Mit esznek a gyerekek a finn óvodákban?
Piknik
A gyerekek a délelőtt felét kint töltik az udvaron, a másik felét benti játékkal és rövid ideig tartó foglalkozásokkal. A mi városunkban előírás, hogy a nap felét a szabad levegőn kell töltenie a gyereknek.
Az udvari játékok mellett hetente kirándulnak a közeli erdőbe. Ez a gyerekeknek nagy élmény, ilyenkor ismerkednek a természettel, bogyót szednek. A kirándulás legjobb pillanata pedig a piknik: leülnek egy padra és megeszik az otthonról hozott kis elemózsiát. Erre a szülők előre készülnek, az óvónők jelzik, ha másnapra kell csomagolni ennivalót.
Óvodások erdei pikniken. Kép: Timo Leponiemi / Yle (yle.fi)
Ha valaki mégis elfelejti, az sem gond, megoldják az óvoda konyhájából. Meghatározzák azt is, mi lehet az uzsonnás dobozban: egy kis vajas kenyér (egy kis szelet kenyér, félbehajtva) és egy kis gyümölcs. Sem keksz, sem tej- vagy müzliszelet, vagy más édesség nem lehet. Ezeket a szülők mindig tiszteletbe tartják.
Uzsonna
Az uzsonna a következő étkezés az ebéd után, kb. 14 órakor. Ez többnyire natur joghurt vagy túrókrém, gyümölcsös kása, gyümölcs-zselé, valami kanalazható. Nyáron ha meleg van, néha jégkrémet is kaphatnak.
Az innivaló mindig tej, kefír vagy víz. A tejből vagy savanyú tejtermékből a finn táplálkozási kutatók ajánlása szerint kb. fél litert ajánlott fogyasztaniuk az ovis gyerekeknek. Teát nem isznak, a gyerekek nem is igazán ismerik. Kakaót az óvodában biztosan nem kapnak soha, de néha a kirándulásra otthonról hozhatnak magukkal, főleg télen. Merthogy télen is kirándulnak ám az erdőben, sőt még esőben is!
Vacsora otthon
Otthon aztán már a szülő felelőssége, mit kínál a gyermeknek. Többnyire a családok 17 órakor vacsoráznak, vagy amikor mindenki hazaért. A vacsora után a gyerekek még esznek lefekvés előtt egy kis kását vagy joghurtot és aztán jöhet a pizsamaosztás!
Mit tett a finn kormány az egészséges táplálkozásért?
Azért sajnos Finnországban is megfigyelhető volt, hogy a 2000-es években jelentősen romlottak a gyermekek étkezési szokásai: sok édességet, cukros üdítőt fogyasztottak, sok sós és feldolgozott ételt ettek. Valamit tenni kellett, s rájöttek, hogy mivel a gyermekek étkezési szokásait leginkább a családi hátterük határozza meg, ha változás történik, az hamarabb (és jobb esélyekkel) fog az iskolai környezetből elindulni, mint otthonról.
A finn kormány 2009-ben úgy döntött, támogatja a WHO által meghírdetett SAPERE programot, amely az étkezéssel kapcsolatos ismereteket különleges módszerekkel igyekszik átadni a legfiatalabbaknak.
A SAPERE módszer az érzékszerveken keresztüli megtapasztaláson és gyakorlaton alapul, valamint az önálló tanulmányozáson alapuló ismeretszerzést hangsúlyozza. Arra buzdítja az óvodásokat és a kisiskolásokat, hogy saját maguk alkossanak véleményt az egyes ételekről és alapanyagokról, teret engedve kreativitásuknak. A legfontosabb alapelv, hogy a gyermekeket meg lehet tanítani az étkezés élvezetére, amivel együtt életre szóló egészséges étkezési szokásokat is ki lehet bennük tudatosan alakítani. Játékos, valamennyi érzékszervet igénybe vevő feladatokkal érdemes ösztönözni a kisgyermekeket arra, hogy felfedezzék az alapanyagokat: például, hogy hogyan roppan a rozsszelet, milyen egy érett barack vagy málna textúrája.
Így a gyermekek közelebbről ismerhetik meg ételeiket, és elkezdenek érdeklődni az iránt, hogy azok honnan származnak. Ennek segítségével már egészen fiatal korban elsajátítható egyfajta tudatosság, és elkerülhető, hogy a gyerekek ne tudják, hogy mi a kapcsolat tej és tehén vagy tyúk és tojás között. Ez a módszer olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a finn kormány 2014-ben már az ország minden óvodájára kiterjesztette az alkalmazását.
VIDEÓ: egy kicsit bepillanthatunk a finn óvodai étkeztetésbe (sajnos csak finn és svéd nyelven elérhető)
Források:
