EGÉSZSÉG
A Rovatból

Minden hatodik pár érintett – öt szakember segít eligazodni a meddőség útvesztőjében

Öt szakember, öt édesanya, öt elszánt nő - közös bennük, hogy mindannyian azért dolgoznak, hogy könnyebben válhassanak szülővé azok a párok, akik gyermeket szeretnének. A FertiliTeamet is ezért hozták létre.


Magyarországon a becslések szerint minden hatodik pár szembesül valamilyen formában nehezített gyermekvállalással. A háttérben sokféle ok állhat: előfordulhat, hogy a probléma a női oldalon jelentkezik, máskor a férfi termékenységével kapcsolatos tényezők játszanak szerepet, de az is gyakori, hogy hosszú ideig nem találnak egyértelmű magyarázatot a sikertelenségre.

Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, ha egy pár egy éven keresztül rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett sem éri el a kívánt terhességet. Sokan azonban ennél jóval tovább várnak, mielőtt szakemberhez fordulnának –

részben azért, mert a meddőség még mindig tabutéma, részben pedig azért, mert nehéz eligazodni a rengeteg, gyakran ellentmondásos információ között.

Ezen a helyzeten szeretne változtatni a FertiliTeam – azaz öt szakember, akik összefogtak és közösen szeretnének tenni azért, hogy mindenkihez eljussanak a megfelelő információk. A kezdeményezés mögött a Semmelweis Egyetem több mint 30 éves szakmai múlttal rendelkező Asszisztált Reprodukciós Osztályához kötődő szakemberek állnak: Dr. Árokszállási Anikó, Dr. Fekécs Györgyi és Dr. Pócsi Dóra szülész-nőgyógyász szakorvosok, Dr. Berkes-Bara Éva szülész-nőgyógyász szakorvosjelölt, valamint Kaszás Zita klinikai embriológus.

 

A csapat tagjai mind édesanyák is, így szakmai tudásuk mellett személyes tapasztalataik is erősítik a küldetésüket. Mindennapi munkájuk során azt látják, hogy a páciensek gyakran bizonytalanok abban, mikor érdemes kivizsgálást kérni, vagy egyszerűen nem tudják, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, mire számíthatnak egy asszisztált reprodukciós kezelés során.

A FertiliTeam egyik legfontosabb célja ezért az edukáció. A csapat szeretné közérthető, szakmailag megalapozott információkkal segíteni az érintetteket, miközben a meddőséget övező társadalmi tabuk lebontásán is dolgoznak. Már most is elérhető egy weboldal, ahol folyamatosan tesznek közzé tudásanyagot, a Facebook oldalukon pedig rendszeresen megválaszolják a hozzájuk beérkezett kérdéseket.

„Az asszisztált reprodukciós kezelések meghittsége, a páciensekkel való kapcsolódás és hangulat az, ami számomra az orvoslást jelenti” – írja a bemutatkozásában Dr. Árokszállási Anikó.

Szerinte ezekben a sokszor reményvesztett élethelyzetekben nemcsak szakmailag, hanem emberileg is a maximumot kell nyújtani.

„A lépésről lépésre megkomponált ciklusokhoz viszont olyan tudatos jelenlét szükséges a beteg oldalon is, ami sajnos sokszor hiányzik – és ennek az oka nem az egyénben keresendő.”

Dr. Berkes-Bara Éva számára az asszisztált reprodukció azért különösen fontos terület, mert itt közvetlenül segíthet megvalósítani a párok egyik legnagyobb vágyát. „Az Asszisztált Reprodukciós Osztályon találtam rá arra, amit igazán hivatásomnak érzek: minél több páciensnek segíteni abban, hogy megélhessék a szülővé válás örömét.”

Dr. Fekécs Györgyi kétgyermekes édesanyaként a saját életében is megtapasztalta, milyen érték a gyermekáldás:

„Azért választottam hivatásomnak az asszisztált reprodukciót, hogy másokat is támogassak ezen az úton – akár a vágyott gyermek felé vezető küzdelemben, akár a tudatos döntések meghozatalában.”

Dr. Pócsi Dóra szerint már az is komoly lépés, amikor egy pár segítséget kér: „Tudom, mekkora bátorság kell ahhoz, hogy valaki segítséget kérjen. Fontosnak tartom, hogy mindenki érezze: nincs egyedül.”

A csapat embriológusa, Kaszás Zita azt emeli ki, hogy a meddőségi kezelések egyik legkevésbé ismert része az embriológiai laborban zajló munka. „Fontosnak érzem, hogy az érdeklődők megértsék, mi történik az embriológiai laborban, és azt is tudják: a magyarországi meddőségi ellátás szakmailag és technológiailag is kiváló színvonalú.”

A FertiliTeam hosszabb távú terve egy olyan applikáció létrehozása, amely rendszerezetten, közérthető formában gyűjti össze a meddőséggel és az asszisztált reprodukcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A csapat célja a fejlesztéssel az lenne, hogy az érintettek hiteles forrásból kaphassanak választ a leggyakoribb kérdéseikre, és tudatosabban vehessenek részt saját gyermekvállalási folyamatukban.

Hogy a kezdeményezés valóban hiánypótló és elismerendő, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy jelölést kapott a Richter Anna-díj pályázaton. A díj olyan egészségügyi és oktatási projekteket támogat, amelyek innovatív módon segítik a betegek életminőségének javítását. A pályázat egyik fontos eleme a közönségszavazás – és már csak néhány napig, március 8-án estig lehet voksolni a jelöltekre.

Lehet, hogy éppen a te szavazatod segítheti hozzá a csapatot, hogy megvalósíthassák tervüket? Még leadhatod a voksodat!

Itt tudsz szavazni – akár más kategóriákban is, a díj további jelöltjeire.

Ha a FertiliTeam projektje támogatást kap, az jelentős lépést jelenthet abba az irányba, hogy a meddőséggel küzdő párok Magyarországon könnyebben hozzáférjenek a hiteles és érthető információkhoz.

A csapat tagjai abban hisznek, hogy a meddőségről szóló párbeszédet új alapokra kell helyezni:

több tudással, több empátiával, remélve, hogy ezáltal tabuból is kevesebb lesz.

Mert szerintük minden pár megérdemli a tisztánlátást és az emberhez méltó támogatást ezen a gyakran nehéz, mégis reményekkel teli úton.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk