EGÉSZSÉG
A Rovatból

Másként oltják az immunsérülteket – ők már megkaphatták a negyedik vakcinát is

Akik komolyabb alapbetegségben szenvednek, gyakrabban olthatók, mint az átlagember. A harmadik oltásra sem kellett (volna) hat hónapot várniuk, akár egy hónap múlva is kérhették.


Az immunsérülteknek nem a harmadik oltás a megerősítő oltásuk, náluk három oltás az alapimmunizálás, és a negyediktől kezdődik a – magyarul is angol szóval használt – booster.

Bár manapság mindenki felváltva használja a harmadik oltás kifejezést a megerősítővel, Rusvai Miklós virológus azt mondja, a kettő nem ugyanaz.

„Az alap immunizálás egy, kettő vagy három oltásból áll. Janssennél egy, ott a második már booster. Míg a Pfizer, a Moderna, a Szputnyik, az Astra, a Sinopharm két oltásból. Itt a harmadikat nevezzük boosternek” - mondja.

Az immunhiányos betegeknél viszont három oltásból áll az alapimmunizálás. Náluk a negyediktől kezdődik a booster.

Az immunsérültekhez tartoznak: 

• a szervtranszplantáltak

• akiknek két éven belül volt csontvelő-transzplantációjuk,

• a biológiai terápiás kezelés alatt állók,

• egyéb immunsérülést okozó kezelést kapnak,

• kemoterápia idején vannak.

Ezek a páciensek az első védőoltástól függően huszonegy vagy huszonnyolc nap múlva kapják a második oltást.

A harmadik alapoltásukat már akár 28 napra is kaphatják, vagy várhatnak kétszer ennyi időt és ezek után jön az emlékeztető oltás a mostani szabályok szerint hat hónap múlva, de Rusvai Miklós szerint várhatóan ez hamarosan 3-4 hónapra csökkenhet.

Duda Ernő virológus azt mondja, hogy akik immunszupresszív terápiát kapnak (szteroidot, metotrexátot, Rituxánt stb.), például a szervátültetetteknél, a B sejtes leukémiásoknál vagy kemoterápiát kapó betegeknél a védőoltás kevésbé vagy egyáltalán nem működik. Ezért kell náluk más oltási sor.

„Náluk csak a nagyon hatásos Moderna és Pfizer oltást használják, de még így is alacsonyabb védettség alakul ki. Ezért lehet több "booster"-re szükség, negyedik, vagy akár ötödik oltásra. Az oltások közötti idő jelentősége csekély, legalább 3 hét, legfeljebb 3 hónap”

– magyarázza Duda Ernő.

Szerinte az immunhiányosoknál van a legnagyobb jelentősége az ellenanyag-szint vizsgálatnak. Ennek alapján döntheti el az orvos, elég jó védettség alakult-e ki, vagy további oltásokra, esetleg passzív immunizációra lesz szükség.

Dr. Mike Andrea, a tatabányai Szent Borbála Kórház neurológus főorvosa a sclerosis multiplexes betegek kapcsán beszélt az új oltási sorról az SM-betegek alapítványának oldalán. Elmondta, hogy időpontkéréssel a hazai szabályozás alapján nem lehet korábban kérni a következő vakcinát, de a súlyos betegeket kezelő orvosoknak illetve az oltópontokon dolgozó orvosoknak tudniuk kell arról, hogy van lehetőség indokolt esetben nem az alapszabályozás szerint oltani.

Duda Ernő elmondta azt is, mi a helyzet azokkal, akiknél nem hat a vakcina.

"Akik védőoltással nem vagy nagyon kevéssé immunizálhatók, azoknak fejlesztették ki a monoklonális ellenanyag koktélokat.”

Ezek „passzív immunizálásra” használhatók, megelőzésre, de akár fertőzést követő kezelésre is alkalmasak. Infúzió formájában jutnak a szervezetbe és néhány hónapig tökéletes védelmet biztosíthatnak. A Xe­vu­dy (So­tro­vi­mab) használatát a hónap közepén hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.

A virológus azt javasolja, az immunsérültek úgy menjenek oltópontra, hogy legyen náluk papír a gondozó orvosuktól az ő javaslatával. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a vírushordozástól, vírusátadástól nem védenek az oltások, így az oltottaknak is kell maszkot hordaniuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy 5 éves kisfiú hirtelen rosszul lett egy családi nyaraláson, és napokkal később egy rendkívül ritka betegségben meghalt
Egy amerikai édesapa, Viet Vu szólalt meg, miután ötéves fia, Justin egy rendkívül ritka betegségben, a szisztémás kapilláris szivárgás szindrómában elhunyt. A kór annyira ritka, hogy az 1960-as évek óta világszerte kevesebb mint 500 esetet jegyeztek fel, gyermekeknél pedig különösen ritkán fordul elő


Egy megtört édesapa nyilatkozott, miután öt évvel ezelőtt született, makkegészségesnek tűnő kisfia egy családi nyaraláson hirtelen rosszul lett, és napokkal később egy rendkívül ritka betegségben meghalt. A gyászoló apa most azért beszélt fia, Justin Vu elvesztéséről és a betegségről, hogy más szülőket is figyelmeztessen a veszélyre – írta a LADbible. Az apa felidézte, milyen aktív kisfiú volt a gyermeke, mielőtt rosszul lett.

„Justin egy boldog és egészséges kisfiú volt. T-ballt játszott. Állandóan futkározott és kint játszott. És egyszer csak már nincs velünk. Egyszerűen nem nagyon van ennek értelme” – mondta az apa. A család még mindig nem érti a tragédiát, és válaszokat keresnek.

„Nem tudjuk, miért vagy hogyan betegedett meg Justin. Nem értem, semmit nem érdemelt ebből” – tette hozzá.

Az apa arról is beszélt, hogy fiának esélye sem volt felnőni. „Jó fiú volt, és szerették… semmi értelme ennek, mert csak 5 éves volt. Nem volt esélye felnőni, és azzá válni, akivé tudtam, hogy válhat.”

A család megsegítésére indított GoFundMe-gyűjtés már elérte a célját, de továbbra is fogad adományokat.

A kisfiúnál a rendkívül ritka szisztémás kapilláris szivárgás szindrómát (SCLS), más néven Clarkson-kórt diagnosztizáltak. A betegség során a vérplazma a hajszálerekből a környező szövetekbe szivárog, ami hirtelen vérnyomáseséshez, a szervek leállásához és végül halálhoz vezethet.

A kór annyira ritka, hogy az 1960-as évek óta világszerte kevesebb mint 500 esetet jegyeztek fel, gyermekeknél pedig különösen ritkán fordul elő.

A betegséget azért is nehéz időben felismerni, mert a kezdeti tünetei – mint a hasfájás vagy a hányás – teljesen általánosak, és könnyen összetéveszthetők más, jóval gyakoribb problémákkal. Justin esetében az orvosok először vakbélgyulladásra vagy valamilyen fertőzésre gyanakodtak. „Úgy gondolták, fertőzéssel állnak szemben, mivel gyulladás volt a testében és folyadék gyűlt fel, mert ez az egyik jele a fertőzésnek” – emlékezett vissza az apa.

A tragédia egy oregoni nyaraláson kezdődött, ahol Justin az édesanyjával, Terese Pedennel és a testvéreivel volt. A kirándulás negyedik napján a kisfiú hasfájásra kezdett panaszkodni, majd hányni kezdett.

Kórházba szállították, ahol az állapota gyorsan romlott, és egy portlandi gyermekklinika intenzív osztályára került.

Az apja, Viet Vu Denverből utazott a kórházba, de már nem tudott beszélni a fiával.

Justin július 8-án, öt nappal a kórházba kerülése után halt meg. A család kórházi és temetési költségeinek fedezésére „Honoring Justin’s Memory and Supporting His Family” címmel indult adománygyűjtés a GoFundMe oldalon.

Via ABC News


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Drámai mértékben nőhet a rákos esetek száma a WHO vészjósló jelentése szerint
Az Egészségügyi Világszervezet friss jelentésében figyelmeztet a daganatos megbetegedések globális terjedésére. Az előrejelzés szerint 2050-re az évi 20,6 millió új esetszám közel 35 millióra emelkedhet.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett globális jelentése szerint a rákkal szembeni tudományos előrelépések ellenére a betegség egyre súlyosabb terhet ró a világra, és az ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek milliók számára teszik elérhetetlenné a modern gyógymódokat. A WHO becslése szerint minden ötödik embernél kialakul a betegség, és az emberek 92 százaléka közvetlenül vagy egy közeli családtagján keresztül szembesül vele.

A szervezet rákellenőrzési csapatának vezetője, Dr. Andre Ilbawi szerint a tudományos haladás narratívája mellett egy másik, kevésbé biztató történet is létezik.

„Évek óta a rákról szóló történet a tudományos haladásról, az új technológiákról, az új kezelésekről és az új reményről szól. Ez a történet igaz, és megérdemli, hogy elmeséljük, de nem a teljes történet.”

A jelentés szerint évente 20,6 millió új esetet és 10 millió halálesetet regisztrálnak, az előrejelzések alapján pedig 2050-re az új megbetegedések száma elérheti a 35 milliót – írta a The Guardian.

A szakadék a gazdag és szegény országok között drámai. Az emlőrák ötéves túlélése a magas jövedelmű országokban meghaladja a 85 százalékot, míg az alacsony jövedelműekben 45 százalék alá esik. A gyermekkori daganatoknál pedig sok alacsony és közepes jövedelmű országban ez az arány 30 százalék alatt marad. A legfontosabb rákgyógyszereknek csupán töredéke érhető el a szegényebb országokban, 23 államban pedig egyáltalán nincs sugárterápiás ellátás.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség szerint ugyanakkor van ok a bizakodásra is, mert a megelőzés terén komoly eredményeket lehet elérni. Dr. Isabelle Soerjomataram, az ügynökség felügyeleti egységének helyettes vezetője kiemelte: „tíz új rákos esetből négy összefügg olyan kockázati tényezőkkel, amelyek kezelésének módját már ismerjük. Ilyen a dohányzás, a fertőzések, az alkoholfogyasztás és a túlzott testsúly.”

A jelentés rámutat, hogy az országok kétharmadában az alapvető egészségügyi ellátás nem fedezi a daganatos betegségek kezelését, a magas költségek miatt pedig egyes helyeken a betegek akár 90 százaléka is kénytelen feladni a terápiát. Abigail Simon-Hart, egy nigériai, mellrákon átesett betegjogi aktivista a saját tapasztalatairól beszélt.

„Láttam szülőket, akiknek választaniuk kellett a kezelés kifizetése és a gyerek iskolába járatása között, és gyerekeket, akik kénytelenek voltak félbehagyni a tanulmányaikat, mert minden egyes elérhető erőforrást a rákellátás emésztett fel.”

Hozzátette, hogy a diagnózist övező megbélyegzés néhol halálos is lehet: találkozott nőkkel, akik inkább a halált választották, mintsem hogy egy életmentő műtét során elveszítsék a mellüket.

A globális trendek Magyarországot is súlyosan érintik. Az Európai Unió országprofilja szerint a rákos megbetegedések miatti halálozás nálunk a legmagasabbak között van az EU-ban, különösen a tüdő- és a vastagbélrák tekintetében. Bár az elmúlt években több daganattípusnál is javultak a túlélési esélyek, az ország továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A helyzet javítására itthon is történtek lépések, például elindították a népességszintű vastagbélrákszűrési programot.

A WHO már 2024 elején figyelmeztetett a daganatos esetek számának drámai növekedésére, a mostani jelentés pedig megerősíti a korábbi vészjósló előrejelzéseket. Pozitívumként említi azonban, hogy létezik hiteles stratégia a méhnyakrák felszámolására, és világszerte csökken a dohányzók aránya. A szervezet szakértői felszólították a kormányokat, hogy finanszírozzák a teljes körű rákellátást a megelőzéstől a kezelésig, és hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösségnek „a gondozást legalább annyira kell értékelnie, mint a gyógyítást”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Figyelmeztet a tisztifőorvos Schóbert Norbi féreghajtós „rákgyógymódja” miatt, hogy ez életveszélyes, és áltudományos
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos szerint az állatoknak szánt féreghajtók emberi alkalmazása nem engedélyezett és súlyos egészségügyi kockázatokkal jár. A hatóság azért lépett, mert a médiában „felelőtlen nyilatkozatok” jelentek meg, amelyek hamis reményt keltenek a daganatos betegekben.
M.M. / Fotó: TV2 - szmo.hu
2026. július 15.



Hosszú közleményben részletezi az országos tisztifőorvos, miért veszélyes állatoknak szánt féreghajtóval kezelni emberek daganatos megbetegedését – szúrta ki a 444.hu.

Oroszi Beatrix határozottan felhívja a figyelmet, hogy az ivermektin- vagy fenbendazol tartalmú állatgyógyászati készítmények emberi alkalmazása nem engedélyezett, használatuk pedig közvetlenül veszélyeztetheti a betegek egészségét. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban hamis reményt keltő állítások lepték el a nyilvánosságot.

A közlemény nem nevez meg senkit, de június végén Schobert Norbert egy podcastben beszélt arról, hogy daganatos beteg feleségét, Rubint Rékát a hagyományos onkológiai terápia mellett állatoknak szánt féreghajtóval is kezeli.

A kijelentés komoly vitát váltott ki a nyilvánosságban, amelynek során több onkológus és szakmai szervezet is jelezte, hogy a módszer tudományosan nem alátámasztott és veszélyes lehet.

„Az elmúlt napokban a közösségi médiában és a sajtóban olyan felelőtlen nyilatkozatok jelentek meg, amelyek állatgyógyászati felhasználásra szánt féreghajtó készítmények humán daganatos betegségek kezelésében történő alkalmazásával kapcsolatban keltenek hamis reményt” – áll az Országos Tisztifőorvos közleményében.

A hatóság hangsúlyozza: a jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nincs olyan klinikai vizsgálati eredmény, amely igazolná ezen szerek biztonságos és hatékony alkalmazását daganatos betegségek kezelésében. Nem szerepelnek sem a hazai, sem a nemzetközi onkológiai szakmai irányelvek által ajánlott kezelések között.

A tisztifőorvos szerint a bizonyított hatásosságú daganatellenes kezelések késedelme vagy megszakítása jelentősen ronthatja a gyógyulás esélyeit. A közösségi médiában terjedő személyes beszámolók és egyedi gyógyulástörténetek önmagukban nem tekinthetők tudományos bizonyítéknak.

„Egy gyógyszer vagy kezelési eljárás hatásosságát és biztonságosságát kizárólag megfelelően megtervezett klinikai vizsgálatok igazolhatják”

– írja a tisztifőorvos.

A hatóság arra kéri a daganatos betegeket és hozzátartozóikat, hogy bármilyen új készítmény vagy alternatív kezelési módszer alkalmazása előtt minden esetben konzultáljanak kezelőorvosukkal.

A közlemény a média, a közéleti szereplők és az online tartalomkészítők figyelmét is felhívja arra, hogy egészségügyi témákban különös felelősséggel járjanak el, mert a tudományosan nem megalapozott állítások befolyásolhatják a betegek döntéseit.

Az egészségügyi hatóságok jelzik, hogy a jövőben is kiemelt figyelemmel kísérik a lakosság egészségét érintő félretájékoztatásokat, és a betegek biztonságának védelme érdekében minden rendelkezésükre álló szakmai és jogi eszközzel fellépnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
49 évesen döntött a halálról a fiatalon Alzheimer-kóros TikTok-sztár
Rebecca Luna orvosilag segített halállal (MAID) vetett véget életének, miután nyíltan dokumentálta betegségét. A kanadai édesanya néhány nappal korábban hozta előre a beavatkozás időpontját, hogy a saját kezében tartsa az irányítást.


49 éves korában, orvosilag segített halállal (MAID) vetett véget életének Rebecca Luna, a TikTok-alkotó, aki nyíltan dokumentálta a fiatalon kezdődő Alzheimer-kórral vívott harcát.

Halálhírét szombaton jelentették be a TikTok-fiókján, a bejegyzés szerint helyi idő szerint délután negyed kettő körül hunyt el, szerettei körében.

A brit-kolumbiai, egyedülálló édesanya történetét sokan követték, miután 2025 áprilisában, 48 évesen nyilvánosságra hozta diagnózisát – írja a TMZ. Néhány nappal a halála előtt Luna közölte követőivel, hogy az eredetileg augusztus elejére tervezett időpontot előrehozta július 25-re, a döntést azzal magyarázva, hogy így veheti kezébe az irányítást a saját élete felett. Utolsó üzenetében arról beszélt, hogy útja során megtanult kiállni a fiatalabb kori önmagáért, és reményét fejezte ki, hogy mások is megtanulnak szeretettel fordulni saját maguk felé.

Követőinek azt üzente: „Ha én meg tudtam tenni, te is meg tudod.”

Luna a betegségéről szóló nyers, őszinte beszámolói mellett az életvégi döntések szószólójává is vált, platformján válaszolt a kérdésekre és forrásokat osztott meg a hasonló helyzetben lévőknek. Története akkor kapott szélesebb nyilvánosságot, amikor elárulta, a bakancslistáján szerepel, hogy találkozhasson Lily Allen énekesnővel. A találkozó végül létrejött az egyik koncerten, amit Luna „a legjobbnak” nevezett.

Rebecca Luna az elmúlt bő egy évben a TikTokon keresztül engedett bepillantást a mindennapjaiba, ahol részletesen beszámolt állapotának alakulásáról, az orvosi vizsgálatokról és arról a folyamatról, amelynek végén az orvosilag segített halál mellett döntött. Kanadában ez a lehetőség szigorú feltételek mellett 2016 óta legális. GoFundMe-kampányokat is indított, amelyekben orvosi és megélhetési költségeire, valamint utolsó kívánságainak teljesítésére gyűjtött támogatást.

Az eutanázia kérdése Magyarországon is a közéleti viták középpontjában áll, elsősorban a gyógyíthatatlan ALS-betegségben elhunyt Karsai Dániel küzdelme nyomán, aki a strasbourgi bíróságon harcolt a méltóságteljes halálhoz való jogért. A téma nemzetközileg is megosztó: Szlovéniában nemrég népszavazást tartottak a bevezetéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk