Magyar gyógyszerkísérlet veszi fel a harcot a koronavírussal a világűrben

„Ha egy tudós eltűnik, az is aggasztó. De ha tíz tudós hirtelen meghal vagy eltűnik, akiknek mind fejlett biztonsági engedélyük van érzékeny kutatásokhoz hozzáféréssel, az már nemzeti aggodalomra ad okot” – mondta Michio Kaku elméleti fizikus egy interjúban, amelyet a Fox News Digital közölt.

A fizikus úgy fogalmazott, ilyet még nem látott: ez szerinte példátlan, és nemzetbiztonsági ügyként kell kezelni. Nem azt mondja, hogy bizonyítottan összeesküvésről van szó, hanem azt, hogy a következő lépésnek annak kell lennie, hogy megnézzék,

A felvetés súlyát jelzi, hogy a Fehér Ház és a kongresszus is lépett: átfogó vizsgálatot ígérnek, hogy kiderítsék, valóban egy baljós terv részeit látjuk-e, vagy csupán egymástól független, tragikus véletlenek sorozatát fűzi össze a közösségi média és a politikai érdeklődés. A válaszhoz a tényeknél kell kezdeni, az egyes eseteknél, amelyekből a riasztó teória összeállt.

A lista egyik leggyakrabban emlegetett szereplője William „Neil” McCasland, egy 68 éves, nyugalmazott vezérőrnagy, aki február 27-én tűnt el albuquerque-i otthonából. A megyei seriffhivatal aprólékos idővonalat tett közzé: a felesége délelőtt 11 óra körül ment el otthonról, és amikor egy órával később hazaért, a férjét már nem találta.

A hatóságok szerint jelenleg nincs bizonyíték idegenkezűségre, de a nyomozás továbbra is zajlik. Hasonlóan rejtélyes Monica Jacinto Reza, a NASA Jet Propulsion Laboratory anyagtudományi vezetőjének esete, aki tavaly júniusban egy túra során tűnt el a kaliforniai Angeles Nemzeti Erdőben. A kiterjedt keresések ellenére azóta sem került elő.

Amy Eskridge antigravitációs technológiával foglalkozott, nyíltan beszélt arról, hogy fenyegetik, majd 34 évesen meghalt. „Veszélyben az életem” – ezt mondta halála előtt az UFO-technológiát kutató tudós.

A hivatalos verzió szerint önmaga ellen fordított fegyver végzett. Csakhogy az ügy körül azóta is sok a kérdőjel, sem a rendőrség, sem az igazságügyi orvosszakértők nem hoztak nyilvánosságra részletes információkat arról, hogy pontosan milyen vizsgálat zajlott.

A listán szerepelnek más tragédiák is: Carl Grillmair, a Caltech és az IPAC 67 éves csillagásza február 16-án lőfegyver áldozata lett Los Angeles megyében; a rendőrség letartóztatta és meggyanúsította a 29 éves Freddy Snydert – írta a The Guardian. Nuno F. G. Loureiro, az MIT 47 éves plazmafizikusa tavaly decemberben halt meg, miután lelőtték Brookline-ban. A hatóságok az ügyet a Brown Egyetemen történt korábbi lövöldözéshez kötik, amelynek gyanúsítottja, Cláudio M. N. Valente később öngyilkos lett – számolt be róla a CBS News.

A névsorban olyan kutatók is helyet kaptak, akiknek halála nem bűncselekményhez köthető. Frank Werner Maiwald, a JPL egy másik munkatársa 2024 júliusában hunyt el, ahogy azt a részletes szakmai nekrológja is dokumentálja. Kollégája, Michael David Hicks 2023 júliusában halt meg; pályáját és a DART-misszióban betöltött szerepét a tudományos közösség méltatta. Jason Thomas, a Novartis 45 éves kutatója tavaly decemberi eltűnése után idén márciusban került elő holtan egy massachusettsi tóból; a hatóságok közlése szerint az ügyben sem merült fel bűncselekmény gyanúja – jelentette a Yahoo News.

Bár az esetek jellege eltérő, a politikai és intézményi reakciók gyorsak és határozottak voltak. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője múlt héten egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a felmerült jogos kérdések miatt az adminisztráció komolyan veszi a helyzetet. „A Fehér Ház minden releváns ügynökséggel és az FBI-jal együttműködve holisztikusan átnézi az ügyeket, hogy azonosítsa az esetleges közös vonásokat. Egy követ sem hagyunk felfordítatlanul” – fogalmazott a Bay News 9 tudósítása szerint. Donald Trump elnök is megszólalt, „elég komolynak” nevezve az ügyet. A Képviselőház Felügyeleti Bizottsága, James Comer elnök vezetésével, hivatalos levelekben kért tájékoztatást többek között az Energiaügyi és a Védelmi Minisztériumtól, a NASA-tól és az FBI-tól.

A politikai gépezet beindulásával párhuzamosan azonban megszólaltak a szkeptikus hangok is, amelyek óva intenek a túlzó következtetésektől. A Washington Post egy elemzésben rámutatott, hogy a feltételezett „minta” valójában egymástól teljesen független eseteket – gyilkosságot, öngyilkosságot, természetes halált és eltűnést – mos össze, és eddig semmilyen bizonyíték nem utal szervezett összefüggésre. Jen Golbeck, a Marylandi Egyetem professzora élesen fogalmazott: „Rengetegen dolgoznak nemzeti laboroknál és egyetemeken… közülük egyesek eltűnnek, öngyilkosok lesznek vagy meghalnak.” Az Ars Technica arra hívta fel a figyelmet, hogy a listákat gyakran válogatott, bulváros forrásokból állítják össze, és több esetben a hozzátartozók kifejezetten tiltakoztak a spekulációk ellen. Az Atlantic publicistája pedig odáig ment, hogy badarságnak nevezte, hogy a történet a politika legmagasabb szintjeire jutott, miközben elismerte, hogy a közvélemény fogékony az ilyen típusú, mintázatokat kereső narratívákra.

Nem ez az első alkalom, hogy tudósok halálesetei körül rejtélyes elméletek kapnak szárnyra. A 2000-es évek elején a „meggyilkolt mikrobiológusok” listái terjedtek futótűzként, de a későbbi tényellenőrzések kimutatták, hogy a legtöbb esetben semmilyen bizonyítható kapcsolat nem volt az áldozatok között. Hasonló mintázatelméletek keringtek a brit GEC-Marconi védelmi cég mérnökeinek 1980-as évekbeli halálesetei kapcsán is. A történelem azt mutatja, hogy az időben és jellegükben eltérő tragédiák kényszerű összefűzése gyakran vezet téves következtetésekhez.

Persze a titkos megbízatások lényege éppen az, hogy titkosak. Kevesen fognak tehát megszólalni, vagy érdemi információkat adni a kérdésekre. Sőt, valószínű, hogy a válaszok már önvédelemből is azok lesznek, amiket  William McCasland felesége egy Facebook-bejegyzésben tett, hangsúlyozva, hogy férjének régi, hétköznapi jogosultságai voltak, és „nem valószínű”, hogy „elavult titkai” miatt rabolták volna el.

Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.

– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.

A kutatók a Kelet-afrikai-árokrendszer egy meghatározott részére, a Kenyán és Etiópián áthúzódó, több száz kilométeres Turkana-hasadékra fókuszáltak. Korábbi szeizmikus mérések újraelemzésével megállapították, hogy a földkéreg a hasadék közepén mindössze 13 kilométer vastag, míg a peremeken meghaladja a 35 kilométert.

Ez a vékonyodás jelzi az úgynevezett „kivékonyodás” vagy „nyakazódás” fázisát. Amikor egy kontinens kérge 15 kilométernél vékonyabbra nyúlik, a szétszakadás gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb lesz a kéreg, annál gyengébbé válik, ami elősegíti a hasadás folytatódását” – magyarázta Rowan.

A folyamat hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez két részre válik: a kontinens nagyját hordozó, hatalmas Núbiai-lemezre nyugaton, és a kisebb Szomáliai-lemezre keleten. Ez utóbbihoz kapcsolódik az a térség is, amely Madagaszkár szigetét is magában foglalja, bár a geológusok itt különálló, kisebb mozgó egységeket, például Lwandle-mikrolemezt is azonosítottak.

– erősítette meg Anne Bécel geofizikus, a tanulmány társszerzője.

Pár millió év múlva a kivékonyodás fázisát az óceánosodás követi. A kéreg annyira elvékonyodik, hogy a mélyből feltörő magma új óceáni medencét és tengerfeneket hoz létre, amelyet az Indiai-óceán vize tölt majd fel. Egy ehhez hasonló, előrehaladottabb folyamat már most is megfigyelhető az északkelet-afrikai Afar-mélyföldön.

A felfedezés legérdekesebb része az emberi evolúcióra vonatkozó következtetése. A kutatók szerint a Turkana-hasadékban a kivékonyodás körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, egy heves vulkáni tevékenységet követően. Ez egybeesik a térségben talált legkorábbi emberelőd (hominin) kövületek korával.

A folyamat felgyorsította az üledékképződést, ami tökéletes körülményeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez. Lehetséges tehát, hogy ez a terület nem azért számít az emberiség bölcsőjének, mert ott zajlottak volna kiemelkedő evolúciós események, hanem mert a geológiai folyamatok kivételesen jó állapotban konzerválták az ott élt élőlények maradványait.

– írják a kutatók.

Egyetlen, életkorral felhalmozódó fehérje gátlása idős egerekben visszafordította a kopást, és a saját porctermelő sejtek „fiatalosabb” üzemmódra váltottak – a kutatók szerint ezzel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy egyszer valóban elkerülhető legyen a csípő- és térdprotézis.

Az osteoarthritis, vagyis az ízületi porckopás milliók életét keseríti meg fájdalommal és a mozgás korlátozásával, miközben a jelenlegi terápiák leginkább csak a tüneteket enyhítik.

