TUDOMÁNY
A Rovatból

Mikor ér ide? Hogy működik? Van-e mellékhatása? Egy helyen minden, amit tudni lehet a Pfizer vakcinájáról

A Pfizer és a BioNTech védőoltása a világon az első, amivel tömeges oltásba kezdenek. De mit érdemes tudni róla?


Nagy-Britanniában most kezdik az új koronavírus elleni oltást a Pfizer/BioNTech amerikai-német együttműködésből született vakcinával. A New Scientist csokorba gyűjtötte az oltóanyaggal kapcsolatos hasznos tudnivalókat.

A vakcina a klinikai tesztelések 3. szakaszában 95%-os hatékonyságot mutatott.

Ebben 42 ezer ember vett részt, akiknek a fele a kísérleti oltóanyagot kapta, a többiek pedig placebót. Összesen 170-en betegedtek meg új koronavírustól, de ebből csak nyolcan voltak a beoltott csoportból, 162-en a placebósok közül kerültek ki. Ez nagyon ígéretes arány.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékesei korábban úgy nyilatkoztak, hogy már egy 50%-os hatékonyságú védőoltással is elégedettek lennének. A valós életben az oltások általában kisebb hatékonyságot mutatnak, mint a klinikai tesztek során, de nem valószínű, hogy ennek a vakcinának a hatékonysága 50% alá esne.

A vakcina aktív eleme a hírvivő RNS (mRNS), amely a sejteket a vírus tüskeproteinjének termelésére ösztönzi. E protein révén hatol be ugyanis a vírus a sejtekbe.

A hírvivő RNS szintetikus, nem a jelenleg aktív vírusokból vonták ki.

Az RNS-hordozó nanorészecskék sós oldatban lebegnek, ezt injekciózzák be a felkar izomszövetébe. A hírvivő RNS-t ezután az immunsejtek veszik fel és a benne kódolt utasítások alapján tüskeproteint hoznak létre, épp úgy, mintha valóban megfertőzte volna őket a vírus. A tüskeproteint az immunrendszer idegennek tekinti, ezért támadást indít ellene. Antitestek, B-sejtek és T-sejtek aktivizálódnak, egyúttal az immunrendszer memorizálja a folyamatot, tehát megtanulja legyőzni a kórokozót. Így képes lesz gyors választ adni, ha újra találkozna a koronavírussal.

Arra még nincsen pontos válasz, hogy ez az immunmemória meddig tart, a vakcina második adagját csak négy hónappal ezelőtt kezdték el beadni a klinikai tesztelések során.

A WHO szerint egy minimum hat hónapos védettség lenne az elfogadható. Eleanor Riley, az edinburgh-i egyetem kutatója szerint, ha figyelembe vesszük az emberek természetes immunitását, a legrosszabb esetben évente kell ráerősíteni az oltásra.

A korábbi kísérletek kimutatták, hogy az immunrendszerben az első oltást követő négy héten belül alakul ki a védettség, de elképzelhető, hogy rövidebb idő szükséges hozzá.

A hírvivő RNS az oltás után néhány napig még aktív marad a szerezetben, majd gyorsan eloszlik. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert az oltás-ellenesek egyik kedvelt összeesküvés-elmélete, hogy a vakcinával génmódosítást hajtanak végre a beoltottakon.

A Pfizer oltását két részletben adják be, Arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, mi történik azokkal, akik lemaradnak a második alkalomró, mert ez a klinikai kísérletben résztvevők mindössze 2%-ával történt meg. A tesztelés során egyébként a két oltás beadása között 19-42 nap telt el.

Mint minden oltásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai. A kísérleti alanyok általában jól viselték, egy független ellenőrző bizottság is megállapította, hogy a vakcinának nincsen komoly biztonsági kockázata.

A legrosszabb mellékhatásnak a második dózis után jelentkező fáradtság és fejfájás bizonyult.

A beoltottak 4%-a panaszkodott fáradtságra, 2% fejfájásra, ezek gyakori reakciók mindenféle oltásoknál. Az idősebbeknél még ennél is kevesebb és enyhébb mellékhatások jelentkeztek. Kiderülhetnek még menet közben más, ritka, akár súlyosabb mellékhatások is, tekintettel arra, hogy a hírvivő RNS alapú oltás új technológiának számít és ilyen tömeges alkalmazásra még nem került sor. Éppen ezért, a beoltottak állapotát a tervek szerint legalább két évig figyelemmel kísérik.

