Megszűnik a korlátozások többsége jövő csütörtöktől Angliában

Orbán Viktor februári évértékelőjében áfa-visszatérítést ígért a nyugdíjasoknak, Magyar Péter március 15-i beszédében pedig nyugdíjas SZÉP-kártyát lebegtetett be. Mindkét politikai oldal próbál kedvezni a nyugdíjasoknak, de kérdés, kinek sikerül jobban.

A Medián legutóbbi, február 27-e és március 8-a között készült felmérése szerint a 65 év felettieknek 41 százaléka szavazna a Fideszre, 25 százaléka a Tiszára, 6 százaléka a DK-ra, 4 százalék más pártokra, és 24 százalékuk nem mondott pártpreferenciát.

Egyrészt a Fidesz támogatottsága csökkent a nyugdíjasok körében egy év alatt – bár ez a visszaesés a magasabb hibahatárok miatt fenntartásokkal kezelendő –, másrészt a Tisza Párt márciusban jobban mozgósította az idősebb szavazókat, mint 2024 márciusában a DK.

Egy októberi Medián-felmérés szerint a nyugdíjasok egy kicsit derűsebben látják az ország gazdasági helyzetét, mint az össztársadalom, de a saját háztartásuk helyzetét rosszabbnak ítélik meg. Több mint felük szerint romlott a gazdasági helyzete az előző 12 hónapban, és ennek a csoportnak a fele úgy véli, hogy sokat romlott. Csak 11 százalék érzi úgy, hogy javult, ezen belül nagyon kevesen mondták, hogy sokat javult. A jövőt 13 százalékuk látja javulónak, 45 százalék további romlásra számít, 42 százalék pedig nem vár változást.

A válaszadók elsöprő többsége inkább támogatta az egészséges élelmiszerek áfacsökkentését, mint a nyugdíjasok áfa-visszatérítését. A teljes népesség körében a mindenkire vonatkozó verzió lett népszerűbb, de a 64 év felettiek körében is a Tisza javaslata győzött.

A felmérést 1000 fős országos reprezentatív minták alapján végezték, telefonos megkereséssel. A minták súlyozása a KSH adatai alapján történt. A teljes mintában a hibahatár legfeljebb ±3,5 százalék, a 65 éves és idősebbek körében pedig legfeljebb ±7,2 százalék – írja a Medián közleménye.

Orbán Viktor az Országházban ma rendezett, uniós parlamenti elnökök részvételével zajló, a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján hirdette a magyar kormány álláspontját. Eszerint Brüsszel beavatkozik a nemzeti kormányok működésébe.

„Brüsszel a nemzeti kormányokat ellehetetleníti, beavatkozik és megbuktatja, a neki tetsző nemzeti szuverenitást feladó ügynökpártokat segít hatalomra” – fogalmazott. Hozzátette: Brüsszel fenyegetéssel, az uniós források megvonásával próbál nyomást gyakorolni azokra, akik kiállnak a nemzetállami keretek mellett.

A kormányfő kifejtette: ezt a módszert Magyarországon már kétszer, 2018-ban és 2022-ben is próbára tették, most pedig harmadszorra is megteszik. „A dolgok mára odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságunkat, hogy a nemzeti kormányok helyett brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére.”

A miniszterelnök megjegyezte: „dagad a brüsszeli NGO-botrány” is, és kiderült, hogy a brüsszeli bürokrácia sok százmillió euró közpénzt juttatott olyan szervezeteknek, amelyek a föderális Európa szószólói és lobbistái.

Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozása ellen érvelve azt is hangsúlyozta, hogy szerinte „az alapító atyák nem ebből a célból hozták létre az Európai Uniót. Ebből nem lesz erős, ebből csak gyenge Európa lesz.”

Az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova azt állította, hogy egy videón, amely Emmanuel Macront, Keir Starmert és Friedrich Merzet mutatja egy vasúti kocsiban, egy „zacskó és egy kanál” is látható, amit kábítószer-fogyasztáshoz szokás használni.

A francia elnöki hivatal hétfőn reagált a vádakra. Azt írták: „Amikor az európai egység kényelmetlenné válik, a dezinformáció odáig fajul, hogy egy egyszerű zsebkendőt is drognak állít be. Ez az álhír Franciaország ellenségeitől származik – külföldről és belföldről egyaránt. Ébernek kell maradnunk a manipulációval szemben.”

When European unity becomes inconvenient, disinformation goes so far as to make a simple tissue look like drugs.

This fake news is being spread by France’s enemies, both abroad and at home. We must remain vigilant against manipulation. pic.twitter.com/xyXhGm9Dsr

— Élysée (@Elysee) May 11, 2025

Emmanuel Macron francia államfő, Keir Starmer brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel kormányfő május 10-én utazott Kijevbe, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és megerősítse az európai országok (jelentős részének) Ukrajna melletti kiállását az orosz agresszióval szemben.

Zelenszkij és az európai vezetők egy május 12-én induló feltétel nélküli tűzszünet mellett is kiálltak, amit Moszkva figyelmen kívül hagyott.

(via The Kyiv Independent)

A magyar állam már április végére elérte az egész évre tervezett költségvetési hiány 70,9 százalékát – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium friss adataiból.

– írta meg a 444.

Az államháztartás hiánya időarányosan 33,3 százalék lenne, ehhez képest ennek több mint a duplájánál tartunk. Ráadásul négy hónap alatt még soha nem volt ekkora a hiány, mint most.

A tavalyi év azonos időszakában 2597,5 milliárd forint volt a mínusz, így idén 333 milliárd forinttal, azaz 12,8 százalékkal nőtt a hiány.

A minisztérium szerint jól alakultak a bevételek: áprilisban az adó- és járulékbevételek 10,9 százalékkal, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 13 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest.

A kiadásokról viszont kevés konkrétum derült ki. Az biztos, hogy a kamatkiadások 1916,5 milliárd forintra nőttek (tavaly ilyenkor ez 1500 milliárd körül volt), a nyugdíjakra pedig 2738,1 milliárd forint ment el (tavaly ilyenkor 2375 milliárd).

Kisgergely Kornél államtitkár szerint már sor került egy jelentős zárolásra, és megemelték az idei hiánycélt is. Azt mondta, a bevételek megfelelnek a várakozásoknak, de arról nem közöltek részleteket, pontosan milyen kiadásokat érintett a zárolás, vagy mekkora az új hiánycél.