A kutatók figyelme egy 15-PGDH nevű fehérjére irányult, amelynek szintje az életkorral emelkedik a szervezetben, és gátolja a szövetek javító mechanizmusait, valamint a gyulladáscsökkentő folyamatokat. A Stanford Egyetem tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy ennek a fehérjének a blokkolása hatással lehet-e a porckopásra.

Az állatkísérletek eredményei minden várakozást felülmúltak. Idős egerek elvékonyodott térdporca a 15-PGDH-gátló kezelés hatására újra megvastagodott. Amikor pedig fiatal, sérült egereken végezték el a tesztet, a szer megvédte őket a sérülés okozta porckopás tipikus jeleinek kialakulásától. Egy másik kísérletben, ahol az elülső keresztszalag-sérülést modellezték, a kezelt állatoknál nem fejlődött ki a normálisan várható osteoarthritis, sőt, a járásuk is egyenletesebbé vált, és jobban terhelték a sérült lábukat, ami a fájdalom csökkenésére utal. A felfedezésről a kutatók a Science folyóiratban számoltak be.

A legizgalmasabb, hogy

A módszer hatékonyságát emberi szöveteken is igazolták: térdprotézis-műtétből származó porcminták a kezelés hatására merevebbé váltak és a gyulladás jelei is csökkentek bennük. Helen Blau, a Stanford Egyetem mikrobiológusa szerint a felfedezés teljesen új utat nyithat a szövetregenerációban. „Ez a felnőtt szövetek regenerálásának egy új módja, és jelentős klinikai ígérettel bír az öregedés vagy sérülés okozta ízületi gyulladás kezelésében” – mondta a kutató. Hozzátette, eredetileg őssejteket kerestek a folyamat mögött.

Nidhi Bhutani ortopédkutató szerint a mechanizmus valóban átformálta a gondolkodásukat a szövetek helyreállításáról. „Világos, hogy a porcban már meglévő sejtek nagy csoportjának génkifejeződési mintázata változik meg. Ezen sejtek regenerációjának célzásával lehetőségünk nyílhat arra, hogy klinikailag nagyobb hatást érjünk el” – magyarázta.

A klinikai alkalmazás felé vezető utat meggyorsíthatja, hogy egy másik, izomgyengeséget célzó vizsgálatban egy 15-PGDH-gátlót már teszteltek embereken, és nem merültek fel komoly biztonsági aggályok. Helen Blau rendkívül bizakodó.

Eközben egy teljesen más irányból is biztató hírek érkeztek. Egy kínai–amerikai kutatócsoport kimutatta, hogy a fogyasztószerként ismert semaglutid a súlyvesztéstől függetlenül is védi az ízületeket. A szer átprogramozza a porcsejtek anyagcseréjét, így azok több energiát tudnak termelni.

A hatás akkor is megmaradt, amikor egy kontrollcsoport pontosan ugyanannyit evett, mint a kezelt állatok, ami bizonyítja, hogy a javulás nem csupán a kisebb testsúly miatti tehermentesítésnek köszönhető.

Egy harmadik, szintén ígéretes megközelítés a Coloradói Egyetem mérnökeitől származik, akik egy lassan felszabaduló, ízületbe fecskendezhető gyógyszer-beviteli rendszert fejlesztenek. Állatkísérletekben ez az „egyszeri injekció” heteken belül képes volt helyreállítani a sérült porcot és csontot. Stephanie Bryant vegyész- és biológiai mérnök szerint a céljuk nem kevesebb, mint a betegség felszámolása.

– mondta Bryant. „A célunk nem csupán a fájdalom kezelése és a progresszió megállítása, hanem a betegség megszüntetése.” A csapat reményei szerint 18 hónapon belül elindulhatnak a klinikai vizsgálatok.

Bár ezek a fejlesztések még kísérleti fázisban vannak, és időbe telik, mire elérhetővé válnak a betegek számára, a tudomány több, egymástól független úton halad afelé, hogy az ízületi kopás ne egy visszafordíthatatlan állapot, hanem egy gyógyítható betegség legyen.

Via Stanford Medicine News Center

Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.

A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.

Az apa azt is hozzátette, szimpatikus volt számukra, hogy egy teljesen természetes anyagról van szó. De hogyan is működik pontosan a módszer? A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek és más értékes anyagok – például idegsejt-növekedési faktorok – így felszívódva segíthetik az agy gyógyulását. A kutatás egyik szerzője, Dr. Méder Ünőke egy szemléletes hasonlattal írta le a folyamatot.

Az eljárás nem előzmény nélküli. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának megvalósíthatósági és biztonságossági vizsgálatát a Pediatric Research nevű rangos szaklap közölte. A módszert korábban már sikeres állatkísérletek is igazolták, Németországban és Kanadában pedig koraszülötteken alkalmazták. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a terápia jelenleg kizárólag újszülötteken alkalmazható, és ők is csak a saját édesanyjuk anyatejét kaphatják meg a kezelés során.

A terápia hatékonyságát egy most is futó, nagyobb, úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálat (NEO-BRIGHT) fogja tisztázni a Semmelweis Egyetemen.