A vakcina magas hatékonyságú az időseknél. A kísérleti alanyok között a legidősebbek 85 évesek voltak, és a 65 év felettieknél a hatékonyság 94%-os volt.

A BioNTech-nél úgy vélik, hogy a vakcina működőképessége független kortól, nemtől, etnikumtól.

Jól reagáltak azok is, akiknek stabil állapotú alapbetegségeik voltak, köztük diabétesz, rák, hepatitisz B és C, valamint HIV-fertőzés. A cég szerint azoknak is beadható az oltás, akinek súlyos vagy rosszabbodó alapbetegségeik vannak.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A rák ellen is hatásosak lehetnek a koronavírusra kifejlesztett mRNS-vakcinák
Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül Pfizer vagy Moderna mRNS-oltást kaptak, a hároméves össztúlélésben számottevő előnyt mutattak; a „hideg” daganatoknál is erősebb volt a hatás.


A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a COVID–19 ellen alkalmazott mRNS-oltások beindíthatják az immunrendszert, és segíthetnek a daganatok elleni harcban, írja a The Conversation. A kutatók a járvány idején milliók életét megmentő vakcinák váratlan hatására mutattak rá.

A gyerekonkológus Elias Sayour csapata már 2016-ban, amikor agydaganatos betegeknek fejlesztett mRNS-vakcinákat, észrevette, hogy az mRNS képes betanítani az immunrendszert a daganatsejtek elpusztítására. Ebből adódott a feltevés, hogy a SARS-CoV-2 ellen készült mRNS-oltásoknak daganatellenes hatásuk is lehet.

A kutatók több mint ezer, előrehaladott melanómás és tüdőrákos beteg adatait elemezték. Mindenki immunellenőrzőpont-gátló kezelést kapott, amely egy, a daganatsejtek által termelt fehérje blokkolásával segít abban, hogy az immunrendszer folytassa a rákos sejtek elpusztítását.

Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül felvették a Pfizer vagy a Moderna mRNS-oltását, három évvel később több mint kétszeres volt a túlélési esélyük, mint azoknak, akik nem kaptak ilyen vakcinát. Azoknál a daganatoknál is jelentős javulást mértek, amelyek általában gyengén reagálnak az immunterápiára:

a hároméves össztúlélés közel ötszörösére nőtt.

Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a betegség súlyosságát és a társbetegségeket is figyelembe vették.

Állatkísérletekben azt találták, hogy a COVID–19 mRNS-oltások úgy működnek, mint egy riasztás: segítik az immunrendszert felismerni és elpusztítani a daganatsejteket, és ellensúlyozzák a rák immunsejteket lekapcsoló hatását. Az oltás és az immunellenőrzőpont-gátlók együtt összehangolt választ váltanak ki.

Az immunellenőrzőpont-gátlók az elmúlt évtizedben sok betegnek hoztak tartós javulást, a „hideg” daganatok viszont gyakran elkerülik az immunrendszer figyelmét. A mostani eredmények szerint az mRNS-oltások szikrát adhatnak ahhoz, hogy ezek a daganatok „forróvá” váljanak. Ha ezt a közelgő klinikai vizsgálat igazolja, egy széles körben elérhető, alacsony költségű beavatkozás kiterjesztheti az immunterápia előnyeit.

A fertőzések elleni védőoltások megelőzésre szolgálnak, a terápiás rákoltások viszont a már daganattal élők immunrendszerét segítik a tumorok elleni harcban.

Sokan dolgoznak személyre szabott mRNS-vakcinákon: ehhez kis daganatmintát elemeznek, majd gépi tanulással kiválasztják a célpontnak ígérkező fehérjéket. Ez az eljárás drága, és a gyártása is bonyolult.

A COVID–19 mRNS-oltásokat ezzel szemben

nem kell személyre szabni, világszerte, alacsony vagy nulla költséggel elérhetők, és a kezelés bármely szakaszában beadhatók.

A mostani megfigyelések szerint érdemi daganatellenes hatást mutatnak.

A következő lépés egy szélesebb körű klinikai vizsgálat tüdőrákos betegek körében. Az immunellenőrzőpont-gátlót kapó résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztják: az egyik csoport a kezelés alatt COVID–19 mRNS-oltást is kap, a másik nem. A vizsgálat választ adhat arra, hogy érdemes-e beemelni ezeket az oltásokat a standard ellátásba.

A kutatók abban bíznak, hogy ez a megközelítés sok immunterápiában részesülő betegnek segíthet, különösen azoknak, akiknek jelenleg kevés hatékony lehetőségük van. A járvány idején született technológia így új eszközt adhat a daganatkezeléshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: