EGÉSZSÉG
A Rovatból

Már akár az év első felében elérhető lesz az omikronra szabott vakcina

Azt ígérik, hogy nemcsak az új készítmény és a forgalmazási engedély lesz meg, hanem az oltási kampányhoz kellő mennyiség is.


Már az év első felében elérhető lesz az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatára szabott oltóanyag a vakcinákért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet (PEI) szerint.

A hatóság vezetője, Klaus Cichutek egy hétfői interjúban elmondta, hogy a világhírű magyar kutató, Karikó Katalin vezetésével kidolgozott úgynevezett hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő oltóanyagokkal foglalkozó

gyártók már elkezdték az omikronhoz igazított vakcinák fejlesztését, és ezzel a munkával párhuzamosan elindult az új készítmények engedélyeztetési eljárása is.

Az év első felében, legkésőbb júniusban az egész folyamat lezárul, és nemcsak az új készítmény és a forgalmazási engedély lesz meg, hanem az oltási kampányhoz kellő mennyiség is - mondta az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) együttműködő német hatóság vezetője a ZDF országos köztelevíziónak.

Ugyanakkor az még nem teljesen biztos, hogy pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik majd az új oltóanyag - jelezte a PEI vezetője. Mint mondta,

"van még egy kis vita" arról, hogy egyszerűen hozzáigazítsák a vakcinát az omikronhoz, vagy kifejlesszenek egy olyan készítményt, amely nemcsak ezzel a vírusváltozattal szemben hatékony, hanem szélesebb körben.

Klaus Cichutek hangsúlyozta, hogy a világjárvány megállításához egyszerre több intézkedésre, a védekezést szolgáló eszközök kombinációjára van szükség. Bár "reményt ad", hogy az emlékeztető oltások jelentősen erősítik a védelmet az omikron változattal szemben, továbbra is szükséges például a maszkviselés és a higiéniai szabályok betartása.

A járvány elleni küzdelem "többrétegű", vagyis az oltás a védekezési szabályok betartásával együtt vezethet eredményre - mondta a PEI elnöke.

Németország az omikron variáns szétterjedése miatt elindult ötödik járványhullám kezdeti, erősen emelkedő szakaszában tart. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 25 255 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. Ez csaknem 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 18 518-hoz képest. A járvány tavaly tavaszi kezdete óta így már 7 535 691 fertőződést regisztráltak. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 52 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 114 029-re emelkedett.

Teljes védőoltással a Covid-19 ellen a németországi lakosság 71,9 százaléka - 59,8 millió ember - rendelkezik. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 42,9 százaléka - 35,6 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 21,1 millióan vannak, a lakosság 25,4 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Hányszor egészséges pisilni egy nap? Urológus mondja el, hány alkalom normális, és mikor jelezhet bajt a gyakori vizelés
A gyerekek sokkal többször mennek vécére, mint a felnőttek. Mutatjuk, melyik korosztályban mi a megszokott, és mikor kell orvoshoz fordulni.


Gondolkodtál már azon, hogy a napi mosdólátogatásaidnak száma többet árul el rólad, mint gondolnád? A kérdés, valójában egy fontos egészségügyi mutató, amely az életkorral drámaian változik. Szakértők elmondták,

mi számít normálisnak a különböző életszakaszokban, és mikor érdemes odafigyelni a jelekre.

A legkisebbek esetében a gyakori pisilés teljesen természetes, hiszen hólyagjuk kisebb, anyagcseréjük pedig gyorsabb.

„A kisgyermekek naponta 8–14-szer pisilhetnek, ami az idősebb gyerekeknél 6–12-re csökken”

– magyarázta Hamid Abboudi konzultáns urológus.

A kamaszoknál, fiatal felnőtteknél a mosdólátogatások száma napi 4–6 alkalomra mérséklődik. Bár a hormonális változások átmenetileg növelhetik a sürgetettséget, Abboudi szerint „a legtöbbször ez semmi aggasztó, és természetes módon rendeződik”.

A 60 év alatti felnőttek esetében a napi 5–8 alkalom tekinthető átlagosnak.

A nők általában gyakrabban éreznek ingert, aminek hátterében a terhesség alatti méhnyomás és a húgyúti fertőzésekre való nagyobb hajlam állhat.

Idővel ez a szám ismét emelkedni kezd: 60 év felett akár a napi tíz alkalom sem számít kórosnak.

Ennek oka a kismedencei izmok gyengülése, a veseműködés változása, férfiaknál a prosztata megnagyobbodása, valamint az ebben a korban gyakran szedett gyógyszerek, például a vízhajtók hatása.

De miért ennyire tág ez a normális tartomány? Az orvosok szerint a kulcs az egyéni mintázat.

„Valaki napi tízszer is vizelhet, és ez teljesen rendben van, ha nem zavaró… másoknál napi négy alkalom is szokványos”

– hangsúlyozza egy szakértő.

A vizelések számát a folyadékbevitel, a koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a gyógyszerek is befolyásolják.

Baj akkor lehet, ha a saját, megszokott mintázatunkban hirtelen, megmagyarázhatatlan változás áll be, különösen ha az fájdalommal, égető érzéssel, zavaros vagy véres vizelettel társul.

A tartósan nyolcnál több nappali vizelés szintén olyan jel, amivel érdemes orvoshoz fordulni. Egy telt hólyag legalább 300–400 milliliter folyadékot kell, hogy tartson. Így ha megfelelően hidratálsz, a 3–4 óránkénti vizelés napközben normális a szakértők szerint.

Via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Felejtsd el a fokhagymát, a tudósok bizonyították, milyen élelmiszer segít valójában a fertőzések elleni küzdelemben
Egy 50 vizsgálatot összegző Cochrane-elemzés igazolta a tőzegáfonya hatását húgyúti fertőzések megelőzésére. Ugyanakkor a WHO a fokhagyma vírusellenes hatásáról szóló híreket cáfolta.


A hideg, nyirkos téli reggeleken sokan nyúlnak ösztönösen a forró tea, a méz vagy éppen egy gerezd fokhagyma után, remélve, hogy a természet erejével vehetik fel a harcot a kórokozókkal.

A népi gyógyászat és a modern tudomány azonban nem mindig jár kéz a kézben.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már a koronavírus-járvány idején egyértelműen fogalmazott: bár a fokhagyma egészséges étel és lehetnek antimikrobiális tulajdonságai, semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy fogyasztása megvédene volna a vírustól. Léteznek élelmiszerek, amelyek hatását komoly klinikai vizsgálatok igazolják, de a csodaszerektől messze állnak.

A legerősebb tudományos bizonyítékokkal a tőzegáfonya rendelkezik, mégpedig a húgyúti fertőzések megelőzésében.

Egy átfogó, 50 vizsgálatot és közel 9000 résztvevőt összegző Cochrane-elemzés kimutatta, hogy a tőzegáfonya-készítmények valóban csökkentik a tünetes, laboratóriumi tenyésztéssel is igazolt fertőzések kockázatát a visszatérő problémákkal küzdő nők, a gyermekek, valamint a különböző orvosi beavatkozások miatt fogékonyabb betegek körében.

A hatásmechanizmus lényege, hogy a gyümölcsben található A-típusú proantocianidinek megakadályozzák, hogy a fertőzést leggyakrabban okozó E. coli baktériumok megtapadjanak a húgyutak falán.

„Ez nem a gyógyításról, hanem a megelőzésről szól. Ha valakinek már húgyúti fertőzése van, továbbra is orvoshoz kell fordulnia” – mondta Jacqueline Stephens epidemiológus az ABC News-nak.

Míg a tőzegáfonya a szervezet belsejében fejti ki hatását,

egy másik természetes anyag, az orvosi minőségű méz a test felszínén, a sebkezelésben már bizonyította hatását. Széles spektrumú antibakteriális hatása miatt évtizedek óta használják égési sérülések és fertőzött sebek ellátására.

Fontos azonban, hogy kizárólag sterilizált, standardizált hatóanyag-tartalmú, úgynevezett medical-grade készítményekről van szó, nem a konyhai mézről. Ezek a termékek több fronton támadják a kórokozókat: a magas cukortartalom elvonja a vizet a baktériumoktól, az alacsony pH kedvezőtlen közeget teremt, emellett kis mennyiségben hidrogén-peroxidot is termelnek.

A legújabb kutatások egyre inkább a belső, láthatatlan frontra, a bélmikrobiomra fókuszálnak. Egy tízhetes, véletlenszerűsített humán vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy

a fermentált élelmiszerekben – mint amilyen a joghurt, a kefir, a kimcsi vagy a kombucha – gazdag étrend növelte a bélflóra sokszínűségét és csökkentette 19 gyulladásos marker szintjét a vérben.

Ez nem közvetlen vírus- vagy baktériumölő hatás, hanem a szervezet védekezőrendszerének finomhangolása. „Ez egy lenyűgöző eredmény. Az egyik első példát szolgáltatja arra, hogyan képes egy egyszerű étrendi változtatás reprodukálhatóan átformálni a mikrobiótát egy egészséges felnőttekből álló csoportban” – nyilatkozta Justin Sonnenburg, a Stanford Egyetem mikrobiológusa a Food Navigator portálnak.

A zöld tea hatóanyagai, a katechinek, már közelebb állnak a közvetlen vírusellenes hatáshoz.

Egy metaanalízis szerint

a tea vagy tea-katechinek fogyasztása, illetve a teával történő gargalizálás mérsékelheti az influenza és más felső légúti fertőzések kockázatát.

A koncentrált kivonatokkal azonban óvatosan kell bánni: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság figyelmeztet, hogy napi 800 mg feletti EGCG-bevitel (a fő katechin) májkárosodást okozhat.

A fekete bodza kivonata szintén a légúti fertőzések kapcsán került a vizsgálatok kereszttüzébe.

Egy utazókon végzett kutatás szerint a bodzát szedő csoportban a megfázásos epizódok átlagosan két nappal rövidebb ideig tartottak, és a tünetek is enyhébbek voltak. Más vizsgálatok influenzás betegeknél is hasonló eredményt hoztak, de a kép nem egységes. A népi gyógyászat legismertebb szereplője, a fokhagyma esetében pedig a modern klinikai bizonyítékok a leggyengébbek: a közönséges nátha megelőzésére mindössze egyetlen, kis létszámú vizsgálat utal némi előnyre, ami a tudományos következtetések levonásához elégtelen.

Via https://www.cochrane.org/evidence/CD001321_cranberries-preventing-urinary-tract-infection">Cochrane, https://www.abc.net.au/news/2023-04-20/cranberry-juice-can-prevent-some-utis-review-finds/102246788" target="_blank">ABC News, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34256014" target="_blank">Pubmed


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Mindenki azt hitte, hogy hazudik és titokban iszik” – létezik egy bizarr betegség, amitől az emberek alkohol nélkül is berúgnak
A családtagok titkos alkoholizmusra gyanakodnak, miközben az érintett élete rémálommá válik. A háttérben egy titokzatos rendellenesség áll, ami belekben elszaporodott élesztőgombákkal áll kapcsolatban.


Meg van az a kép, amikor a feleség vagy férj átkutatja a házat eldugott alkohol után kutatva, mert meg van győződve, hogy a párja titokban iszik? És persze hiába az esküdözés, hogy egy kortyot sem ivott, a viselkedése – a zavartság, a bizonytalan beszéd – mégis mást mutat.

Ez nem egy filmjelenet, hanem egy valós, ritka betegségben, az auto-sörfőzde szindrómában szenvedő érintettek mindennapi kálváriája.

Ilyenkor a szervezet belső sörfőzdévé alakul: a bélrendszerben elszaporodott élesztőgombák vagy baktériumok a szénhidrátokat, például egy tál tésztát vagy egy szelet kenyeret, alkohollá erjesztik.

A jelenséget egy januárban publikált szaklapban megjelent tanulmány is alátámasztja, amely kimutatta, hogy a betegek bélmikrobái a fellángolások idején kimutathatóan több etanolt termelnek.

A háttérben leggyakrabban a bélflóra egyensúlyának felborulása áll, amit gyakran egy hosszan tartó antibiotikum-kúra indít el.

Az antibiotikumok kiirtják a jótékony bélbaktériumokat, teret engedve az alkoholtermelő mikroorganizmusok, például a Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) vagy a Candida fajok elszaporodásának.

„Mindenki azt hitte, hogy hazudik, és titokban iszik” – emlékezett vissza egy esetre Dr. Fahad Malik orvos a The Washington Postnak.

A tünetek – az „agyi köd”, a szédülés, a koordinációs zavarok és a hangulatingadozások – súlyos pszichés terhet rónak az érintettekre, akiknek az élete egyik napról a másikra rémálommá válhat.

A váratlan „részegség” miatt a betegek alkalmatlanná válhatnak a munkavégzésre vagy az autóvezetésre, ami súlyos jogi következményekkel járhat.

Egy New York állambeli nő esetében a rendőrök 3,3 ezrelékes véralkoholszintet mértek, ami a helyi legális határ több mint négyszerese. A nőt ittas vezetéssel vádolták meg, de a bíróság végül felmentette, miután orvosi szakvéleményekkel sikerült bizonyítani, hogy auto-sörfőzde szindrómában szenved.

„Senki sem hallott még erről az állapotról, és kételkedve fogadták” – mondta Joseph Marusak a nő ügyvédje.

Gyanú esetén az orvosok kontrollált körülmények között végzett szénhidrátterheléses tesztet alkalmaznak: a betegnek cukros oldatot kell innia, majd órákon keresztül figyelik a vérében és a leheletében az alkoholszint emelkedését, miközben biztosítják, hogy külső forrásból ne jusson alkoholhoz.

A kezelés alapja egy szigorú, alacsony szénhidráttartalmú diéta, amit célzott gombaellenes gyógyszerekkel egészítenek ki.

Ritkán, de dokumentált esetek szerint a szindróma gyermekeknél is előfordulhat, ami különösen félrevezető lehet, mivel náluk az ittassághoz hasonló tüneteket könnyen neurológiai vagy pszichés problémának is nézhetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Sajnálom, nem tehetünk semmit” – a gyermekkori demenciára egyelőre nincs gyógymód
A szülők tehetetlenül nézik, ahogy gyermekük lassan leépül. A kegyetlen kór egy ártatlan firkával kezdődik.


Köröket rajzol a gyerek, ami egy ártalmatlan firkának tűnhet, de amikor a többi tünet is megjelenik, egy ritka és kegyetlen betegség árnyéka vetülhet a családra.

Ez a Sanfilippo-szindróma, amelyet a köznyelv csak gyermekkori demenciaként emleget. Egy olyan állapot, amely ellopja a gyermek jövőjét, miközben a szülők tehetetlenül nézik a lassú leépülést.

A Sanfilippo-szindróma (vagy MPS III) egy öröklődő, lizoszomális tárolási betegség, amely elsősorban az idegrendszert támadja.

A szervezetben egy kulcsfontosságú enzim hibája vagy hiánya miatt nem tud lebontani egy heparán-szulfát nevű összetett cukormolekulát. Ez az anyag felhalmozódik a sejtekben, különösen az agyban, és folyamatos, visszafordíthatatlan sejtkárosodáshoz vezet.

A betegség rendkívül ritka: egy szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a születéskori előfordulást nagyjából 70 000 élveszületésre teszik.

A kórkép hátterében négy különböző gén egyikének hibája áll, ami a betegség négy altípusát (A, B, C, D) okozza. Az öröklődés autoszomális recesszív, ami azt jelenti, hogy a gyermek csak akkor lesz beteg, ha mindkét szülőtől a hibás gént örökli.

A legtöbb érintett gyermek látszólag egészségesen születik, a fejlődésük az első években normálisnak tűnhet.

A tünetek jellemzően 2 és 6 éves kor között jelennek meg, kezdetben enyhe fejlődési késéssel, a beszéd lassulásával.

Ezt követően viselkedési problémák jelentkeznek: a gyerekek gyakran súlyosan hiperaktívvá, impulzívvá válnak, alvászavarral küzdenek, és csökken a félelemérzetük.

A körök vagy más ismétlődő minták rajzolása ehhez a viselkedéshez köthető, de önmagában nem diagnosztikus értékű.

A kórkép előrehaladtával a gyermekek fokozatosan elveszítik a már megszerzett képességeiket: elfelejtik a szavakat, a mozgásuk nehézkessé válik, és egyre súlyosabb kognitív hanyatlást mutatnak.

Gyakoriak a visszatérő fülgyulladások, a halláscsökkenés és az emésztési problémák is.

A diagnózis felállítása vizelet- és vérvizsgálattal, valamint genetikai teszttel történik. Rutinszerű újszülöttkori szűrés a betegségre jelenleg a legtöbb országban nem létezik.

„Egyetlen anya sem akarja azt hallani, hogy »Sajnálom, nem tehetünk semmit. Csak vigye haza a lányát, és szeresse«” - mondta egy riportjában Erin Stoop, egy érintett édesanya.

A diagnózis sokkoló, hiszen a Sanfilippo-szindróma progresszív és gyógyíthatatlan. „Abban a pillanatban kicsúszik a talaj az egész világod alól” - nyilatkozta a The Washington Postnak Dr. Cara O'Neill, aki egyszerre gyermekorvos és érintett édesanya.

Jelenleg nincs jóváhagyott, a betegség lefolyását módosító terápia.

A kezelés tüneti, célja a gyermek életminőségének javítása: a rohamok, az alvászavar és a viselkedési zavarok enyhítése, valamint a megfelelő táplálás és mozgás biztosítása.

A kutatások azonban folyamatosan zajlanak, a tudósok elsősorban a génterápia és az enzimpótló kezelések terén próbálnak áttörést elérni.

„Ezek az eredmények ígéretesek, és némi reményt adnak ezeknek a gyerekeknek, akiknek az állapotát korábban gyógyíthatatlannak tartották” – közölte Prof. Brian Bigger egy kísérleti génterápiás vizsgálat kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk