elindul a felmondási idejük. Az intézmény működése ezzel gyakorlatilag ellehetetlenülhet, mert az Országos Kórházi Főigazgatóság átvezénylésekkel nem tudna ennyi orvost pótolni.
Az orvosok nyilatkozatukban azzal indokolták a lépést, hogy szolgálati jogviszonyuk „fenntarthatatlanná vált a folyamatos túlterheltség és a nem megfelelő orvoslétszám” miatt, ami „folyamatos stresszhelyzetet” okoz. Azt is írták, hogy a problémák „jelentős mértékben a munkáltató főigazgatójának, dr. Ézsi Robinnak nem megfelelő szakmai kompetenciájával állnak összefüggésben”. Követelik, hogy a munkáltató azonnali hatállyal mentse fel a főigazgatót, és nevezzen ki olyan megbízott vezetőt, akinek van pszichiátriai szakvégzettsége. Világossá tették, hogy megsemmisítik a felmondásukat, ha Ézsi Robint március 5-ig felmentik, és helyére pszichiáter végzettségű megbízott főigazgatót neveznek ki. Egyikük szerint a kórházban „rendkívül paprikás a hangulat”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai hajrá a jelöltállításban: a DK és a Kutyapárt versenyt fut az idővel, miközben a Mi Hazánk már a célegyenesben
A DK 57, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be hétfőn, de a jogerősen regisztráltak száma még alacsony. A Mi Hazánk 53 jelölttel már közel áll az országos listához, a többieknek péntekig kell teljesíteniük.
Rákapcsoltak a kisebb pártok a jelöltállítási hajrában: míg a Fidesz és a Tisza Párt már az első napokban végzett az ajánlásgyűjtéssel, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hétfőn jelentette be tömegével a jelöltjeit.
A Nemzeti Választási Iroda hétfő délutáni összesítése szerint a DK 57, a Mi Hazánk 30, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be március 2-án. Ez a státusz azt jelenti, hogy a pártok már leadták a szükséges mennyiségű ajánlást, de azokat még nem ellenőrizte a helyi választási bizottság – írta a 444.hu. A bejelentés azonban még nem jelent jogerős indulást, a pártok pedig eltérő helyzetből várják a hivatalos döntéseket.
A Mi Hazánk áll a legjobban, 53 jelöltjüket már jogerősen nyilvántartásba vették, és sok más jelöltjük is ennek határán van. A DK-nál 18 jelölt nyilvántartásba vétele jogerős, további hétnél még nem született meg a végső döntés. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál eddig 3 jelölt kapott zöld utat, egy jelöltjük státusza pedig még nem jogerős.
Az országos lista állításához legalább 71 egyéni jelöltet kell indítani Budapesten és 14 megyében. A pártok mellett ismert politikusok is most adták le az íveiket: Csárdi Antal országgyűlési képviselő Budapesten, Szabó Sándor pedig Szegeden lett bejelentve március 2-án, több független jelölttel együtt. Ezzel szemben a Fidesz és a Tisza Párt már a folyamat első napjaiban végzett a munkával.
Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án 16 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást. A választási irodáknak négy napjuk van az ellenőrzésre, de a gyakorlat szerint csak addig vizsgálják az aláírásokat, amíg az 500 érvényes ajánlás össze nem gyűlik. Éppen ezért a pártok által gyűjtött összes ajánlás számáról nem készül hivatalos statisztika. Ezt a Nemzeti Választási Iroda is megerősítette egy korábbi megkeresésre.
„Arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le”
– közölték.
A kampány elején a Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter a gyorsaságukkal büszkélkedett.
„Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – mondta. A kormánypárti kommunikáció erre reagálva, a leadott ívek számára hivatkozva vonta kétségbe a Tisza Párt adatait, és a saját szervezettségüket hangsúlyozta.
Rákapcsoltak a kisebb pártok a jelöltállítási hajrában: míg a Fidesz és a Tisza Párt már az első napokban végzett az ajánlásgyűjtéssel, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hétfőn jelentette be tömegével a jelöltjeit.
A Nemzeti Választási Iroda hétfő délutáni összesítése szerint a DK 57, a Mi Hazánk 30, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be március 2-án. Ez a státusz azt jelenti, hogy a pártok már leadták a szükséges mennyiségű ajánlást, de azokat még nem ellenőrizte a helyi választási bizottság – írta a 444.hu. A bejelentés azonban még nem jelent jogerős indulást, a pártok pedig eltérő helyzetből várják a hivatalos döntéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
