hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG

A körmünkből is megállapítható lehet, ha már átestünk a koronavíruson

Egy apró jel utalhat arra, hogy a testünk nemrég megküzdött a betegséggel.
Fotó: Medical Zone/YouTube - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

A körmön látható vonalak is utalhatnak rá, hogy már átestünk a koronavíruson - állítja Tim Spector, az angol King’s College epidemológus professzora.

A Beau-vonalként ismert eltérésről már a XIX. században is írtak francia tudósok. A vonalak bármilyen súlyos betegség után kialakulhatnak, ami átmenetileg a köröm növekedését is késlelteti - írja a Daily Star.

Spector szerint jelenleg különösen a koronavírussal összefüggésben bukkannak fel:

“A te körmeid is furcsának tűnnek? A “covid-körmöket” egyre többen ismerik fel, mert ahogy a köröm a fertőzés után tovább növekedik, egy tiszta vonal alakul ki az anyagában” - írta Twitterén a professzor.

Spector korábban egyéb furcsa mellékhatásokról, így az ún. covid-nyelvről is beszámolt, amit a duzzanat és az elszíneződés miatt “epernyelvnek” is neveznek.

hirdetés

“Ötből egy embernél okoz a covid olyan kevésbé gyakori tüneteket, mint az epernyelv, a bőrkiütések vagy a sebek a száj nyálkahártyáján” - tette hozzá.

Szintén ötből egy azoknak az aránya, aki az ún. “hosszú covid” tünetegyüttesétől szenvednek. Ezek jellemzően a fáradság, az izomfájdalmak és a fejfájás, de jelentkezhet szaglás- és ízlelésvesztés, hajhullás és extrém esetben bénulás is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Nem lesz nyájimmunitás, készüljünk a szezonális koronavírusra - mondják dél-koreai tudósok

A jelenleg elérhető vakcinák egyszerűen nem elég hatékonyak a vírus emberről emberre terjedésének megakadályozására.
Fotó: MTI/EPA/YNA - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy a koronavírussal ugyanúgy együtt kell majd élniük, mint a szezonális influenzával - mondták el dél-koreai vírusszakértők.

O Mjong-don, a betegségellenőrzési klinikai bizottság vezetője szerint

egyre valószínűbb, hogy a koronavírussal szemben nem érhető el a nyájimmunitás.

Ennek oka, hogy nincs olyan oltóanyag, amelynek hatékonysága meghaladná a 95 százalékot - ez volna szükséges ahhoz, hogy a beoltott személyek garantáltan ne fertőzzenek meg másokat.

„A Pfizer vakcina 95 százalékosra tesztelt hatékonysága csak a tünetekkel járó Covid-19 megbetegedés megelőzésére érvényes, az egyik emberről másikra terjedésre nem” - mondta el O.

Ha valóban nem sikerül kialakítani a nyájimmunitást, akkor a koronavírus a hagyományos influenzához hasonlóan szezonálisan, évről évre visszatérhet. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatokra alapozva az infrastruktúra kiépítettebb lesz, így az orvosok hamarabb és hatékonyabban tudnak reagálni rá. Vagyis például az évenkénti oltásokat gyorsabb ütemben tudják majd elvégezni. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a jelenlegi oltások mennyi ideig nyújtanak védettséget a vírus ellen, ahogy egyelőre a mutáns vírusok elleni hatékonyságukról sem tudunk még.

hirdetés

via Pulsenews.co.kr

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Vérzéses lázat terjeszthet egy Magyarországon megjelent új kullancsfaj

A Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Újabb kullancsfajta bukkant fel nálunk is.

A Hyalomma kullancsokat a vándormadarak hurcolhatták be közép-Európába és a klímaváltozás miatt honosodhatnak meg errefelé. Eddig itthon szarvasmarhán és sündisznókon találtak néhányat belőlük.

A vérszívók több mint fele betegségeket hordoz. A Lyme-kór és az agyhártyagyulladás a legismertebbek, de egy másik, még veszélyesebb vírus is megjelenhet egy új kullancsafaj miatt, amely a klímaváltozás miatt telepedett meg nálunk az RTL Híradónak nyilatkozó kutató szerint.

Földvári Gábor parazitológus szerint

a Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.

A Hyalomma kullancsnak mélyen barázdált teste, fehér sávos ízelt lába van. Magyarországon eddig Pest megye környékén jelentettek ilyen kullancsokat. Fertőzési gócpontokat alakíthatnak ki, ha elszaporodnak. Hogy még pontosabban felmérjék, mennyi van belőlük az országban, a szakemberek kérik, hogy aki ilyen kullancsot talál, küldje el nekik az állatról készült fotót a Kullancsfigyelő honlapon keresztül.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

6 ok arra, hogy miért kell a fiatal, egészséges embereket is beoltani a koronavírus ellen a szakértők szerint

Egészségügyi szakemberek válaszolnak a „minek oltassam be magam?” kérdésekre.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás - szmo.hu
2021. május 06.

hirdetés

"Fiatal vagyok, minek oltassam be magam?"

"Teljesen egészséges vagyok, x éve nem voltam orvosnál, minek oltassam be magam?"

"Ha el is kapom, úgyis könnyen kiheverem, nem fogok belehalni. Minek oltassam be magam?"

Biztosan sokaknak ismerősek ezek a mondatok, vagy azért, mert ők mondták, vagy azért, mert másoktól hallották. Sok fiatal felnőtt vélekedik így a koronavírus elleni oltásról, amit nem akarnak beadatni maguknak. Nálunk, Magyarországon sokan csak azért gondolhatták meg magukat, mert a védettségi igazolványhoz kötnek sok kikapcsolódási, szórakozási, sportolási lehetőséget, ehhez pedig ugye meg kell kapni az oltást.

De nemcsak itthon jellemző, hogy a fiatalabb korosztály ódzkodik a vakcinától. Az Egyesült Államokban egy felmérés szerint a 35 év alattiak körülbelül 36 százaléka nem tervezi a védőoltás beadatását. Ez pedig komoly probléma.

hirdetés

A CNN által megkérdezett egészségügyi szakemberek mind egyetértenek abban, hogy

feltétlenül szükséges lenne minél több embert beoltani a 20-49 éves korosztályból, mert ők "alakítják" a járványt, rajtuk múlik, hogy milyen mértékben terjed a vírus. Hiszen ők azok, akik a legtöbb helyre járnak, a legtöbb emberrel érintkeznek. És persze a társadalmi immunitás eléréséhez is nagy szükség lenne a fiatal felnőttekre.

Íme a szakértők által elmondottak alapján 6 ok, amiért a fiatal, egészséges embereknek is be kellene oltatniuk magukat.

1. Nagyobb lehet náluk a komolyabb megbetegedés kockázata, mint gondolnák

Nemcsak az idősebbeknek lehetnek olyan tartós egészségügyi problémái, amelyek miatt veszélyeztetettnek számítanak a fertőzés szempontjából.

Sok fiatal küzd asztmával, cukorbetegséggel, szívbetegséggel, túlsúllyal vagy elhízással, ezek pedig mind kockázati tényezőknek számítanak.

Sőt még a dohányzás is! Egy amerikai tanulmány szerint ugyanis a 13-24 éves korúak, akik elektromos cigarettát szívnak ötször nagyobb eséllyel fertőződnek meg.

Ha valakire a fentiek közül egyik sem jellemző, gondoljon a barátaira, ismerőseire, akikkel sokat találkozik, biztosan van közöttük legalább egy olyan, akinél viszont fennáll valamilyen kockázati tényező. Ha nem oltatja be magát, őket is veszélyezteti - hangsúlyozzák az orvosok.

2. Sok fiatal szenved hosszú covidban

Sokan azzal utasítják el az oltást, hogy "úgyse halok bele ebbe a vírusba, maximum egy kis influenzaszerű betegségem lesz tőle". Bár valóban kisebb az esélye a súlyos megbetegedésnek a fiatalabb korosztálynál, és jó néhányan tünetmentesen átvészelik a fertőzést, de egyre több fiatalnál alakulnak ki hosszú távú szövődmények, amelyek komolyabbak, mint maga a betegség volt.

"Nem is tudom elmondani, hány 20-as, 30-as, 40-es éveiben járó felnőttet kezeltem már a sürgősségin, akik bár nem lettek annyira betegek a Covidtól, hogy ide kerüljenek, de most tartós légzési nehézségektől szenvednek. Vagy nem jött vissza a szaglásuk és az ízérzékelésük, emiatt folyamatosan fogynak, mert nincs étvágyuk. Vagy lelassult az agyműködésük, ami szintén a hosszú covid egyik tünete"

- mondta Dr. Megan Ranney sürgősségi orvos.

Szerinte a fiataloknak nem szabadna abba a hamis reménybe ringatniuk magukat, hogy ők immunisak a vírusra, mert fiatalok, és még ha el is kapják, nem lesz semmi komoly bajuk tőle.

"Lehet, hogy szerencsés leszel, és tényleg rendben leszel, ha meg is fertőződsz. De arra is van esély, hogy nem így lesz" - figyelmeztetett.

"Csak annyit mondanék a fiataloknak, hogy a Covid-19-nek nem kell tönkretenni az életeteket"

- mondta Dr. Jonathan Reiner orvos- és sebészprofesszor.

3. Az erős, egészséges immunrendszer is visszaüthet

A fiataloknak általában erős az immunrendszere, azért betegednek meg ritkábban, és azért vészelik át könnyebben a betegségeket. A Covid-19 esetében viszont ez is gondot okozhat, mert már

több fiatal betegnél is úgynevezett citokinvihar alakult ki, ami az immunrendszer túlreakcióját jelenti. Ez pedig további problémákat okozhat a szervezetben, amelyek kórházi kezelést igényelnek.

Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház orvosa arról számolt be, hogy náluk is voltak olyan 20-as éveik elején járó fiatalok, akik napokig vagy akár hetekig ECMO-kezelésre (szív- és légzőszervi támogatás) szorultak a citokinvihar miatt. Szerinte a koronavírusban elhunyt fiatalok halálának egyik legfőbb oka éppen az erőteljes immunválaszuk volt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: